A pH-érték kifejezéssel biztosan találkozott már mindenki – ha nem is az iskolai kémiaórákról rémlik, akkor kozmetikai szerek vagy csodadiéták reklámjaiból. Ismételjük át gyorsan az alapokat: a pH a kémhatást mutatja, mértékegysége nincs, csak egy szám egy logaritmikus skálán. A 7-es pH jelenti a semleges kémhatást, ilyen például a színtiszta víz; az ennél alacsonyabb érték savas, a magasabb pedig lúgos. A mindennapi életben a skála 0 és 14 közti szakaszával nagyjából bármit le lehet fedni a kénsavtól a marónátronig.
A kémhatás koncepcióját és az azt mérő skálát egy dán kémikus, Søren Peder Lauritz Sørensen találta ki 1909-ben, a koppenhágai Carlsberg laboratórium kutatójaként. (Ha valaki a Carlsberg és a dán szavak egy mondatban szerepeltetéséről arra asszociál, hogy sör, jó úton jár: a kutatóintézetet a Carlsberg sörgyár alapítója, J. C. Jacobsen hozta létre, elsősorban a sörfőzés folyamatainak tudományos kutatására és fejlesztésére.)
Sørensen eredeti tanulmányában a pH-értéket (ami amúgy nála eredetileg még pH formában szerepelt) annak alapján határozta meg, hogy egy vizes oldatban a hidrogén pozitív vagy negatív töltésű ionjai vannak-e nagyobb számban. A rövidítésben így logikus módon a H betű a hidrogént jelenti, ez nem is vita tárgya.
A p-re viszont Sørensen sosem adott magyarázatot, így azt az utókor egészen változatos módokon magyarázza. Ha megkérdezzük a Google-t a rövidítésről, a leggyakrabban felbukkanó megfejtés a „power/potential of Hydrogen”, azaz a hidrogén potenciálja. Ami elvileg stimmel jelentésben is meg a p betűben is. Az azonban roppant valószínűtlen, hogy a tudós egy angol elnevezést rövidített volna, hiszen dán anyanyelvű volt, a Carlsberg laboratórium hivatalos nyelve a francia, a tudományos publikációké meg akkoriban a német volt, és persze sok esetben, új szakkifejezések megalkotásánál a latin. Sørensen tanulmánya, amiben először említi a pH-értéket, német nyelven jelent meg a Biochemische Zeitschrift című szaklapban.
Mit ad az ég, a p betű mind a négy nyelven jelenthet olyasmit, hogy potenciál vagy mennyiség:
- dánul a potens,
- franciául a puissance,
- németül a Potens,
- és latinul a pondus vagy a potentia.
És ha ez nem lenne elég, van egy olyan elmélet is, ami szerint a p nem is rövidítés, hanem arra utal, hogy Sørensen a kísérleteiben a p és a q betűkkel jelölte a kísérletekben vizsgált, illetve a referenciaként használt mintákat – és egyszerűen a p-vel felcímkézett oldatokban mért hidrogénion-koncentrációt nevezte el pH-nak.