A leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, legalább 286 milliárd forintot nem tüntetett fel, jelentették be a kormányülés után

A miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai és a szociális és családügyi minisztert, hogy egyeztessen az illetékes tárcákkal a harmadik országból érkező munkavállalók helyzetéről. A cél az, hogy ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, ami tömeges munkaerő-behozatalra épül. Erről várhatóan a jövő heti ülésén fog dönteni a kormány.

Magyar Péter felkérte Kármán András pénzügyminisztert, hogy mérje fel a költségvetés valós helyzetét, és azt hogy mely területeken lehet szükség módosításokra. A kormány célja, hogy a költségvetés garantálja Magyarország pénzügyi stabilitását. Költségvetési politikát a kormány szerint csak pontos helyzetértékelés és átlátható költségvetési adatokra lehet építeni.

A kormány megtárgyalta az autópályakoncessziós rendszer helyzetét, Vitézy Dávid beszámolt arról, hogy több tétel esetén megállapították: a leköszönő kormány meghamisította az idei költségvetést. Nem szerepelt például 87,2 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútnál egy már megépült és kifizetett tétel, azért, hogy kisebbnek tűnjön a választás előtt a költségvetési hiány.

A hiányzó tételek összesen 286 milliárd forintot tesznek ki az Építési és Közlekedési Minisztériumnál.

Kormány azonnali hatállyal megvizsgálja az Ausztriából érkező kőzeteket, és munkacsoportot fog felállítani a Greenpeace által korábban feltárt azbesztszennyezés miatt. A kormány célja, hogy a károkért felelős szereplők viseljék a következményeket, Magyar Péter várhatóan fel fogja vetni a témát az ausztriai látogatása alatt is.

Magyar felszámolási rendszer a kormány szerint az elmúlt másfél évtizedben a NER egyik legsötétebb és legátláthatatlanabb rendszerévé vált, a felszámolások végén rendre ugyanazok a NER-közeli tulajdonosok jelentek meg. A felszámolásokról azonban nem háttéralkuknak, politikai kapcsolatoknak és oligarcháknak kell döntenie, hanem átlátható rendszerben kell zajlaniuk a kormány álláspontja szerint.

A közjegyzői rendszert is átalakítják, ami szerintük túlságosan zárt, túlárazott és monopolizált struktúrává vált, túl sok közhatalmi feladat került ki a bírósági kontroll alól. A kormány arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a feladatok egyik részét a kormányirodákhoz, a másikat pedig a bíróságokhoz helyezze át, a cél egy olcsóbb, átláthatóbb, és valódi közszolgáltatási logika alapján működő rendszer.

A kormányülésen döntés született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer átalakítását célzó törvénymódosítást.

Javasolni fogja a Tisza országgyűlési frakciója a kilakoltatások felfüggesztését is, amíg az új törvény hatályba nem lép.

Szombathelyen az Oladi-plató nevű, jelenleg is épülő városrészben több utcát azbesztet tartalmazó zúzott kővel borítottak le, de városi parkolók, magán kapubejárók is ilyen burkolatot kaptak. A levegőbe kerülő azbeszt súlyosan egészségkárosító hatású.

A Greenpeace már év elején súlyos azbesztszennyezést tárt fel Magyarországon és Ausztriában is, olyan közterületeken, ahova feltételezhetően a már bezárt burgenlandi bányákból származó kőzeteket szállítottak – ezek után kezdett el vizsgálódni a Vas vármegyei kormányhivatal is.

Az osztrák bányákból nemcsak Szombathelyre került szennyezett anyag, hanem a Dunántúl több határszéli régiója is kapott belőle, a kormányhivatal gyanúja szerint Kőszegre is juthatott belőle, és Sopronban is találtak 19 azbeszttel szennyezett utcát. Az állam korábban átvállalta a védekezés és a kárelhárítás költségeit. Az ügy tanulságairól korábban Weiszburg Tamással, a téma szakértőjével is beszélgettünk, amit itt lehet elolvasni.

Gajdos László, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője múlt héten Szombathelyen arról beszélt, hogy hétfőn beviszi témaként a kormányülésre a Nyugat-Dunántúlt érintő azbesztszennyezés ügyét – ez a fenti tájékoztatás alapján meg is történt.

Az előző kormányülés után a Telex kérdésére Magyar Péter azt mondta: a kegyelmi ügy dossziéja két helyen van, az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Azt is mondta: lehet, hogy csak a Sándor-palotában van meg a teljes dosszié, megvizsgálják, hogy a másikban mi van, de Magyar nem számított arra, hogy ebből túl sok kiderül. Tájékoztatása szerint ha a minisztériumban lévő dosszié nem teljes, Sulyok Tamástól elvárják, hogy a teljes dossziét hozza nyilvánosságra.

Az elmúlt napokban a Magyar Péter–Havasi Bertalan vitától volt hangos az internet. Orbán Viktor egykori sajtófőnöke szombaton különös szóváltásba került a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán a miniszterelnökkel. Egy kézfogás után Havasi azt ajánlotta Magyarnak, hogy ha a gatyájánál fogva kilógatná őt a zászlórúdra, akkor nagyobb lenne a látványosság. Magyar azt mondta neki, hogy nem lesz felmentési pénz, mire a helyettes államtitkár azt válaszolta: „hát hogy ne lenne”, mire Magyar még hozzátette: „találkozunk a bíróságon”.

Ezután pár órával meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat, amely szerint Magyar Péter miniszterelnök felmentette Havasi Bertalant. A végkielégítés kapcsán Havasi későbbi nyilatkozatában azt írta a miniszterelnöknek címezve, hathavi összegről van szó, „amit, Öcsi, te az utolsó fillérig ki fogsz perkálni”. Havasi felmentésére később több fideszes politikus, köztük Tuzson Bence és Gulyás Gergely is azzal reagált, hogy szerintük jogszerűtlen a helyzet. A Fidesz frakcióvezetőjének oldaláról később eltűnt az ezt feszegető poszt, állítása szerint a munkatársai a tudta nélkül törölték azt. Arról, hogy végül is jogszerű volt-e vagy sem a miniszterelnök lépése, itt írtunk részletesebben. Mindezek után Havasi feljelentette Magyar Pétert.

Rendkívül magas hiánnyal adja át a leköszönő kormány az állami költségvetést. Az első negyedéves hiány 3420 milliárd forint, az éves terv 83 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a GDP 77,9 százalékára nőtt az állam adóssága 2026 első negyedévének végére. Ez négy és fél éves rekordot jelent, utoljára 2021-ben, a Covid harmadik és negyedik hulláma idején, részben az akkori lezárások miatt volt ennél nagyobb az államadósság.

2010 óta minden választási évben pontosan ugyanez az év eleji túlköltekezés történik. Ezzel szemben Csehországban vagy Szlovéniában semmi különbség nincs az évek között, Ausztriában vagy Lengyelországban pedig a költségvetési hiány átlagosan még kisebb is a választási években, mint a többi évben. Magyarországon ezzel szemben az elmúlt 25 év átlagában a választási években a GDP 1,3 százalékával – vagyis nagyjából a középfokú oktatás teljes éves költségvetésének megfelelő összeggel – magasabb volt, mint a többi évben.

Magyar Péter Facebookon arról számolt be, hogy a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról, a végrehajtás teljes átalakításáról, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezéssel kapcsolatos teendőkről és a 2026-os költségvetésről is tárgyalt a kormány a második kormányülés alkalmával.