Nyilvánosan elérhetőek a kegyelmi ügy dokumentumai

„A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogyan születhetett meg az a kegyelmi döntés, amely egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet” – írják a kormány honlapján. Magyar Péter sajtótájékoztatójával egyidőben nyilvánosságra hozták K. Endre kegyeli ügyének iratait, amiket folyamatosan frissülő cikkben dolgozunk fel.

Azt írják, hogy a közzétett iratok az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló dokumentumokat tartalmazzák, és az ügy teljes döntési lánca kizárólag ezekből nem rekonstruálható, mivel a dokumentumok másik része a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Sándor-palotában található. Magyar Péter miniszterelnök már hétfőn felszólította a köztársasági elnököt, hogy a nála fellelhető dokumentumokat, feljegyzéseket és egyéb releváns iratokat szintén bocsássa nyilvánosságra, hogy a magyar emberek teljes képet kaphassanak a kegyelmi döntés előkészítéséről, előterjesztéséről és jóváhagyásáról. „A cél egyértelmű: teljes átláthatóság, a politikai felelősség tisztázása és annak biztosítása, hogy ilyen döntés Magyarországon többé ne születhessen meg a nyilvánosság kizárásával.”

Hat dokumentumot osztottak meg a kormány oldalán, ezeket időrendben ismertetjük.

Az első irat az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának 2023. április 14-i felterjesztése, amelyben K. Endre ügyében nem javasolták a kegyelmi kérvény teljesítését. A felterjesztés szerint K. Endre a kegyelmi kérvényében azt kérte, hogy mentesítsék a kiszabott szabadságvesztés, a foglalkozástól eltiltás, a közügyektől eltiltás, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az indoklás szerint K. Endre ebben az időben reintegrációs őrizetben töltötte a büntetését, és a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhatott. „A terhelt számára a büntetés a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent. A fentiekre figyelemmel a kegyelmi kérelem teljesítését nem javaslom.”

A második dokumentumban Réppássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes 2023. április 17-i felterjesztése szerepel. Ebből az derül ki, hogy 49 terheltet érintő 51 kegyelmi ügyet kezeltek egy csomagban. Három terheltnél javasoltak kegyelmet, K. Endre monogramja azonban nem volt közöttük.

A harmadik közzétett dokumentum Varga Judit akkori igazságügyi miniszter 2023. április 18-i levele Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek címezve, amely tartalmilag megegyezett az Igazságügyi Minisztérium akkori főosztályvezetőjének és államtitkárának javaslatával: három esetben a kegyelem gyakorlására tett javaslatot, de K. Endre monogramja nincs köztük.

A negyedik dokumentum Novák Katalin 2023. április 27-i köztársasági elnöki határozata, amelyben az igazságügyi miniszter felterjesztését megváltoztatva kegyelmet adott K. Endrének. A határozat szerint a köztársasági elnök a jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a foglalkozástól eltiltást és a közügyektől eltiltás hátralévő részének végrehajtását elengedte, és mentesítette K. Endrét büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

A döntést még aznap, azaz április 27-én ellenjegyezte Varga Judit igazságügyi miniszter. Magyar Péter a sajtótájékoztatón szokatlannak nevezte ezt a gyors eljárást. Szerinte soha nem történt korábban olyan, hogy az igazságügyi miniszter egy napon belül aláírta volna a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Ő úgy tudja, hogy normál ügymenetben több hét vagy akár hónap is eltelik, mire a köztársasági elnök asztaláról az igazságügyi miniszter asztalára kerül a dokumentum. „Ez önmagában egy nagyon furcsa dolog.”

Az ötödik, 2023. június 7-én készült dokumentumból kiderült, hogy az 51 kegyelmi kérvényből 46 ügyben volt pozitív Novák Katalin elbírálása, azaz két esetben megváltoztatta az igazságügyi miniszter korábbi felterjesztését. Köztük van K. Endre is. További 44 terhelt 46 ügyében nem adott kegyelmet a köztársasági elnök. Magyar szerint az történt, hogy K. Endre és egy másik ügyet kiemeltek az ügycsoportból, és ezekben megváltoztatta a köztársasági elnök a felterjesztést, majd ezekben az ügyekben rohamtempóban, még aznap alá is iratta valaki valahol az akkori igazságügyi miniszterrel ezt a határozatot kikerülve a szokásos, szabályos szolgálati utat”.

A miniszterelnök azt a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón már előre elárulta, hogy a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endre kegyelmi kérvényét 2024-ben az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit támogatás nélkül küldte fel a volt köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak. Onnan visszakapva végül mégis ellenjegyezte az aláírt kegyelmi döntést, erről indoklás viszont nincs a dokumentumban.

Varga több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel akkor, abból háromnál javasolta csak a kegyelem megadását – a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem volt ezek között. Ebben az ügyben még nem ismert okok és indokok alapján Novák Katalin köztársasági elnök változtatta meg a döntést, és így küldte vissza az igazságügyi minisztériumnak az anyagot, mondta Magyar Péter. Ez az Igazságügyi Minisztériumban végigment minden szinten, Varga Judit ezután a köztársasági elnök megváltoztatott leiratát jóváhagyta.

A mostani igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánosságra hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.

Magyar Péter már a múlt szerdai első kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Bár akkor azt mondta, úgy véli, hogy a teljes dokumentáció csak az utóbbiban lehet meg, arra pedig nem számít, hogy az igazságügyi minisztériumban lévő dossziéból túl sok minden kiderülne. „A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy »azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért«. De nyilván lehetnek olyan részletek, amiket ha nem is a köztársasági elnök, de az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni” – mondta a miniszterelnök.

Azt is mondta, ha az igazságügyi minisztériumi dossziéból azt látják, hogy az nem teljes, akkor elvárják a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes anyagot. Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.

A Telex hétfői kérdésére, hogy Lévai Anikó említésével mire utalt Magyar, azaz van-e a birtokában olyan információ, ami Orbán Viktor feleségének érintettségére utal, a miniszterelnök azt mondta: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak [...]. Ami ennél fontosabb szerintem, hogy hogy fog ez kiderülni. [...] A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másikat], ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami.”

A botrány, ami a Tisza Párt születéséhez vezetett

A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

Az ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit ezért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását.

A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot.

Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet K. Endrének, Varga Judit pedig azt nem, hogy miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón azt mondta, tudja, hogy mit javasolt Varga, de nem árulja el. Novák Katalin pedig azt mondta, hogy a döntést ő hozta, innentől pedig nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra tette. Arra azóta sem derült fény, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben.

Mindenesetre a kegyelmi botrány hatására tűnt fel a semmiből az addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, és építette fel magát annyira, hogy mára ő lett Magyarország miniszterelnöke. Kormányfőként pedig azt is elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.