Öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Tisza Párt
Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István szerda délután.
A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy az „Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája”, és a népképviseleti elv „nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket”.
A módosítás lehetővé tenné pénzbírság kiszabását az olyan személyekkel szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibából nem tesznek eleget. Az ilyen személyeket először százezer forintra, másodszor pedig már egymillió forintra büntetnék. Alapesetben a vizsgálóbizottság elnöke szabná ki a bizottságot, de ha az együttműködésre kötelezett személy képviselő, ez a feladat a házelnökre hárulna.
Ezzel párhuzamosan Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője és 49 tiszás képviselő rögtön öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte:
- A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság;
- Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Magyar Péter a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, és ezzel párhuzamosan módosítják az országgyűlési törvényt is, hogy érdemben tudjon működni egy ilyen bizottság. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”, ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni.
A miniszterelnök azt is előírná, hogy kötelező legyen igazat mondani, és a hamis tanúzást ugyanolyan szankciókkal büntessék, mint a bírósági eljárásokban. „Nagyon régen nem volt ilyen vizsgálóbizottság a magyar parlamentben, olyan meg szerintem soha, amelynek tényleges értelme vagy hatásköre lett volna. Sokszor eljátszották, hogy nem is jelentek meg, úgy tettek, mintha nem lenne” – fogalmazott kedden Magyar, miután nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi ügy több fontos dokumentumát.
A miniszterelnök gyors menetrendet vázolt fel a hét elején. Azt szeretné, hogy júliusig fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást, és a nyár második felében vagy legkésőbb szeptember elején már megkezdhesse a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság a munkáját.
Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével. Az elmúlt 13 évben minden egyes alkalommal megakadályozta a Fidesz kétharmados többsége ezeket a kezdeményezéseket.
