Két új tram-train, új HÉV-flotta, vonalgyorsítások – megnéztük, mit rejt a kormány beharangozott mega-vasútfejlesztési csomagja

„A TISZA-kormány a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról döntött. A Baross Gábor Program részleteit jövő héten ismertetjük Vitézy Dáviddal”

– jelentette be Magyar Péter múlt hét csütörtökön. Megpróbáltuk összerakni, mik lehetnek a szerdán bemutatni tervezett mega-vasútfejlesztési program főbb elemei. Ehhez egyfelől összeszedtük a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által az elmúlt időszakban előnyben részesített projekteket, másrészt rákérdeztünk a minisztériumban arra, melyik kerülhet bele a csomagba. Megerősítették, hogy két új tram-train tervezésének megindítására, több nagy vasútvonal fejlesztésére, illetve a HÉV- és az InterCity-járműpark megújítására lehet számítani.

Tram-train Miskolcon

Tram-train-vonal először Szeged és Hódmezővásárhely között jött létre, a mostani tervek szerint a villamos- és a vasúti pálya összekötésével megvalósulhat a Kazincbarcika–Miskolc–Tiszaújváros vonal is. Ez már Miskolc 2013-as közlekedésfejlesztési koncepciójában is szerepelt. A cél az volt, hogy a vasúti és a villamosrendszereket egybekötve a kihasználatlan vasútvonalakat hasznosítsák úgy, hogy a járatok a belvárosban is közlekedhessenek. A városon belül a Tiszai pályaudvar, Kandó tér megállónál és a Gömöri pályaudvaron kapcsolódhat a két hálózat.

A projekt bekerült a Miskolc2030 korszerűsítési tervbe és az előző kormány 2035-ig szóló beruházási keretprogramjába is. Előzetes kalkulációk szerint csak a kazincbarcikai irány 50 milliárdba kerülne.

Tram-train Debrecenben is

A debreceni tram-train-vonal sem teljesen új ötlet, korábban többször is felmerült egy nyíregyházi, valamint egy nagyváradi irány is. A nagyváradi összekötéshez tervezett, Debrecen és Nagykereki közötti, 106-os számú vasútvonalat aztán az előző kormány döntése alapján 2025 végén lezárták és bontásra ítélték. Ezzel akkor letettek a nagyváradi tram-train-projektről is.

Erre az időközben közlekedési miniszterré avanzsált Vitézy Dávid szerint csakis azért került sor, mert kellett a hely a kínai akkumulátorgyár terjeszkedésének. „Azért fogunk dolgozni, hogy ezen a vonalon is minél előbb újrainduljon a vasúti közlekedés, mert a vasútrombolás korszaka után most a vasútfejlesztés időszaka következik” – mondta néhány hete Vitézy.

A 106-os számú vasútvonal újranyitásával, felújításával az ország a második legforgalmasabb vasúti mellékvonalát kapná vissza, ha pedig tram-train-rendszerben összekötnék a debreceni villamossal, akkor az ingázók egészen a belvárosig utazhatnának.

A másik irányban a 109-es vasútvonal fejlesztésével lehet számolni. A Debrecen–Tiszalök-vasútvonal Debrecen egyik legnagyobb lakosságszámú területet lefedő elővárosivasút-vonala. A vonal jelentős lakónépességű településeket (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás) köt össze ugyan Debrecennel, ám a településszéli vonalvezetése miatt a kihasználtsága viszonylag alacsony. Előzetes felmérések szerint a Hajdúböszörmény és Debrecen 1-es villamosvonala közötti tram-train-fejlesztéssel meg lehetne többszörözni a vasútvonal forgalmát. Már mindkét tram-train-vonalról születtek ugyan megvalósíthatósági tanulmányok, de mindkettő esetében még csak a tervezés megkezdéséről lehet szó egyelőre.

Vasútvonalak EIB-hitelből és uniós forrásokból

A csomag tisztán vasútfejlesztési elemei sem teljesen ismeretlenek. Szóba kerültek például Vitézy Dávid és Marko Primorac, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökének tárgyalásai után. „Az EIB segítségével a Budapest–Szeged, a Budapest–Lajosmizse, a Budapest–Miskolc vasútvonalakon is jelentős vasúti beruházások megindítását tervezzük a közeljövőben” – írta másfél hónapja Vitézy.

Ismert terv a Székesfehérvár és a Balaton közötti vasúti szakasz fejlesztése is. Vitézy minisztériuma július elején meg is kötötte már a tervezési szerződést a balatoni vasútvonal Szabadbattyán–Lepsény szakaszának fejlesztésére. Ennek célja, hogy itt is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni.

Vitézy szerint az elmúlt majdnem húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek, de eddig kimaradt a Székesfehérvár és a Balaton közötti szakasz. Ennek a pótlása indulhat most el.

A Budapest–Bécs-vasútvonal fejlesztése akkor került szóba, amikor Vitézy májusban tárgyalt Peter Hanke osztrák közlekedési miniszterrel Bécsben. A tárgyalások után közölte: legfőbb feladatnak a Budapest és Bécs közötti vasúti szolgáltatások további fejlesztését és gyorsítását tartja. A szakasz része lehet a tervezett Varsó–Prága–Pozsony–Budapest-gyorsvasútnak, amiről Magyar Péter június végén, a Gödöllőn megtartott V4-találkozón adott át egy tervet a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnöknek.

A Budapest–Varsó-gyorsvasút koncepcióját 2021-ben mutatta be honlapján az akkori Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A megvalósíthatósági tanulmány lényege, hogy a gyorsvasúttal Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél, Varsóba pedig öt és fél óra alatt lehet majd eljutni, ha a következő évtizedben elkészül.

A Budapestet Veresegyház érintésével Váccal összekötő, 39 kilométer hosszú 71-es vasútvonal már régóta szerepel Vitézy fontossági listáján, és információink szerint ismét előkerül. Vitézy még a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) igazgatójaként, 2021-ben kötött szerződést a Főmtervvel a vasútvonal felújításának tervezésére. A korszerűsítéssel jelentősen nő a vonal kapacitása, helyenként második vágány épül, emelkedik a sebesség, és megújulnak az állomások. Vitézy a BFK vezérigazgatójaként korábban közleményében arról írt, hogy modellezésük alapján a felújítás után a veresegyházi vonalon az eddigiekhez képest háromszorosára nőhet az utasszám.

Információink szerint egyébként a közlekedési minisztérium az összes, Budapesthez köthető, korábban leállított vasúti projektet újraindítja. Ezek zászlóshajója a HÉV-járműflotta cseréje, amiről Vitézy akkor beszélt, amikor bejelentették, hogy az Európai Bizottsággal megszületett megállapodás keretében 16,4 milliárd euró forráshoz jut Magyarország. Például le tudják cserélni a teljes HÉV-járműflottát a H5-ös szentendrei, a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli vonalakon. Így „belátható időn belül elbúcsúzhatunk a 45-60 éves mai szerelvényektől” – írta akkor Vitézy.

A HÉV-ek mellett információink szerint több InterCity-vonal járműparkja is megújulhat. Városon belüli vasútvonal-fejlesztésben a körvasút folytatására lehet számítani, a tervek szerint előkészítik a Népligetig tartó következő szakaszt.