Több forrásból is úgy értesültünk, hogy nagyon szoros határidővel zajlik Balásy Gyula cégeinek jogi és pénzügyi átvilágítása, ami ha kedvező képet fest a vállalatokról, akkor az állam – Magyar Péter korábbi bejelentésével ellentétben – mégis átveheti őket. Az nem egyértelmű, hogy a kormányzat miért gondolta meg magát, de vélhetően azért, mert felismerték, hogy a cégekben tényleg elég jelentős vagyon van. Időközben arról is gondoskodtak, hogy a csoport legalább addig ne váljon fizetésképtelenné, amíg el nem dől a sorsa: ha teljesen nem oldották is fel a bankszámlák zárolását, de lehetővé tették, hogy az érintett cégek a számláikat ki tudják fizetni.
A visszautasított pénzgyár
„Született egy olyan döntés, hogy mi nem vesszük át ezeket a cégeket. Bármennyire is volt megható és könnyfakasztó Balásy Gyulának ez az interjúja a Kontrollon, mi úgy döntöttünk, hogy majd a hatóságok elvégzik a munkájukat.” Ezt válaszolta Magyar Péter miniszterelnök az RTL kérdésére szűk másfél hónappal ezelőtt.
Úgy tűnt, hogy ezzel a kormány részéről le is zárul az a történet, amely talán a legjobban szemléltette a választás utáni hetekben a NER villámgyors megroppanását.
Ekkor már jó ideje Balásy Gyula nevétől volt hangos a magyar sajtó. A vállaltan fideszes milliárdos 2018 után lényegében monopolizálta az állami hirdetési és rendezvényszervezési piacot, több tízmilliárdos extraprofithoz – vagy ha pontosabb kifejezést szeretnénk használni, járadékhoz – jutva ezzel.
Korábban többször írtunk arról, az előző kormányzat hogyan alakított ki olyan rendszert, amelyben minden ilyen jellegű állami megrendelés lényegében automatikusan Balásy vállalataihoz került. Ezek a cégek aztán – túlárazásokkal hatalmas sápot lehúzva a megbízásokról – jelentős részben továbbpasszolták a munkát alvállalkozóknak. Tökéletesen működő pénzgyár volt, amely csak az első nyolc évben nagyjából 50 milliárdos extraprofitot termelt tulajdonosának.
A Fidesz által elbukott választást követően azonban a cégek nagyon hamar a hatóságok célkeresztjébe kerültek.
Magyar Péter még miniszterelnöki kinevezése előtt beszélt arról, hogy a NER egyes szereplői külföldi vagyonkimentésre készülnek. Az erről szóló videóban pedig Balásy Gyula cégcsoportjának neve is elhangzott. Nem sokkal később a feltételezett NER-es vagyonmenekítéssel kapcsolatban indított nyomozás során a vállalatok számláit zárolták is.
Balásy Gyula úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy május elején egy emlékezetes interjúban felajánlotta az érintett cégeket, illetve más vagyonelemeket is az államnak. Bár azt sokáig nem lehetett tudni, hogy a felajánlás mit takar, Magyar Péter visszautasítása után a 24.hu kiderítette, hogy Balásy az állami megrendeléseken felhizlalt vállalatok mellett három magántőkealapban meglévő befektetéseit és az Euronews tévécsatorna megvásárlásához kapcsolódó részesedését is átadta volna.
A felajánlás után az erről szóló dokumentumok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kerültek. Akkor úgy értesültünk, hogy a szervezet elég szűk határidőt kapott egy állásfoglalás kialakítására, ami elvileg meg is történt. Úgy tudjuk, ebben azt írták, hogy ha átveszi is az állam a vagyonelemeket, a tranzakciót akkor is átvilágításnak kell megelőznie, így az hónapokig húzódhat.
Tízmilliárdok pihennek a bankszámlákon
Ennek fényében volt különösen meglepő a kormányfő hirtelen bejelentése, amit még az ügyre rálátók, sőt az azon dolgozók is furcsálltak. Persze a döntés az akkor fókuszban lévő vállalatok esetében nem volt védhetetlen. Alapvetően ugyanis olyan cégekről van szó, amelyek értékének nagy részét a működésük, illetve az annak során megtermelt profit adta. Márpedig tudni lehetett, hogy a NER bukásával a Balásy-birodalom állami megbízásokra már nem számíthat. Így jövőbeli jövedelemtermelő képességük alapján nem is lehetett felértékelni a cégeket. Ráadásul az alkalmazottak átvételével még egy külön terhet is magára vállalt volna a kormány. Ha csak ezeket nézzük, akkor tényleg nem tűnik nagy üzletnek a dolog.
Valójában azonban a kezdetektől tudni lehetett, hogy
ha a működésből már nem is fog nyereséget termelni a csoport, a korábban megtermelt profit egy része még benne van, ez pedig szintén tízmilliárdos nagyságrendű lehet.
Balásy Gyula a már említett interjúban úgy fogalmazott, hogy az érintett társaságok „még a legóvatosabb becsléssel is 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek”. Erről a cégek akkor elérhető 2024-es adatai alapján azt írtuk, hogy az összeg barokkos túlzásnak tűnik. Azóta azonban a vállalatok közzétették 2025-ös beszámolójukat is, ezekből pedig látszik, hogy ha túlzás is az érték, azért nem barokkos.
A birodalom alapját adó, felajánlott négy cég tavaly együttesen több mint 26 milliárd forint nyereséget termelt, ráadásul már a korábbi évekből is maradt bennük profit. A vállalatokban összesen 115 milliárd forintnyi eszköz van, aminek közel felét hitelekből és kölcsönökből finanszírozták ugyan, de a cégek együttes nettó eszközértéke így 55–60 milliárd forint között lehet. A vagyon egy jelentős része ráadásul kifejezetten könnyen hozzáférhető, hiszen
a cégek bankszámláin és pénztáraiban 2025 végén több mint 26 milliárd forint volt.
Ez azért elég nagy összeg ahhoz, hogy csak úgy eltolja magától az állam. Vélhetően ennek felismerése hozta meg a miniszterelnök bejelentése után a fordulatot. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy Magyar Péter mondatai után viszonylag gyorsan bejelentkezett a vagyonkezelő Balásy csoportjánál, hogy mégis megkezdenék azt a bizonyos átvilágítást.
Mégis megnézik alaposabban
Június végén, július elején meg is kezdődött a folyamat, amelynek célja, hogy feltárja, ténylegesen mennyi vagyona van jelenleg a cégeknek, illetve jogilag és pénzügyileg mennyire stabil lábakon állnak. A határidő ismereteink szerint 30 nap. Több forrásból is úgy hallottuk, hogy a munkára két Big 4 céget, az EY-t és a Deloitte-ot kérték fel*
Információinkat a Balásy-csoporton belülről is megerősítették. Az átvilágítás megkezdéséről Balásy Gyula maga tájékoztatta a munkatársakat egy köremailben. Úgy hallottuk, hogy a cégeknél nagyon szoros határidőkkel dolgoznak. A munkatársakhoz folyamatosan érkeznek az adatbekérések és különböző kérdések az átvilágítást végző szakértőktől, és ezekre nagyon gyors válaszokat várnak. Ahogy egy forrásunk fogalmazott, a csoportnál
„éjjel-nappal dolgoznak” az ezzel megbízott kollégák.
A témában megkerestük a kormányzatot is. Mivel információink szerint májusban még a Pénzügyminisztérium foglalkozott az üggyel, így kérdéseinket a tárcának küldtük el. Onnan azonban azt a választ kaptuk, hogy „a kérdésekben a Miniszterelnökség tud iránymutatást adni”. Ezzel lényegében megerősítették, hogy valóban zajlik egy ilyen folyamat. Megkeresésünket hétvégén a Miniszterelnökségnek is továbbítottuk, innen azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. Egyebek mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy júniusban miért döntött a kormányzat a felajánlás visszautasítása mellett, mi változott azóta, és hogy az átvilágítás jelenlegi állása szerint mekkora vagyon átvételéről lehet szó.
Megoldották, hogy ne dőljenek be
Az átvételi szándékot mutatja, hogy időközben sikerült biztosítani azt is, hogy a csoport legalább az átvilágítás lezajlásáig talpon maradjon. A cégek számláinak már említett zárolása ugyanis nagyon nehéz helyzetbe sodorta a vállalatokat. Hiába volt elvileg elég pénzük kifizetni tartozásaikat, mivel a zárolás miatt nem tudtak utalni, lényegében hetekre fizetésképtelenné váltak. Az adóhatóság már májusban végrehajtást indított a csoport több cége ellen, a Lounge Event Kft.-vel szemben pedig a közelmúltban egy piaci szereplő is megtette ezt. Balásy Gyula már Magyar Péter elutasítása után arról beszélt, hogy így a vállalatai nagyon hamar felszámolás alá kerülhetnek.
A fizetési problémákat rövid távon úgy sikerült kezelni, hogy a cégek számláit nem oldották ugyan teljesen fel, de azt megengedték, hogy a zárolás időpontja óta befolyt összegekből gazdálkodjanak.
Magyarul az április vége előtt a számlán lévő pénzhez továbbra sem fér hozzá a csoport, az azóta befolyt bevételekből viszont kifizethetik hitelezőiket és alvállalkozóikat. Úgy tudjuk, ez stabilizálta a likviditási helyzetet, így rövid távon sikerült elkerülni, hogy további eljárások induljanak a vállalatokkal szemben.
Hosszabb távon azonban a vállalatok előtt nagy jövő valószínűleg akkor sem áll, ha végül az államhoz kerülnek. A csoportnál nem számítanak arra, hogy az állam az eddigi formában működtetné tovább a cégeket. Munkájuk – az átvilágítás támogatásán túl – valójában már most sincs, hiszen eddig szinte kizárólag állami megbízásokból éltek, márpedig az ezeket a megrendeléseket biztosító szerződéseiket néhány hete véglegesen felbontották. Az alkalmazottakat – akik még nem mentek el – egyelőre rendesen fizetik, de állítólag arra biztatják őket, hogy keressenek állást.
