AstraZeneca
RSS
Sarah Gilbert professzor eleinte nagyon furcsának találta a babát, de reméli, hogy inspirálja majd a gyerekeket.
Németországban vizsgálták az oltásokra adott immunválaszt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása szerint erősebb immunválaszt válthat ki, ha más típusú vakcinából adják be a booster oltást.
Augusztus 1-től lehet kérni a harmadik adag oltást Magyarországon, és ez lehet más, mint amit az első kettőnél kaptunk. Bár kevés az adat, az eddigi eredmények biztatók, és a vektorvakcinákról se feltétlenül kell lemondanunk. A kínai vakcina problémáját úgy sikerülhet megoldani, hogy hivatalosan nem is létezik.
A határozat szerint azonnal el kell kezdeni a két ország közti üzlet lebonyolítását.
Erről jelent meg tanulmány egy brit egészségügyi lapban.
Azok az egészségügyi dolgozók pedig, akik már mindkét oltást megkapták, kapnak majd egy harmadik adag AstraZeneca- vagy Pfizer-oltóanyagot.
A második dózis után legalább 6 hónappal később beadott harmadik adag oltás hatását is kivizsgálták.
Erősebb koktélnak tartják, ha az adenovírus alapú AstraZenecát inkább Pfizer-BioNTech vagy Moderna követi. Eddig csak időseknek, most már mindenkinek ezt ajánlják.
Ebből 68 ezer adag AstraZeneca. Észtország az oltóanyagot eredetileg el akarta adományozni.
A belga bíróság elsőfokú ítéletét a gyártó és az Európai Bizottság is győzelemként értékeli.
A rövid utánkövetés miatt a hatékonysági adatok viszont javarészt csak egy beadott dózisra vonatkoznak.
A neve kapilláris szivárgási szindróma, de lényegében csak olyanoknál jelentkezik az oltás után, akiknél már azt megelőzően is előjött a tünetegyüttes.
Rusvai Miklós virológus szerint a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és van, aki Romániába megy újabb oltásért. A háziorvosok legálisan nem adhatnak be itthon harmadik oltást, közben itthon is vizsgálják a kínai és a többi vakcina védőhatását.
Szijjártó szerint az nekünk is jó, ha a szomszédoknál többet oltanak. Eközben itthon nem lehet időpontot foglalni az AstraZenecára.
Az operatív törzs szerint a Kútvölgyiben nem vakcinahiány, hanem adminisztrációs hiba történt. A szombathelyi kórházba viszont valóban nem érkezett meg az oltóanyag.
Eladnák vagy eladományoznák azokat az oltóanyagokat, melyekből nem kértek a román állampolgárok. Nagyjából 1,7 milliós AstraZeneca-felesleg van az országban.
A dán orvosok szerint nincs kétség afelől, hogy az oltóanyagra reagált így a szervezete, még ha ez rendkívül ritkán is fordul elő.
Ez ötvenezer ember beoltására elegendő.
Az EB azt követeli, hogy a gyógyszergyártó mielőbb szállítsa le a szerződésben vállalt 90 millió vakcinát a tagországoknak.
Olvasóink leveleiből is az látszik, ami a mi tapasztalatunk volt: nincs egységes gyakorlat arra, hogyan lehet a második oltás időpontját módosítani. Egy, az első oltás után Covid-pozitív lett páciensnek például állami szervek 1-2 hónapos várakozást és azonnali oltást is javasoltak.
A Pfizer vakcinája 88%-os hatékonyságot mutatott két héttel a második adag beadása után.
Mint írták, alacsony vérlemezkeszám mellett kialakult vérrögök esetében nem szabad beadni a második oltást, az orvosoknak pedig külön is kiemelt figyelmet kell fordítania az alacsony vérlemezkeszámra és a vérrögökre.
Vagy ha a második Astráját szeretné előrébb hozatni? Nehéz megtudni, mit kell tenni: a kormányzati tájékoztató oldal nem tájékoztat, de néha a hivatalos tájékoztató sem segít.
Jóval magasabb volt az antitestszám, mint egy vagy két Astra-adag után.
Egy napig megfigyelték, de komolyabb tünetei nem voltak.
Júniustól szabadon lehet majd választani a vakcinák között.
A pénzzel egy a földrengés miatt megrongálódott iskola, illetve két templom újjáépítését támogatja a kormány.
Az Európai Bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen.
Nem újították meg a szerződést június utánra, és nem valószínű, hogy rendelnének belőle egyáltalán a jövőben.