Öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Tisza Párt
Öt vizsgálóbizottság felállítására kezdeményezte szerda délután Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője, és további 49 tiszás képviselő. A Parlament oldalán megjelent határozati javaslatok szerint ezek a következők lennének:
- A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság;
- Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Magyar Péter a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, és ezzel párhuzamosan módosítják az országgyűlési törvényt is, hogy érdemben tudjon működni egy ilyen bizottság. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”, ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni.
Egy másik, szerdán benyújtott törvényjavaslat szerint milliós bírsággal büntetnék, ha valaki önhibájából másodszor sem jelenik meg a bizottság előtt, és a harmadik távolmaradásnál jönne a rendőrségi elővezetés. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételét célzó törvényjavaslatot ebben a cikkünkben mutattuk be.
Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével. Az elmúlt 13 évben minden egyes alkalommal megakadályozta a Fidesz kétharmados többsége ezeket a kezdeményezéseket.
