Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet Kónya Endrének, ahogy Varga Judit sem, miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a kegyelmi kérvényt a köztársasági elnöknek. 2024 februárja óta annak ellenére is maradt még néhány nyitott kérdés a közelmúlt legnagyobb közéleti botrányában, hogy Magyar Péter kicsit több mint két évvel később miniszterelnökként több dokumentumot is közzétett az ügyről. Azért a történetről mostanra így is sokat tudunk, elevenítsük a szereplőit.
Vásárhelyi János, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elítélt igazgatója
A kegyelmi ügy csendes mellékszereplőjévé vált az ügy tulajdonképpeni főszereplője. A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatóját 2016 októberében helyezték előzetes letartóztatásba, miután felmerült a gyanú, hogy az intézményben több kiskorút is szexuálisan bántalmazott. A bíróság Vásárhelyi Jánost 2019 szeptemberében ítélte el jogerősen 8 év fegyházbüntetésre folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt. A bíróság szerint 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, áldozatai között 12 év alatti és szellemi fogyatékos fiúk is voltak.
A kegyelmi üggyel és az igazgató esetével a teljes magyar gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságai kerültek felszínre. Vásárhelyi 1990-től vezette a bicskei gyermekotthont, és az akkori áldozatok beszámolói szerint már ekkor gyerekeket zaklatott. Az intézményt fenntartó Fővárosi Önkormányzathoz 2006-ban és 2011-ben is érkeztek jelzések a vezetőről, sőt gyerekek is próbáltak segítséget kérni, és bár rendőrségi nyomozás is indult, végül egy ombudsmani figyelmeztetésen túl nem léptek érdemben az ügyében.
Majd 2016-ban az RTL Házon kívül című műsorában két huszonéves fiú mesélt Moskovics Juditnak arról, a bicskei igazgató kamasz korukban hogyan zaklatta őket szexuálisan éveken át. A fiúk azután vállalták a nyilvánosságot, hogy egy társuk öngyilkosságot követett el. Ebben az évben indult el az a nyomozás, amely után Vásárhelyi végül börtönbe került, és éppen az idei áprilisi választás napjaiban szabadult.
Vásárhelyi János 2002 és 2010 között a Fidesszel szorosan együttműködő Bicskei Polgári Kör helyi önkormányzati képviselője volt, a kampányában Orbán Viktor is részt vett. 2015-ben a Fővárostól megkapta a Bárczy István-díjat „a gyermekközpontú vezetői munkája elismeréseként”, a nyomozás megindulása előtt pár hónappal pedig Balog Zoltán adta át neki a Magyar Bronz Érdemkeresztet.
Kónya Endre, az elítélt igazgató segítője, akinek Novák Katalin kegyelmet adott
Az ember, aki a gyerekek megzsarolásával aktívan segített Vásárhelyi János szexuális abúzusait eltussolni, 2023-ban, két letöltött börtönév után elnöki kegyelmet kapott. Az erdélyi születésű Kónya Endre 1991-től dolgozott a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban, kezdetben nevelőtanárként és testnevelőként, később Vásárhelyi igazgatóhelyettese lett. Kónya Endrét az igazgató elítélése után két évvel ítélték el jogerősen, többek közt amiatt, mert hamis vallomást tett az egyik szexuálisan zaklatott kiskorú áldozat nevében, és hol pszichés nyomásgyakorlással, hol anyagi juttatással érte el, hogy az áldozatok ne valljanak az igazgató ellen.
Kónya 2022 elején vonult börtönbe, és nagyjából 1 év 11 hónap volt hátra a büntetéséből, amikor 2023. április 27-én Novák Katalin aláírta a kegyelmi döntését. Alig telt el pár hét a kegyelmi botrány után, a volt igazgatóhelyettes megkereste az egyik bicskei áldozatot, hogy pénzért mondja el egy videófelvételen, hogy ő (mármint Kónya) ártatlan, miközben a fiú korábban a bíróságon ennek az ellenkezőjét vallotta – Kónya akcióját az RTL Házon kívül stábja rejtett kamerával rögzítette. A neki adott kegyelem a szabadság mellett pedig azzal is járt, hogy a férfi újra vállalhat munkát gyerekek között. Megpróbáltatásait tavaly februárban Vesszőfutások – Egy koncepciós per története címmel egy furcsa memoárban jelentette meg.
Kónya Endre fideszes kapcsolatait gyorsan feltérképezte a sajtó: a férfi otthonosan mozgott a Felcsút környéki és a kormányzat bizonyos köreiben. 2015-től Orbán Viktor testvére, ifj. Orbán Győző birkózóegyesületével edzéseket is tartott a bicskei gyermekotthonban.
Novák Katalin, a kegyelemi döntésbe belebukó köztársasági elnök
A sokáig Vidéki Prókátor néven publikáló vidéki jogász, Fülöp Botond felfedezése nyomán 2024. február 2-án délelőtt a 444 számolt be arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök korábban kegyelmet adott a pedofil bicskei gyerekotthon-igazgató bűntársának, a bűneit fedező Kónya Endrének. „Undorodom a pedofíliától” – lényegében ennyit mondott egy sajtótájékoztatón négy nappal a hír után, majd egy ideig azzal hárította a kritikákat, hogy nem egy pedofilnak kegyelmeztek meg. Nyolc nappal később mégis lemondott. Az M1 rendkívüli adásában azt mondta, hibázott, és bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott. A lemondása óta a sajtó több esetben is igyekezett tőle megtudni a kegyelmi döntés okát. Az ügy egyéves évfordulóján például azt mondta, a döntést ő hozta, „innentől nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra”.
A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumokból az is kiderült, hogy Novák Katalin hivatala kifejezetten kérte, hogy a Kónya-féle felterjesztés készüljön el Ferenc pápa 2023. április 28-i, budapesti érkezéséig, azaz sürgette azt. De nemcsak Kónya esetében, hanem a Hunnia-ügy elítéltjei esetében is ez történt, és Novák Katalin aznap szintén elnöki kegyelmet adott a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek és öt társának. A Sándor-palota a döntéseket azzal indokolta, hogy a katolikus egyházfő érkezése különleges alkalmat ad a kegyelmezési jog gyakorlására.
Novák Katalin államfői lemondása után havi 5,7 millió forint juttatást kapott, majd miután 2025 novemberétől a piaci szférában kezdett dolgozni, automatikusan megszűnt a jogosultsága a tiszteletdíjra.
Varga Judit, aki korábbi igazságügyi miniszterként szintén belebukott a kegyelemi döntésbe
A 2024-es kegyelmi ügyben Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter felelőssége is azonnal felmerült, mert bár arról a köztársasági elnök döntött, az elnöki kegyelmi döntésének érvényességéhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is szükséges. Varga, aki ekkor már közel egy éve átadta a tárcát Tuzson Bencének, Novák távozásával szinte egy időben jelentette be, hogy lemond a parlamenti mandátumáról. „Én folytattam azt a több mint huszonöt éves gyakorlatot, miszerint az igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését. Az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalom” írta akkor, és ennél többet ő sem árult el azóta az eljárás hátteréről.
Varga Judit volt férje, Magyar Péter miniszterelnök (akivel már nem éltek együtt a 2023-as kegyelmi döntés idején) az akták nyilvánosságra hozása előtt megerősítette, hogy Kónya Endre kegyelmi kérvényét 2024-ben Varga támogatás nélkül küldte fel Novák Katalinnak. Amikor viszont onnan visszakapta, végül mégis ellenjegyezte a bicskei igazgatóhelyettesre vonatkozó kegyelmet, erről indoklás azonban nem található a dokumentumban.
Az viszont mostanra látható, hogy Kónya ügye olyan más kegyelmi döntésekkel együtt került vissza Vargához, amelyeket miniszterként ő is támogatott, vagyis a folyamat a hivatalos szolgálati út megkerülésével zajlott, és Magyar Péter szerint „valahol” aláíratták a miniszterrel.
Varga Judit mostanra, amennyire tudott, kiiratkozott a magyar közéletből, és asztalosi pályára lépett.
Balog Zoltán, aki viszont megúszta
Az Orbán-kormány egykori emberminisztere, a református püspök Balog Zoltán érintettsége is korán is felmerült az elmúlt évek legnagyobb közéleti botrányában, de Varga Judittal és Novák Katalinnal ellentétben viszonylag könnyebb horzsolásokkal megúszta. Balog akkoriban Novák egyik tanácsadója volt, és a Direkt36 tényfeltáró anyaga alapján ő lobbizhatott azért, hogy Kónya kegyelmet kapjon. A cikket követő nap a püspök nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő terjesztette fel és alaptalan vádaskodásokra nem válaszol. A közhangulat nyomására Balog a zsinati elnöki tisztségéről végül mégis lemondott, de püspök maradt a dunamelléki egyházkerületben.
Répássy Róbert, az igazságügyi államtitkár
Csak a dokumentumok keddi nyilvánosságra kerülése után merült fel erőteljesebben Répássy Róbert igazságügyi államtitkár neve. Az aktákból kiderült, hogy a Répássy által vezetett kegyelmi főosztály eredetileg nem javasolta előterjesztésre Kónya Endre kegyelmi kérvényét, amelyet így Varga Judit igazságügyi miniszter sem támogatott. De miután Novák Katalin felülbírálta a minisztérium elutasító javaslatát, a leirat visszaérkezett a tárcához, ahol a következő körben viszont Varga is ellenjegyezte.
Az aktákból előkerült egy dokumentum, ami már Varga Judit miniszteri lemondása után született. Ebben Répássy Róbert államtitkár azt írta Tuzson Bence miniszternek, hogy a kegyelmi kérelem felterjesztése a pápalátogatás idejére készült el, de arról nem tudtak, hogy „pozitív döntés születik”. Majd Répássy elismerte, hogy az az idő szűkössége miatt a döntési folyamat nem a megszokott módon történt, azaz megkerülték a szolgálati utat. Az iratban szerepel az is, hogy 2023. április 19-én Varga Judit felterjesztette ugyan a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin azonban április 27-én megadta a kegyelmet K. Endrének.
Répássy szerint ha valaki lobbizott is Kónya Endre kegyelmi kérvényében, azt nem az Igazságügyi Minisztériumban tette. A volt államtitkár szerint Kónya kegyelmi kérvényét a férfi felesége nyújtotta be, aki személyi körülményekkel magyarázta a kérelmet, valamint azzal, hogy Kónya Endre ártatlannak vallotta magát. Ezek az indokok viszont nem feleltek meg azoknak a kritériumoknak, amik miatt javasolni szokták a kegyelmi kérvény előterjesztését: ahhoz súlyos, gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegség megléte kell. Répássy konkrétan nem árulta el, Varga Judit ennek ellenére miért ellenjegyezte Novák kegyelmi döntését, de általánosságban azt mondta, az volt a megállapodás, hogy a miniszter nem vitatja, csak tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését, az államfő pedig nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit. Kónya Endre esetében is így járt el, Répássy szerint ezért nem találunk majd írásos indoklást a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között.
Gaudi-Nagy Tamás, aki ügyvédként nem a kegyelmi ügy kérvényét, hanem Kónya felülvizsgálati kérelmét adta be
A kegyelmi döntés közvetlen indoklása mellett eddig annak az ügyvédnek a személye is ismeretlen volt, aki Kónya érdekében járt el. Magyar Péter kedden az ő személyére is utalt, ha furfangosan is. „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet”, mondta, így feltehetően Gaudi-Nagy Tamás jogvédőre, egykori radikális jobboldali politikusra gondolt. Gaudi-Nagy viszont tagadta ezt. „Nem én adtam be K. Endre kegyelmi kérvényét, Magyar egy hazug uszító” – fogalmazott. Egy 2024-es cikkből viszont kiderül: az ügyvéd Kónya Endre képviseletében a felülvizsgálati kérelmet nyújtotta be a Kúriához. Izgalmas egybeesés viszont, hogy a Kónyával egy napon kegyelmet kapó Budaházy Györgyöt is Gaudi-Nagy Tamás védte.
