Az autópályánál és néha a repülőnél is gyorsabb lesz a Budapest−Varsó Nagysebességű Vasút

Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint 2 óra, Prágába 3 és fél, Varsóba pedig 5 és fél óra alatt lehet majd eljutni, ha a következő évtizedben elkészül a Budapest–Varsó Nagysebességű Vasút (NSV), amelynek megvalósíthatósági tanulmányából most tett közzé néhány részletet a honlapján a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)

A munkálatok megkezdése a 2030-as évek elejére várható, de Kelenföldtől Törökbálintig akár már korábban megindulhatna a meglévő vágányok átépítése – olvasható a NIF Zrt. honlapján. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta: a visegrádi országok fővárosainak összekapcsolása mellett a beruházás egybenyithatja a hazai gyorsvasúti hálózatot az európaival. Az új vasútvonalnak köszönhetően az autópályáknál gyorsabb elérést biztosító belföldi vonatokon utazhatunk majd Sopron, Veszprém és a Balaton felé.

A cél érdekében új vasútvonal építésébe kezdenek, amely Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről kerülve Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el Magyarországot. A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250–320 kilométer/órás tempóval haladhatnának a vonatok. A járműveken két vagy több kocsiosztály lesz, mindegyik szerelvénybe büfé- vagy étkezőszakaszt is terveznek.

Az animációs film szerint miután az új vonal csatlakozik majd a többi európai vonalhoz, Berlin, Frankfurt vagy Milánó is fél napon belül, a repülésnél is kényelmesebben, belvárostól belvárosig haladva lesz elérhető.

Az új vonalra azért van szükség, mert a Budapest–Hegyeshalom–Rajka szakaszon haladó 1. számú vasútvonal már kapacitásai határán van. Napi 70 teher- és 400 személyvonat halad rajta, és ugyanez a helyzet az M1-es autópályával is, amelyen naponta 70 ezer egységjármű, felerészben teherautók, kamionok járnak. A térség kiemelkedő közlekedési igényeinek jelentős hányadát a nemzetközi tranzitforgalom adja, de ezen a szakaszon már a budapesti elővárosi forgalom kiszolgálása is korlátokba ütközik.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a Facebook-oldalán azt írja: ez a fontos bejelentés „egy rövid közleményt és egy animációs kisfilmet ért meg, pedig brutál sokba került”. A szervezet több dolgot is leszűrt az anyagból. Úgy látják, elvetették a Vértes átfúrásával elképzelt régebbi változatot. A Vértes délről kerülése kicsit hosszabb útvonalat, ám kisebb költséget és akár ugyanolyan vagy még rövidebb menetidőt is hozhat.

Mint írják, egyelőre nem dőlt el, hogy a gyorsvasút betér-e Győrbe. A VEKE szerint erre a kétféle rajz is utal. Mivel nem tudtak megegyezni a szereplők, mindkét változat bekerült a tanulmányba. Eddig csak a Győrt délről elkerülő verzió és egy Győr külsőn épített megálló szerepelt az elképzelésekben.

A VEKE szerint a koncepcióban a Budapestet elkerülő vasútvonal (V0) egyes elemei is megjelennek, „amit bízvást nevezhetünk áttörésnek a gondolkodásban”. Az animációban a kamionforgalom csökkenéséről is szót ejtenek, amelynek fontos része lenne a fővárost elkerülő vasúti pálya megépítése. A szervezet úgy látja, a 2030-as határidő egyszerűen túl messze van. Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig felezi a szén-dioxid-kibocsátást és duplázza a vasúti áruforgalmat. „Egyszerűen nincs ennyi időnk. És ebben a tekintetben a V0 bizony sürgősebb.”