Modernebb és gyorsabb járatok vidéken, BZ-ket leváltó akkus motorvonatok, két új metrómegálló Magyar és Vitézy 3550 milliárdos vasúti tervében

Az autós közlekedéssel versenyképes vasúti eljutás minden megyeszékhelyre, megbízható InterCity-járatokkal, hosszabb távon 100 km/h-s sebességgel; megbízható regionális hálózat; erős elővárosi vasút nemcsak Budapesten, hanem a megyeszékhelyek körzetében is; számos budapesti kötöttpályás fejlesztés; hosszabb távon a nemzetközi nagy sebességi vasúthálózatba bekapcsolódás – ezek a főbb elemei a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek, aminek az elindítását szerdán jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter.

A következő tíz évre szóló fejlesztési terv végrehajtásához a számítások szerint 3550 milliárd forintra lesz szükség. Ezt az összeget főleg uniós forrásokból próbálják előteremteni: a kohéziós alapból 1100 milliárd forintra, az RRF-alapból 700 milliárd forintra számítanak. Terveznek emellett egy 400 milliárd forintos hitelfelvételt az Európai Beruházási Banktól, egy koncessziós pályázaton (a reptéri vasút építéséhez) 400 milliárd forintos összeggel kalkulálnak, és a következő – 2028–34 közötti uniós ciklus – pénzeiből is 950 milliárd forintra pályáznak majd.

Mint elhangzott, a magyar vasúti járművek átlagéletkora több mint 40 év. Közel felükön nincs klíma, sőt a negyedük nem üzemképes, ezért 35 új InterCity-vonatot szereznek be, ezek gyártása a GYSEV részére már zajlik. Emellett idén újabb InterCitykre és 42 új HÉV-szerelvény gyártására írnak ki pályázatot. Számítások szerint, ha minden jól megy, a HÉV-szerelvények gyártása 2030-ig megkezdődhet a H5/H6/H7 vonalra.

Vitézy Dávid vállalta, hogy a Baross Gábor-terv alapján

tíz éven belül megfelezik a vasúti járművek átlagéletkorát, a vonalak fejlesztésével pedig gyorsítják a járatokat, méghozzá úgy, hogy az állomások közötti átlagsebesség legalább száz km/h legyen.

A miniszter közölte, hogy a regionális hálózaton újranyitják a bezárt mellékvonalakat, és korszerűbb járművekre cserélik a régi BZ-motorvonatokat. A terv szerint a BZ-ket akkus motorvonatok váltják majd a Balmazújváros–Füzesabony, a Szekszárd–Baja, a Kazincbarcika–Ózd, és a Hatvan–Salgótarján vonalakon. Erre 95 milliárd forintot szánnak 2030-ig. Mint a közlekedési miniszter hozzátette: a budapesti elővárosi vonatközlekedésben csúcsidőben negyedórás követési időre csökkentenék a mostani fél órás követési időt, a vidéki nagyvárosoknál pedig félórásra.

Mint reggeli cikkünkben megírtuk, két vidéki nagyvárosban is lépéseket tesznek a tramtrain megvalósítására,

azaz a városi villamosvonalak és a környező vasútvonalak összekapcsolására, hogy az agglomerációkból könnyebben elérhetők legyenek a városközpontok.

Debrecenben megvizsgálják egy észak-déli tramtrain kiépítésének a lehetőségét Hajdúböszörmény és Nagykereki irányába, ehhez fejlesztik a város villamoshálózatát is. Vitézy elmondása szerint elkezdődik a debreceni nagy állomás rekonstrukciója, 2030-ig 36 milliárd forintból villamosítják a Debrecen–Balmazújváros, 250-270 milliárdból pedig fejlesztik a Debrecen–Nyíregyháza vonalat.

Miskolcon is elindul egy Tiszaújváros–Miskolc–Kazincbarcika tramtrain előkészítése, 160 km/h-s tempóra alkalmassá fejlesztik a Budapest–Miskolc–Kassa fővonalat. Ez utóbbit egy 200-230 milliárd forintos pályafelújítással érnék el, ami 2030-ig fejeződne be. Elkezdik a Budapest–Balaton vonal szűk keresztmetszetein a kétvágányúsítás tervezését 2,6 milliárd forintból, és összesen 23 milliárd forintot fordítanak a balatoni vasútállomások korszerűsítésére.

Budapesten a Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztése lesz az első lépés, korszerűsítik a Déli pályaudvart és mélyítik az oda vezető vasúti alagutat,

hogy beférjenek az emeletes vonatok is. A terv 355 milliárd forintot szán a Déli körvasút jelenleg zajló építésének befejezésére 2030-ig, a következő szakasz építésére az új népligeti állomással 128 milliárd forintot.

A vasútfejlesztési terv szerint 2030-ig 174 milliárd forintból felújítják a veresegyházi (Fót, Őrbottyán) vonalat, így a következő évtizedben egy helyett már 4-6 vonat járhat itt óránként, becslés szerint megháromszorozva az utasforgalmat. Szintén fontos helyen szerepel a tervben a lajosmizsei vonal villamosítása, aminek a kivitelezése viszont csak 2030 után tudna elindulni 239 milliárd forintból.

Az új HÉV-szerelvények beszerzése mellett a HÉV-vonalak teljes felújítása is elindul, a ráckevei és csepeli vonalon az első ütemre 226 milliárd forintot szánnak, a vonalak összekötése és Kálvin térig vezetése egyelőre távlati cél marad.

Meghosszabbítják viszont a tervek szerint a 3-as metrót két megállóval (Rózsa utca, Rákospalota-Újpest vasútállomás), a káposztásmegyeri végállomás megépítése azonban itt is későbbre várható.

Mint Vitézy közölte, hamarosan indul a budai fonódó villamos továbbépítése Budapesten, és villamos lesz a Bajcsy-Zsilinszky úton is a Deák tér és a Nyugati között. Ez utóbbira 52 milliárd forintot terveznek költeni 2030-ig. A tervek között van a Gubacsi vasúti híd újjáépítése, és a Gubacsi híd közúti részének terveztetését átvállalják a fővárostól.

A nemzetközi vonatforgalomra térve a közlekedési miniszter elmondta, hogy akkor indulhat meg a Budapest–Belgrád vonalon a személyforgalom, ha eléri a megfelelő biztonsági szintet. Ez, ha minden rendben lesz, idén ősszel történhet meg. Tervezik Magyarország részvételét a V4 nagy sebességű vasút projektben is, aminek eredményeként Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint 2 óra alatt, Prágába pedig 3,5 óra alatt lehet majd elutazni.

Vitézy szerint a nagy sebességű vonal építésénél szükség lesz a budapesti Dunai vasúti alagút megépítésére is, de ez még egyelőre távlati cél. Kérdésünkre közölte, hogy jövőre kifejleszthetnek egy olyan applikációt, amivel a tömegközlekedési (BKK, MÁV) járatokra integráltan lehet tervezni és jegyet vásárolni az utazáshoz, sőt, mint mondta, elképzelhető olyan fejlesztés is, ami GPS-es alapon követi az utas utazását, figyeli milyen járatokat használt, majd az utazás végén levonja az együttes összeget a számlájáról.