Magyar Péter: A NAV húsz évre visszamenőleg vizsgálhatná politikusok és családtagjaik vagyonosodását

Fontosnak tartja, hogy odaléphessenek hozzá az emberek, azért nem szeretne szigorúbb személyvédelmet maga mellé – mondta Magyar azzal kapcsolatban, hogy a Nyugati pályaudvarnál szerdán történt eset után, amikor egy ember leköpte őt, miközben a Vitézy Dáviddal közösen tartott sajtótájékoztatóra ment.

„Nem gondolnám, hogy Magyarország egy kockázatos terület” – indokolta a kormányfő, hogy miért nem kér „profibb” védelmet. „Az hogy leköpnek valamit előfordult már focimeccsen is, a piacon is, rosszabb esetben családban is” – mondta a miniszterelnök. Ha atrocitás éri, akkor inkább megrázza magát, és nem érzi magát veszélyben. Sokszor jár személyvédelem nélkül jár a városban is, mondta.

Balásy Gyula cégeivel kapcsolatban is kapott kérdést a miniszterelnök. A G7 cikke szerint jelenleg zajlik ezeknek a cégeknek az átvilágítása, és felmerült az is, hogy az állam mégis átvegye ezeket a cégeket.

„Alapvetően szándék nem volt és jelenleg sincs arra, hogy az állam átvegye ezt a cégcsoportot” – mondta Magyar. A miniszterelnök szerint ezek közpénzen felfújt cégek voltak, az augusztus 20-i ünnepségre például 8 milliárd forint előleget kapott a cég az államtól a tűzijáték megrendelésére. „Megrendelték a tűzijátékot, de a pénzt már soha nem fizették ki. Így az államnak most van egy kötelezettségvállalása, de a pénz az egy magáncégnél van” – mondta a miniszterelnök.

Visszaszerezhető közpénzt keresnek elsősorban a cégeknél, de vizsgálják, azt is, hogy milyen kötelezettségvállalásokat tett a cég az állam nevében.

„Nincs politikai szándék arra, hogy átvegyük ezt a céget” – mondta a miniszterelnök. Azt viszont fontosnak tartja, hogy legyen olyan háttértudás az államnál, amivel például ekkora rendezvényeket meg tudnak rendezni, és alvállalkozót csak a legszükségesebb esetekben kelljen alkalmazni.

Magyar Péter azt mondta, hogy később sokkal részletesebb információkat közölnek majd arról, hogy az állami vezetők juttatásait miként fogják csökkenteni, ez a konkrét jogszabályban fog majd látszódni.

Szerinte még az is szempont ebben a kérdésben, hogy a „költségvetés olyan helyzetben van, ahogyan azt az Orbán-kormány hagyta” – fűzte hozzá.

Állami céget vezetni, ahogy politikai felső vezetőként működni egy szolgálat, mondta a miniszterelnök. Szerinte ezért ezeknek a tisztségviselőknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy ők valójában szolgálatot tesznek.

Hogyan lehet elkerülni azt, hogy a gyártók ne nyeljék le ezt a csökkentést? – kérdezték a miniszterelnöktől a gyógyszerek áfacsökkentésével kapcsolatban.

Magyar szerint jelenleg is van egy árfigyelő rendszer a gyógyszereknél, és se a gyógyszertárak, se a gyógyszergyártók nem tudják megemelni a gyógyszerek árát a NEAK jóváhagyása nélkül.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy ennek az áfacsökkentésnek nem lesz érezhető hatása a költségvetésre, a bevétel kiesés nem lesz jelentős. A tűzifa áfájának csökkentése már egy 10 milliárdos mínusz lehet majd a költségvetésben, ezért itt jobban elő kell készíteni az új szabályozást.

A részletszabályokat még most dolgozza ki az egészségügyi minisztérium, azokat hamarosan nyilvánosságra hozzák.

A közmédia egyik kérdése arra irányult, hogy számít-e arra a kormány, hogy Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is lemondhat-e – reagálva a legfőbb ügyész nemrég történt lemondására. Erre a miniszterelnök azt mondta, hogy ennyire nem szeretne előreszaladni.

A közmédia azt is megkérdezte, hogy a kormány alá rendelhetik-e az ÁSZ-t. A kormányfő szerint azonban fontos, hogy függetlenek legyenek ezek az ehhez hasonló szervek, ezért nem rendelné őket a kormány alá.

Vannak emberek, akiknek távoznia kell, mondta, példaként említve a Kúria elnökét és más szervek vezetőit. Szerinte az „Orbán-báboknak” el kell tűnnie ahhoz, hogy a rendszerváltás megvalósuljon, ez ügyben türelmet kér mindenkitől.

Szerinte a helyzetet nehezíti az is, hogy a költségvetés helyzete rosszabb, mint gondolták. Ezért van szükség spórolásra, aminek a szempontjából jó hír, hogy már májusban tudott spórolni az állam, mondta.

A közmédia arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy Szijjártó Péternek a politikai felelősségen kívül lehet-e büntetőjogi felelőssége is az Eximbank ügyeiben.

Magyar szerint politikai felelőssége mindenképp van, azt pedig majd a nyomozóhatóságoknak kell kideríteniük, hogy adott-e a volt külügyminiszter olyan utasítást, ami miatt büntetőjogi felelőssége is van. „Várjuk meg a hatóságok eljárását” – mondta Magyar.

Magyar Péter közölte, hogy még nem tárgyalta a Tisza Párt frakciója azt, hogy kit jelölnének köztársasági elnöknek. Lehet, hogy egy, de az is lehet, hogy több frakcióülés is lesz a témában, több egyeztetés is zajlik erről, és már „rengeteg jelölés” jutott el hozzájuk, mondta.

„Ha lenne, sem mondanám” – fogalmazott Magyar Péter azzal kapcsolatban, hogy van-e most valaki a fejében mint lehetséges jelölt. Szerinte nem neki kell erről dönteni, és úgy véli, hogy a korábbi államfőnél csak jobb opciók lehetnek.

„Világosan elmondtuk, hogy a Tisza-frakció milyen típusú jelöltet nem fog jelölni” – mondta a miniszterelnök. Olyan jelöltet nem fognak támogatni, akinek volt politikai szerepe korábban, mondta Magyar, aki szerint olyan jelöltet szeretnének, aki a nemzet egységét megteremtheti a „viharos időkben” és védi az ország szuverenitását.

A Dunakeszi Járműjavító egyiptomi projektje a harmadik ügy, amellyel kapcsolatban feljelentést tettek. Itt 176 milliárd forintos állami hitel került kihelyezésre az egyiptomi állami vasútnak.

A vasúti kocsik magyar–orosz konzorciumban készültek volna, de a projektből az orosz fél az orosz–ukrán háború kirobbanása után kiszállt. Magyar arról beszélt, hogy a cégből 10 milliárd forint osztalék került kifizetésre az orosz fél kilépésének idején, majd amikor már veszteségesen működött a cég, akkor is 2 milliárd forint osztalékot vettek ki a cég eredménytartalékából.

Az ügylettel a MÁV is rosszul járt, többek között azért, mert nem volt kapacitása az állami cégnek a magyar vasúti kocsi karbantartására. Ezért kellett az osztrák vasúttól vasúti kocsikat bérelni. Itt hűtlen, és hanyag kezelés, valamint csőd miatt tettek feljelentést.

A negyedik ügy az Észak-Macedóniának adott 1 milliárd eurós szabad felhasználású hitel ügye. Ez mai árfolyamon 360 milliárd forintnak felel meg. Az Eximbank Magyar szerint nagyon kedvező feltételekkel adta ezt a hitelt, 3,25 százalékos kamattal. Ez 90 milliárd forint terhet jelent a magyar költségvetésnek, a hitelre pedig 100 százalékos kezességet vállalt a magyar állam az Orbán-kormány vezetése alatt.

A GEM mind a négy ügyben feljelentést tett a mai napon.

Arra, hogy terveznek-e szigorítani a munkavállalási szabályokon azután, hogy Szijjártó Péter a BYD cégnél helyezkedett el, Magyar azt mondta, tervben van ilyen intézkedés.

A magyar állam régi adóssága, hogy szabályozza ezt, mondta, és közölte, hogy ez az EU-ban bevett gyakorlat. Rövidesen adnak erről tájékoztatást, amint lesz fejlemény, „meg fog történni” – mondta.

Folyamatosan zajlik a költségvetés, a támogatási okiratok, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a minisztériumok átvilágítása, folytatta a kormányfő. Az egyre gyorsabb ütemben induló nyomozásokkal, eljárásokkal kapcsolatban azt mondta: „Ez is exponenciális mértékben fog gyorsulni, ahogy a Fidesz lecsúszása” – fogalmazott Magyar Péter.

A miniszterelnök szerint az átvilágítás során kiderült, hogy „finoman szólva gyanús” módon helyeztek ki összegeket az előző kormányhoz közeli üzletemberek cégeihez. Magyar Péter szerint ezek nem maradhatnak következmény nélkül.

Négy ügyben születtek feljelentések az Eximbank ügyleteivel kapcsolatban, jelentette be Magyar Péter.

Az első kettő:

• Egy 59 milliárd forintos ügy egy Tiborcz István érdekeltségéhez közeli céggel, a Sofitel szállodával kapcsolatban. Két nap alatt olyan döntést hozott a bank, amellyel a saját belső szabályaikat sem tartották be. Hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést.
• Egy 126 milliárd forintos ügy, a Duna Aszfalt egy afrikai projektjével kapcsolatban. Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól is vehettek fel támogatást, mondta Magyar. Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út. Mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott a hitelminősítések szerint. Magyar Péter szerint aggályos, hogy egy ekkora kockázatot vállalt a magyar állam, mivel 101 milliárd forintig a magyar állam kezességet vállalt. Az esetleges koncessziós bevétel azonban nem az államhoz, hanem a Duna Aszfalthoz áramlana, mondta Magyar. Itt is hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentést.

Kormányhatározat született az Állami Számvevőszék teljes átvilágításáról. „A cél az, hogy az ÁSZ végre maradéktalanul és lelkesen el tudja végezni alkotmányos feladatait” – mondta Magyar. A miniszterelnök szerint az is cél, hogy az összes felügyeleti szerv összehangoltan, következetesen és hatékonyan tudjon dolgozni.

Az ÁSZ eddigi vezetése Magyar szerint a pártfinanszírozások során kettős mércét alkalmazott: a Fidesz kampányköltéseivel semmilyen probléma nem volt, míg az aktuális ellenzékre százmilliós bírságokat szabott ki.

„Itt is eljött az idő a rendszerváltásra” – mondta.

A vagyonosodási vizsgálatok a politikai felső vezetőkkel kapcsolatban azt célozzák, hogy 20 évre visszamenőleg vizsgálhassák a politikusok vagyonát. Magyar szerint az eddigi vagyonnyilatkozatok nem alkalmasak arra, hogy átláthatóságot biztosítsanak. Nagyságrendileg 1000 emberre terjedhet majd ki a vizsgálat, mondta a miniszterelnök.

Ezért a NAV erősebb jogosítványokat kap, kockázatelemzéssel alkalmas lesz arra, hogy 20 évre visszamenőleg a családtagok adatait is vizsgálhassa – hozzátette, hogy eddig erre nem volt lehetőség.

Sürgetik a pénzügyminisztert, hogy adja meg a kellő jogosítványokat a NAV-nak, és a cél az, hogy ne csak a korábbi, hanem a jelenlegi képviselők vagyoni helyzetét is vizsgálják. A közpénzek felhasználását védő szabályoknál Magyar szerint ugyanolyan fontos a múltbeli, mint a jelenleg zajló folyamatok vizsgálata.

A vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételével kapcsolatban Magyar azt mondta, hogy ezzel az egyik legfontosabb vállalásukat teljesítik. Tarthatatlannak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy embereknek választaniuk kelljen a gyógyszer megvásárlása, a rezsiszámla befizetése vagy az étel megvásárlása között.

„Vannak garanciái annak, hogy ne legyenek burkolt áremelések” – mondta a miniszterelnök. A vényköteles gyógyszereknél már most is szigorúan szabályozott az árazás, árváltozás csak a NEAK jóváhagyásával történhet. A gyógyszergyártók így nem fogják tudni a saját profitjukat növelni az áfacsökkentést követően.

Tűzifa áfacsökkentésén is dolgozik a kormány, ezt még idén, a következő tél előtt be akarják vezetni. Az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentésén is már dolgozik az illetékes minisztérium.

Döntött a kormány, hogy a törvényi minimumra csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak számát, javadalmazásukat pedig radikálisan csökkentik. Magyar Péter megjegyezte, hogy az állami cégek az Orbán-kormány alatt kifizetőhelyek voltak. Magyar azt mondta, ő most miniszterelnökként (bruttó 2,3 millió) és képviselőként (1,5 millió) összesen bruttó 3,8 millió forintot keres, ennél nem lehet több az állami cégek vezetőinek fizetése sem. Megtiltják, hogy politikai felső vezetők, miniszterek, államtitkárok díjazás fejében legyenek igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagok. Ez a parlamenti szakállamtitkárokra és miniszterekre fog vonatkozni, ők így csak ingyenesen láthatnak el ilyen posztot.

• 667 helyen indult hatósági vizsgálat az azbesztszennyezéssel kapcsolatban a levegőben, ebből 6 helyen korábban volt határérték feletti adat. Mára már sehol nem mérnek határérték feletti értékeket – tette hozzá Magyar Péter miniszterelnök.
• Magyar az azbesztügyhöz később hozzátette, hogy szerinte a valós megoldás az azbesztproblémára, hogy fel kell szedni a szennyezett kőzetet, de ennek teljes körű megoldása évekig tarthat. Szerinte ez idő alatt le kell aszfaltozni ezeket az utakat, amit a 3 milliárd forintos azbesztalapból fizetnek majd.
• Emellett bejelentették, hogy 149 millió forintot fordítanak menekültek megsegítésére, elsősorban az Ukrajnából menekültekére.

A kormány döntött a Szombathelyen található utak azbesztmentesítéséről. A kormány egyeztetett az érintett önkormányzatokkal. Az önkormányzatokkal együttműködésben a kormány segíti azon területek azbesztmentesítését, ahol határérték feletti a szennyezés.

3 milliárd forintos alapot hoznak létre, ebből azok a települések kaphatnak majd forrásokat, amelyek azbeszt térképpel rendelkeznek, és garanciát vállalnak arra, hogy rendszeresen mérik a határértéket, és erről 3 havonta jelentést ad a kormánynak.

A szerdai kormányülésen több intézkedésről is döntést hozott a kormány:

• 100 ezer forintos iskolakezdési utalvány a rászoruló gyerekeknek (pl. tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, gyermekotthonban élő).
• Elindul a Baross Gábor vasútfejlesztési program 3500 milliárd forintból.
• Tovább folyik a kórházi klímák felszerelése, és az átvilágítások is folytatódnak.

Miután a Tisza-többségű parlament egy Alaptörvény-módosítással elmozdította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és a helyét ideiglenesen a házelnök Forsthoffer Ágnes foglalta el, elindult a casting a rendes államfő személyére is. Az első lehetséges jelölt Polgár Judit világszerte ismert sakkozó volt, akit több ismert személyiség is ajánlott, és Magyar Péter is hamar beállt mögé.

Hétfőn a Tisza Párt is jelezte, hogy támogatnák Polgár jelölését, miközben az ellenzék és a civil szervezetek is kritizálták a kiválasztási folyamatot, ami szerintük átláthatatlan és elkapkodott volt, amibe nem igazán vonták be az embereket. Polgár hétfő este végül közleményt adott ki, amiben megköszönte az ajánlását, de visszautasította. Magyar Péter önkritikát gyakorolt, elmondta, hogy több hibát vétettek a folyamatban, amit jobban kinyitnak majd.

A keddi parlamenti ülésnapon ideiglenes államfőként Forsthoffer Ágnes is beszédet mondott, az ülés elején azonban tiltakozásképpen nem vett részt a Fidesz–KDNP frakciója mert úgy látják: Sulyok Tamás köztársasági elnököt Magyar Péter erőszakkal távolította el. Magyar a parlamentben a jelöléssel kapcsolatban azt mondta: hibázni, lelkesnek lenni nem szégyen.

Magyar korábban azt mondta, augusztus 20-án szeretné, ha már új köztársasági elnök köszöntené a nemzetet. Forsthoffer helyettesítése maximum 38 napig, augusztus 26-ig tart.

Szerda délelőtt Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vonattal érkeztek meg a Rákospalota-Újpest vasútállomásra, hogy bemutassák a már korábban bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részleteit.

A következő tíz évre szóló fejlesztési terv végrehajtásához a számítások szerint 3550 milliárd forintra lesz szükség. Ezt az összeget főleg uniós forrásokból próbálják előteremteni: a kohéziós alapból 1100 milliárd forintra, az RRF-alapból 700 milliárd forintra számítanak. Terveznek emellett egy 400 milliárd forintos hitelfelvételt az Európai Beruházási Banktól, egy koncessziós pályázaton (a reptéri vasút építéséhez) 400 milliárd forintos összeggel kalkulálnak, és a következő – 2028–34 közötti uniós ciklus – pénzeiből is 950 milliárd forintra pályáznak majd.

A terv főbb elemei között szerepel:

• az autós közlekedéssel versenyképes vasúti eljutás biztosítása minden megyeszékhelyre, megbízható InterCity-járatokkal, hosszabb távon 100 km/h-s sebességgel;
• megbízható regionális hálózat;
• erős elővárosi vasút nemcsak Budapesten, hanem a megyeszékhelyek körzetében is;
• számos budapesti kötöttpályás fejlesztés, köztük az M3-as metró meghosszabbítása két megállóval;
• hosszabb távon a nemzetközi nagy sebességi vasúthálózatba bekapcsolódás.

Vitézy Dávid vállalta, hogy a Baross Gábor-terv alapján tíz éven belül megfelezik a vasúti járművek átlagéletkorát, a vonalak fejlesztésével pedig gyorsítják a járatokat, méghozzá úgy, hogy az állomások közötti átlagsebesség legalább száz km/h legyen. A miniszter közölte, hogy a regionális hálózaton újranyitják a bezárt mellékvonalakat, és korszerűbb járművekre cserélik a régi BZ-motorvonatokat.

A kormányszóvivői sajtótájékoztató előtt néhány órával Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kormány döntésének értelmében szeptember 1-től áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket.

A döntés nem volt váratlan, az intézkedés már a Tisza Párt programjában is szerepelt, egészen eddig azonban nem nyújtották be az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat. Ezt a fideszes Takács Péter szóvá is tette az egyik parlamenti ülésen, majd a képviselő saját törvényjavaslatot nyújtott be a témában, amiben azt javasolta, hogy az Országgyűlés 0 százalékra csökkentse a vényköteles és a nem vényköteles, emberi fogyasztásra szánt gyógyszerek általános forgalmi adóját.