A genetikus ollóért járt az idei kémiai Nobel-díj

A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna kapták az idei kémiai Nobel-díjat a genomszekvencia szerkesztésére kifejlesztett, az úgynevezett genetikai olló, a CRISPR/Cas9 nevű eljárás miatt. Göran K. Hansson, a díjat odaítélő akadémia elnöke elmondta, hogy a díjat azért kapták, mert segítettek újraírni az élet kódját.

Emmanuelle Charpentier 1968-ban született Juvisy-sur-Orge-ban, Franciaországban. Jelenleg a Max Planck kutatóintézet pathogéneket kutató egységét vezető Berlinben. Jennifer A. Doudna 1964-ben született Washingtonban, az Egyesült Államokban. Jelenleg a Berkeley egyetem professzora, és a HHMI News írója.

Az akadémia sajtóközleménye szerint a genetikai olló segítségével a kutatók nagyon nagy pontossággal tudják megváltoztatni az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. Ez az eljárás hatalmas, forradalmi hatással volt a tudományos életre, és hozzásegítheti az emberiséget ahhoz, hogy leküzdje az örökölhető betegségeket. A CRISPR/Cas9 segítségével az egykor időigényes eljárást pár hét alatt el lehet végezni.

A genetikai olló felfedezése véletlenül történt, Emmanuelle Charpentier a Streptococcus pyogenes, az emberiségre az egyik legnagyobb veszélyt jelentő baktériumot tanulmányozta, amikor felfedezte az addig ismeretlen tracrRNS molekulát. Charpentier kimutatta, hogy ez a molekula a baktérium ősi immunrendszerének, a CRISPR/Cas-nek a része, ami azzal hatástalanítja a vírusokat, hogy belenyes a DNS-ükbe.

Charpentier 2011-ben kezdett el együttműködni Doudnával, akivel együtt sikerült létrehozni a baktérium genetikai ollóját laborkörülmények között, illetve ezt az ollót sikerült annyira leegyszerűsíteni, hogy könnyebb lett használni is. Majd ezt az ollót újraprogramozták, hogy ne csak a vírusok DNS-ét ismerje fel, hanem bármilyen DNS-re lehessen használni lehessen.

„Ahol a DNS-t elvágják, ott könnyebb újraírni az élet kódját”

– áll az akadémia közleményében.

A CRISPR/Cas9 genetikai ollót 2012-es felfedezése óta rengeteg különböző kutatásban használták: olyan növényeket tudtak létrehozni tudósok, amik ellenálltak a penésznek, a kártevőknek, és a szárazságnak is. A rákos megbetegedések elleni gyógymódokban is felhasználják, az új eljárások klinikai tesztjei jelenleg is zajlanak.

2019-ben John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham angol és Josino Akira japán tudósok kapták a kémiai Nobel-díjat a lítiumion-akkumulátorok kifejlesztéséért.

Az idei orvosi Nobel-díjat a hepatitis C vírus felfedezéséért osztották ki.

A fizikai Nobel a fekete lyukak vizsgálatáért járt.

A szerdai kémiai Nobel-díj után csütörtökön az irodalmi díjak átadása jön Stockholmban. Pénteken a Nobel-békedíjat – Alfred Nobel végrendeletének megfelelően – a norvég fővárosban, Oslóban adják át. A békedíj odaítéléséről döntő bizottságot a norvég parlament jelöli ki.

Utolsóként a közgazdasági Nobel-díjként ismert díjat osztják ki – ismét Stockholmban –, október 12-én. Ez eredetileg volt nem része Alfred Nobel végrendeletének. A hivatalosan Közgazdasági Nobel Emlékdíjnak nevezett kitüntetést a Svéd Nemzeti Bank hozta létre, 1968 óta osztják ki. Azért tekinthető mégis a Nobel-díjnak, mert a Nobel Alapítvány támogatta a kezdeményezést

A díjakkal pénzjutalom jár, amelynek összege változó, mivel a végrendelet szerint azt Alfred Nobel vagyonának kamataiból fedezik. A pénzdíj jelenleg kilencmillió svéd korona – nagyjából 300 millió forint. Az ünnepélyes átadásra decemberben kerül sor, ezt is online bonyolítják le.

(Borítókép: Charpentier és Doudna Miguel a 2015-ös Asturias-díj átadóján. RIOPA / AFP)