Kémia
Senki nem tudja biztosan, minek a rövidítése a pH-értékben a p betű
A kémiatörténet legfurább rejtélyének legalább 5-6 lehetséges megoldása van, a névadó tudós homályban hagyta az utókort.
Tévedések, véletlenek és szerencsés helyzetek összejátszása is kellett az idei kémiai Nobelhez
Természetesen a tudás mellett. Érdekes történet van a díj mögött, amely azt is példázza, miért kell olyan dolgokat kutatni, amelyeknek nem látszik rögtön a gyakorlati haszna.
A legritkább elemből legfeljebb csak néhány gramm létezik a földön
Az asztácium elfogyott, csokoládé nem is volt.
Debreciner: Két fiatal nőt szállítottak kórházba az egyetem kémia épületében történt baleset miatt
Az épületet kiürítették, de már visszatérhettek a munkatársak az épületbe.
Ritka, hogy a kémiatankönyvek egyik alaptézisét módosítani kell, de lehet, hogy szükség lesz rá
Nem feltétlenül az határozza meg döntően az atomok közötti kötések erősségét, amire eddig gondoltunk, de miért fontos ez?
Élőlény-e a vírus?
És ha igen, álmodnak-e a vírusok szubmikroszkopikus bárányokkal? Komoly tudományfilozófiai dilemma, hogy egy vírus él-e, vagy csak létezik, mint egy bonyolult kémiai vegyület.
Miért járt Nobel-díj az élet kódjának szerkesztéséért?
A Nobel-díjat érő DNS-olló olyan, mint az iPhone megjelenése, csak a génszerkesztésben. Előtte is voltak ilyen eljárások, de most robbantak be igazán.
A genetikus ollóért járt az idei kémiai Nobel-díj
A DNS-t szerkesztő CRISPR/Cas9-technika két kutatója, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna kapták a díjat.
