Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota

Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel. A honlap percekkel később már lefagyott, valószínűleg nem bírta a terhelést.

Az iratok között van egy feljegyzés a Hunnia-perben született ítéletről, egy 2023. április 3-i feljegyzés a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról és az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapja.

A dokumentumok alapján

a köztársasági elnök igazgatósága (kabinetfőnöke) sem támogatta K. Endre kegyelmét, de Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök kizárólagos joga az egyéni kegyelmezés. A köztársasági elnököt valódi döntési jogkör illeti meg, nincs kötve az igazságügyi miniszter javaslatához. Az elnöknek minden ügyben önálló határozatot kell hoznia, de döntését (akár elutasító, akár helytadó) nem köteles megindokolni, és a határozat ellen nincs jogorvoslati lehetőség. A kegyelmi döntés csak az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével válik érvényessé, akit politikai és kormányzati mérlegelési jog illet meg.

A Sándor-palota azt közölte péntek reggel az MTI-vel, hogy a köztársasági elnök a „kegyelmi ügyként” ismertté vált kegyelmi döntés kivizsgálását kezdettől teljes egészében támogatja. Kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy a közvélemény valós képet kaphasson erről a nagy közfelháborodást kiváltó esetről.

A köztársasági elnök közleményében azt írta: ezzel együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányzat és a többi hatalmi ág közti kommunikáció a közösségi média és a sajtó felületeire helyeződött át.

A napokban egymásnak üzengetett a köztársasági elnöki hivatal és Magyar Péter arról, hogy ki kellene-e kérnie a kormánynak hivatalosan a dokumentumokat, vagy a Sándor-palotának magától kellene nyilvánosságra hoznia azokat. „Köztársasági elnök úr! Ne várjon a kormány utasítására! Ön egy külön hatalmi ág képviselője. Hozza nyilvánosságra a kegyelmi dosszié önnél lévő példányát! Még ma” – így reagált közleményben Magyar Péter Sulyok Tamás posztjára csütörtökön, ami szerint a köztársasági elnök hivatalos megkeresés esetén a kegyelmi ügy nála levő iratait átadja a kormánynak.

Korábban lapunk számos kérdéssel ostromolta a miniszterelnökséget, hogy ki és mikor fogja elküldeni ezt a hivatalos megkeresést az államfői hivatalnak, de csak annyi választ kaptunk, hogy Magyar Péter korábban már felszólította Sulyok Tamást a dokumentumok átadására.

A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és hatására Varga Judit is visszavonult a közélettől – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem. A kegyelmi ügy szereplőit itt mutattuk be.

A dokumentumok egy részét Magyar Péter már a héten nyilvánosságra hozta. Ezekben kitakarták a személyes, érzékeny adatokat, de így is új, izgalmas részleteket ismerhet meg a nyilvánosság abban az ügyben. Az ügynek azért is van politikai jelentősége, mert a botrány kirobbanása után kezdődött Magyar Péter politikai pályafutása, és ez volt a kiindulópontja annak a folyamatnak, amely végén a Fidesz vereséget szenvedett az áprilisi országgyűlési választáson.

Hat dokumentumot tettek közzé korábban a kormány honlapján. A legérdekesebb ezek között, hogy Varga Judit nem javasolta az elnöki kegyelem megadását K. Endre esetében. Ennek ellenére aztán ellenjegyezte azt. Korábban voltak olyan sajtóértesülések, amik ezt a forgatókönyvet valószínűsítették, ilyen információ jutott el a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelenhez és a Direkt36-hoz is. De hivatalosan egészen eddig nem volt megerősítve. Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár (aki a kegyelmi főosztályért is felelt) 2023. április 17-i felterjesztésében pedig az szerepel, hogy a folyamatban lévő 49 terheltet érintően 51 kegyelmi ügy közül csak három terheltnél javasoltak kegyelmet, és az látszik, hogy K. Endre monogramja nem volt közöttük.

Ennek ellenére Novák Katalin a 2023. április 27-i köztársasági elnöki határozatában az igazságügyi miniszter felterjesztését megváltoztatva kegyelmet adott K. Endrének. A határozat szerint a köztársasági elnök a jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás hátralévő részének végrehajtását elengedte, valamint mentesítette K. Endrét büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is. Fontos részlet, hogy Novák döntése a foglalkozástól eltiltást is megszüntette, vagyis Kónya onnantól újra dolgozhatott gyerekek között.

Ennek fényében az a kérdés, hogy Varga Judit miért ellenjegyezte K. Endre kegyelmi kérvényét, noha korábban ő maga és saját munkatársai sem javasolták támogatásra. Erre nem találtunk választ az eddig közzétett iratokban.