Rekordgyorsasággal, mindössze 27 nappal a választás után lett új miniszterelnöke az országnak, aztán rá négy napra rohamtempóban tették le az esküt Magyar Péter kormányának miniszterei, de a teljes körű munkához szükséges minisztériumi adminisztráció kialakítása még várat magára. Bár egyre több államtitkár nevét jelentik be, a közigazgatási államtitkárokon kívül még egyet sem neveztek ki közülük hivatalosan, és most verbuválják a minisztériumok operatív szakmai vezetését is.
Magyar Péter azzal indokolta a minél gyorsabb kormányváltást, hogy a lehető legrövidebb legyen az átmeneti időszak. Magyart már az új összetételű Országgyűlés május 9-i alakuló ülésének napján megválasztották miniszterelnöknek, a miniszterek bizottsági meghallgatásait is villámgyors tempóban, másfél nap alatt lezavarták, majd le is tették a miniszteri esküjüket. A múlt héten és ezen a héten is tartottak már kormányülést, aztán Magyar Péter több miniszterével együtt a napokban elutazott az első külföldi útjára Lengyelországba és Ausztriába.
Teljesen új rendszert kell felépíteni
De hiába döntötték meg a kormányalakítás rekordját, a kormányzati struktúra létrehozása láthatóan nem megy egyik napról a másikra. A kormányváltással megszűnt a politikai feladatot végző parlamenti államtitkárok és a különböző szakterületeket irányító államtitkárok megbízatása. Magyar Péter korábban azt mondta, a legtöbb új államtitkárt május 15. környékén nevezik meg, azóta viszont már eltelt egy hét, és a kinevezés még mindig nem történt meg. Az államtitkárokat a jogszabály szerint a köztársasági elnök nevezi ki, miután a miniszterelnök a miniszterek véleményének kikérése után javaslatot tesz a személyükre. Amikor korábban megkérdeztük a Tisza Pártot és a Sándor-palotát, hogy mikor várhatók a kinevezések, nem válaszoltak.
Most persze egészen más a helyzet, mint amit az elmúlt időszak kormányváltásainál megszokhattunk. Orbán Viktor tizenhat évig volt hatalmon, és bár egy-egy választás után ő is változtatott a minisztériumi struktúrán vagy a miniszterek személyén, az elmúlt három ciklusban nagyrészt már csak a kipróbált embereket kellett átcsoportosítani az államigazgatás különböző szintjein.
Magyar Péterék most egészen más helyzetben vannak. Elmondásuk szerint nemcsak kormányt, de rendszert is akarnak váltani, így aztán most tizenhat év berögzült struktúráit kell szétszedniük és újraalkotniuk, az általuk „háromezer janicsárnak” nevezett emberek helyett újakat keresniük. A mostani helyzetet ezért semmiképp sem érdemes a 2014-2026 közötti időszakhoz hasonlítani, legfeljebb ahhoz, hogy nyolc év ellenzékiség után a 2010-es kormányra kerüléskor Orbán Viktorék mikor nevezték ki az államtitkáraikat: akkor négy nappal a kormányalakítás után ez már megtörtént. Maga a kormány a választás második fordulója után 34 nappal alakult meg.
A minisztériumok működéséhez elengedhetetlenek a közigazgatási államtitkárok. Ők a minisztériumok legmagasabb rangú hivatali vezetői. Koordinátorként és végrehajtóként ők irányítják a minisztérium hivatali szervezetét és munkáját, szakmai vezetőként felügyelik a törvényalkotást és gyakorlatilag az összes minisztériumi döntés és előterjesztés náluk fut össze. Az Orbán-kormány közigazgatási államtitkárait május 16-án azonnali hatállyal felmentették az átadás-átvétel után, rá két napra kinevezték az új közigazgatási államtitkárokat. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumba azonban még nem neveztek ki erre a posztra embert.
Megüresedett helyek a minisztériumokban
Több mint 100 helyettes államtitkára volt az Orbán-kormánynak, akiknek elvileg szakmai munkát kellett végezniük. Magyar Péter azt mondta, nem fogják elküldeni mindegyiküket, lesznek olyanok, akik pozícióban maradnak, mert „biztosan voltak olyanok is, akik nem voltak ennek a rendszernek a szekértolói”.
Egyiküket azért gyorsan és a nagy nyilvánosság előtt mentették fel: Orbán Viktor volt sajtófőnökét, Havasi Bertalant, aki egy nappal korábban különös szóváltásba került Magyar Péterrel a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán. A miniszterelnök azt mondta Havasinak, hogy nem kap felmentési pénzt, mire a volt helyettes államtitkár úgy reagált, hogy hathavi összegnek megfelelő összeget „Öcsi, te az utolsó fillérig ki fogsz perkálni”. Havasi feljelentette Magyart. Sokáig nem volt munkanélküli, mert pár nappal később kiderült, hogy másfél év kihagyás után újra Orbán Viktor sajtófőnöke lesz.
Megszűnt a NAV-ot vezető államtitkár, a kormánybiztosok, a miniszterelnöki megbízottak, a miniszteri biztosok, a kormányszóvivők és a kormányhivatalokat vezető főispánok megbízatása is.
Kormányszóvivőből aztán gyorsan lett hirtelen három is, de az új kormányzati kommunikáció rendszerét kidolgozó és irányító államtitkárt még nem nevezték ki. Annyit tudni, hogy a tervek szerint a kormány döntéseiről nem a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hanem a kormányszóvivők fogják tájékoztatni a nyilvánosságot, illetékes minisztereket is meghívnak, de a kormányülések utáni tájékoztatókon egyelőre még maga Magyar Péter válaszol a kérdésekre.
Alsóbb szinteken is komoly kihívás a minisztériumokból maguktól távozó emberek pótlása. Magyar Péter például a Karmelitában tartott „idegenvezetésen” azt mondta, tudomása szerint a Belügyminisztériumot már 139 ember hagyta ott. A többi minisztériumban is még csak most állnak fel a csapatok. Úgy tudjuk, érdeklődők lennének, de sokszor nem tudják, hol vagy kinél tudnának munkára jelentkezni. Az új minisztériumoknak a legtöbb esetben még mindig nincsenek hivatalos emailcímeik, ahova írni lehetne a felmerülő kérdésekkel. A mindennapi működéshez szükséges kellékeket is most szerzik be: úgy hallottuk, egyes helyeken még miniszteri pecsétek sincsenek meg.
Bár a kormány hivatalos weboldalát már átvették, és a Tisza-kormány tagjai szerepelnek rajta, a miniszterekre és a minisztériumokra kattintva a fényképeiken kívül még semmilyen információ nem ugrik elő. A miniszterelnok.hu sem vezet már Orbán Viktor oldalára, de Magyar Péterére sem: az érdeklődő egyelőre csak ezzel a szöveggel találkozik: „az oldal átmenetileg átalakítás alatt”.
Idő, szakértelem és türelem kell
A nagy rohanásban az új kormány először szimbolikus gesztusokkal tudta jelezni a korszakváltást: Ópusztaszeren a Feszty-körkép előtt tartották az első kormányülésüket, Magyar bemutatta a nyilvánosságnak a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Belügyminisztériumot, lebontották a Karmelita körüli kordonokat, a Miniszterelnökség pedig nem oda, hanem az Alkotmány utcába, az addigi közlekedési minisztérium szerényebb kialakítású épületébe költözött.
Ezt nevezi a most már ellenzékben lévő Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk „Facebook-kormányzásnak” a parlamenti üléseket hiányolva, amik a héten Magyar és több kormánytag lengyelországi és ausztriai hivatalos útja miatt elmaradtak. „Pedig azt ígérte Magyar Péter, hogy dolgozni akar. De így hogy?” – tette fel a provokatív kérdést a fideszes Németh Balázs, a KDNP-s Rétvári Bence pedig zárt ajtókkal találkozott a Parlamentben. Kedden és szerdán újból lesz parlamenti ülés.
Közben a tiszás újonc országgyűlési képviselők nemcsak képviselői irodákat keresnek maguknak, hanem most készülnek fel a parlamenti munkára, most tanulják a parlamenti hivatalos rendszert, amin keresztül egyáltalán be tudják adni a törvényjavaslataikat és kérdéseiket. Az idő mindenesetre szorítja őket, hiszen a nyár végéig rengeteg törvényt kell módosítani annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós forrásokból minél többet meg tudjon menteni a kormány.
A türelmetlenséget már a Tiszában is érzik. A párt alelnöke, Radnai Márk egy Facebook-posztban szólította meg a türelmetlenkedőket. Szerinte egy országot nem lehet kapkodva újraépíteni, rendszert pedig nem lehet úgy váltani, hogy azzal a logikával rohannak tovább, ami idáig vezetett. Az átépítések előtt fel kell mérni a károkat, meg kell érteni a problémákat. „Azonosítani kell azokat, akik a rendszert működtették, akik haszonélvezői voltak, és azokat is, akik elszenvedték. Helyzetjelentés kell. Ütemterv kell. Új intézmények, új ellenőrzési mechanizmusok, valódi demokratikus működés kell. Ezek nem nőnek ki egyik napról a másikra” – írta.
Radnai szerint „egy ország nem változik meg varázsütésre”, nem toldozni-foldozni kell, hanem az alapokat megerősíteni, ehhez viszont idő, szakértelem és türelem kell.
Sokan számítottak már az új Országgyűlés megalakulása után törvényjavaslat-dömpingre, de azokat végül csak most szerdán nyújtották be, köztük az alaptörvény-módosítást arról, hogy két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, tehát Orbán Viktor soha többé nem lehetne miniszterelnök. Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására is, az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon pedig visszaszállna a magyar államra. Egy másik törvényjavaslatuk szerint milliós bírságot és börtönbüntetést is kaphat, aki nem megy el a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatására, de felfüggesztenék a devizahiteles pereket és végrehajtásokat is.
Ezen a héten megjelentek a Magyar Közlönyben az új kormány első határozatai. Ezek többségében felülvizsgálati rendelkezések: soron kívül felülvizsgálják a költségvetés tényleges helyzetét, az egészségügy átalakításáról szóló tanulmányokat, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról szóló jogszabályokat, a 2022 óta kötött beruházási célú szerződéseket, a Paks II.-beruházást, átvilágítják a közmédiát és átvizsgálják az Orbán-kormányok kormányüléseiről készült összefoglalókat. Soron kívül vizsgálják az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényt, a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket, nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy dossziéjának egyik felét – a másikat pedig Magyar Péter kérésére a Sándor-palota adta ki pénteken –, és előkészítik a csatlakozást az Európai Ügyészséghez.
