Svájcban oké lenne, hogy így néz ki egy minisztérium – építésszel néztük át Orbánék Várban felhúzott luxusát

Ezekkel az épületekkel alapvetően nem az a baj, ahogy kinéznek, mondta Paller Eszter építészmérnök, belsőépítész, akivel azután beszélgettünk a Karmelitáról, a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Belügyminisztérium épületéről, hogy Magyar Péter videóban bemutatta az „eltitkolt luxusminisztériumokat”. „Ha Svájcban élnénk, akkor oké lenne, hogy így néz ki egy Belügyminisztérium, egy Kabinetiroda vagy a miniszterelnöki főhadiszállás, de kontextusában túlzó ez az egész” – mondta Paller. A kormányfő a bejáráskor szintén azt mondta, olyan, mintha Szingapúrban vagy Svájcban járnának.

Egy, korábban a Belügyminisztériumon dolgozó munkás pedig arról beszélt a Telexnek, hogy az építkezés sokszor pazarló volt, belül van pompa és rongyrázás is, ennek ellenére az épület oldalsó homlokzatán viszont silány minőségű műkövek vannak, amik csak a felhelyezésnek köszönhetik, hogy nem potyognak majd le.

Az épületek belső és külső részei mellett körbejártuk velük az Orbán-korszak – nemcsak a Várra korlátozódó – „főúri, birodalmi romantikáját”, és azzal is foglalkoztunk, hogy az eddig látottak alapján mire lehetnek alkalmasak ezek a minisztériumok, ha az új kormány valamelyiket nem arra szánná, amire készültek: irodaépületnek.

Minisztériumi körbejárós est

Magyar Péter az élő videós bejárást a 16 év után távozó miniszterelnök, Orbán Viktor irodájában, a Karmelitában kezdte. Ezután mutatta be a két tavaly elkészült, újra-, illetve visszaépített minisztériumi épületet is: a Belügyminisztériumot és a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ezeket, a budai Várnegyedben található épületeket belülről eddig legfeljebb Orbán és a miniszterek fotóin láthatta a nagyérdemű, illetve néhány építészeti szaklapban közzétett fotón jelentek meg.

Most azonban részben belülről is feltárultak a kormányzati épületek, így látszik, hogy nem véletlenül voltak kimondottan drágák. Ráadásul a sokszor nem visszafogott megoldások mellé itt-ott belefért egy szivarszoba, körpanorámás kilátó és szintén panorámás tetőtéri menza is. A parlamentben feltett kérdéseinkre fideszes, most már ellenzéki képviselők ezt annyival tudták le, hogy az nem luxus, ami a Karmelitában és a minisztériumi épületekben van, és az egész egyébként is a magyaroké.

„Ami ezekben az épületekben közös, hogy szakmailag nincsen semmi baj a belsőépítészetükkel, a munkával nagyon jó kortárs építészeket bíztak meg” – mondta a Telexnek az említett épületekről Paller Eszter, építészmérnök, belsőépítész. „A Karmelitának puritán a belsőépítészete. Ez jó is, mert az épület kontextusa ezt igényli. A Kabinetiroda kortárs részén tényleg kortárs építészetet látunk” – mondta. Amit Magyar videóin látott, az nagyon igényes tervezést bizonyít: „Minden beépített világítás, minden nyílászáró, a lépcsőházban a rejtett megvilágított korlátfogantyú. Szép részletek vannak, letisztultak, helyénvalók, építészetileg, belsőépítészetileg. Csak kérdés, hogy ebben a gazdasági helyzetben és a Covid alatt van-e szükségük erre az embereknek?” – tette fel a kérdést.

Paller szerint eközben az Orbán-rendszerre jellemző, hogy feldúlták a műemlékvédelmet. Az Iparművészeti Múzeum például kilenc éve nem látogatható, mert nem sikerült felújítani. „Az állami tulajdonú műemlékeket úgy szervezik ki alapítványoknak és magánembereknek, hogy az embereknek még pislogni sincs idejük. Olyan műemlékpusztítások vannak, hogy mikor valakinek egy jó belvárosi beruházáshoz szottyan kedve, akkor ott gyorsan kivesznek épületeket a védelem alól, hogy lebonthassák őket” – mondta az építész. Erre éppen jó példa a Karmelitának az átépítéskor kialakított terasza is, ami még az UNESCO szabályozásával is szembement.

„Mikor ez történik a műemlékvédelemben, akkor fájó tud lenni, hogy egyes helyeken mennyit költenek”

– mondta. Szerinte az szubjektív, hogy ki, hogy áll hozzá ehhez a műemlékpolitikához. „De hol húzzuk meg a határt? Ami száz éve épült, azt még visszaépíthetjük, de akkor építsünk vissza középkori várakat, az amfiteátrumot is? És akkor az egészből egy Disney-park lesz” – mondta. Az építészmérnök annak a híve, hogy amit helyre lehet állítani, azt állítsák helyre, ami pedig olyan, hogy a nagy része nem látszik, azt egészítsék ki úgy, hogy látható legyen, hogy mi a kiegészítés. Vagyis legyen egyértelmű, mi a kortárs és mi az eredeti.

A Várban ugye pont nem erről van szó. A Miniszterelnöki Kabinetirodánál és a Belügyminisztériumnál is csináltak egy úgynevezett kulisszahomlokzatot, kulisszaszárnyat. Ez a történeti rész, majd ehhez hozzáépítettek egy kortárs épületet. Kívülről mindenki az új, de historizáló részt látja, belül pedig ott az új rész. Paller Eszter szerint ez olyan szempontból jó, hogy a mai igényeket elégíti ki az épület. Hozzátette, hogy tavalyi átadáskor az épületekből, így a Kabinetirodáról és a Belügyminisztériumról, mutatott már be részleteket az Octogon című szaklap. „De az tény, hogy ezek nem voltak az emberek orrára kötve, és nem láttuk bemutatva, mint fantasztikus beruházást.” Paller Eszter szerint leginkább az összeg dühítő, amit ezekre az épületekre ráköltöttek.

Az építész kiemelte, hogy a Kabinetirodánál és a Belügyminisztériumnál is hatalmas művészettörténeti, műemléki és építészeti kutatómunka előzte meg az újjáépítést. „Jó szakemberek dolgoztak rajta, akik kis fotófoszlányokból rekonstruáltak belső tereket” – fogalmazott. Szerinte a budai Várnegyedben található minisztériumok építészetével is csak azért van baj, mert az Orbán-rezsim úgynevezett „egy az egyes” rekonstrukciót alkalmazott.

Ez a típusú műemlékvédelem szerinte azt a „főúri, birodalmi romantikát” próbálja visszahozni, ami jellemző volt az Orbán-rendszer vágyaira.

Az autoriter hatalmaktól egyébként sem áll távol, hogy szeretnek valamilyen nyomot hagyni. „Van nyoma a 20. századnak, és most már a 21. századnak is. Mintha a kommunikációjuknak az egyik arca lenne, hogy ezek a pompázatos paloták és vidéki uradalmak jellemzik az ő hatalmukat” – fogalmazott az építész.

A tervek használhatók voltak, a kivitelezéssel már voltak gondok

Bár a tervekbe fektetett munkát nem kifogásolta, a külső díszítőelemek minőségében már bőven talált kivetnivalót az említett, korábban a Belügyminisztérium épületén dolgozó munkás, aki a külső homlokzati és belső munkálatokban is részt vett valamennyire.

A dolgozó arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium úgy készült, hogy a főelemek, a fő díszek – például a főhomlokzaton a bejáratnál – rendes, faragott kövek, a két oldalsó homlokzaton viszont már csak öntött műkövek vannak. „A minősége silány, az öntött kövek minősége nem a legjobb” – mondta. Szerinte a felhelyezésnek köszönhető, hogy ezek az elemek talán nem fognak lepotyogni, nem eszi meg olyan gyorsan őket az idő. A felrakáskor mindent megtettek, nehogy valami apró hiba történjen. De volt, ahol máris javítani kellett: az illesztések a díszeknél nem mindenhol jöttek össze úgy a homlokzat többi részével, hogy az vízzáró legyen és mögé is folyt a víz. Mindez egy alig egy éve átadott épületen.

A Belügyminisztériumon rengeteg alvállalkozó dolgozott, ők mindannyian próbáltak figyelni arra, hogy kijöjjenek a pénzükből – annak ellenére, hogy 70 milliárd forintba került az épület. Eközben viszont ment a pazarlás is: az épületen dolgozó forrásunk szerint rengeteg konténer volt építőanyagokkal megtöltve, köztük homlokzati hőszigeteléssel és gipszkartonnal. „Ezekből két-három házat még simán felhúzol, de ezt simán vitte el a konténeres.”

Ő is megerősítette, hogy a tervezők az alapján próbáltak terveket csinálni, amit például a Levéltárból kifotóztak az épületek korábbi állapotáról. „A tervek használhatók voltak, maga a kivitelezés volt nem túl profi, ott minden olyan volt, mintha valami rossz dolgot akarnának eltakarni, hogy az ne látszódjon” – mondta. Szerinte a tervezők a képek alapján kihozták, amit lehet, de például a nyaktagnak a homlokzatát nem túl jó minőségű fotók alapján kellett megépíteni, ezért sokszor kellett rögtönözni. „Van egy kétdimenziós rajzod, abból nem látod a térábrázolást, méretet nem tudsz venni, jó, akkor gyorsan találjunk ki valamit” – fogalmazott.

Ami az építéskor kívülről látszik, és a laikus szemnek hungarocellnek tűnik ezeken az épületeken, az leginkább az Ytongra vagy habbetonszerű anyagra hasonlít. Sűrűbb, de robusztus díszeket raktak fel belőle, miközben valóban olyan könnyű mint a hungarocell. Ennek a minőségéről az épületen dolgozó azt mondta, hogy nagyon gyorsan tört, ha valami hozzáütődött, akkor lepattant a fél dísz, ami okozott nehézségeket. Bár a Telexnek megszólaló munkás a festésben nem vett részt, szerinte ott is lehettek hiányosságok, mert folyton sürgetve volt mindenki, hogy haladni kell az átadás miatt.

„Belül aztán van ám pompa és rongyrázás”

– mondta forrásunk. Szerinte a Belügyminisztériumban a miniszteri rész két szintet foglal magában, külön lifttel a mélygarázsból, ami kimondottan csak oda vezet, máshol nem is áll meg. A fa berakások drága, minőségi anyagokból készültek, külön asztalosbrigád dolgozott a helyszínen. Belül tehát kevésbé jellemzőek a silány megoldások, de hiányosságok azért vannak, például az összecsiszolásoknál. Ennek ellenére végül azt a hatást érték el mindenhol, hogy szép látszatot keltsen az egész, miközben azért ott is volt „kókányolás”.

Festményleltár

Paller Eszter azt nem szeretné, ha mindenki a kortárs építészekre kezdene el haragudni, mert ezeknél az épületeknél is mindenki a legjobb tudásával töltötte meg azokat a kereteket, amiket meghatároztak nekik. Emellett szerinte a kortárs építészeten belül vannak kiemelkedő nyugat-európai példák arra, hogyan lehet egy történeti városrészbe odaillőt és szépet építeni. Hozzátette: ez egy szubjektív vélemény, a műemlékvédelemnek több iskolája van. Valaki szerint helyénvaló az egy az egyes rekonstrukció, amikor nem áll az épület, de régi képek és adatok alapján próbálják rekonstruálni, és visszaépítik az egészet.

A Várnegyedben található két minisztériumi épület és a Karmelita hasznosításáról Paller azt mondta, hogy alaprajzok híján nem lát át mindent, de az egyértelmű, hogy az épületek abszolút irodaháznak készültek. „Ennek minden feltételét teljesítik, így az irodaház adná magát.”

Kérdés, hogy mennyi nagyobb közösségi tér és előadó van bennük. Vannak viszont olyan kulturális tevékenységek, amelyekhez nem kellenek akkora termek, így az üresen maradt épületek alkalmasak lehetnek kulturális terek kialakítására. A Karmelitának ráadásul volt már kulturális szerepe, ugyanis itt volt a Várszínház. Ha az emberek visszakapnák a Várnegyedet, azaz például a budapesti kulturális életben kapna szerepet, akkor turisták mellett biztosan többen járnának fel szívesen oda.

A Karmelitától a Magyar Péter videójában látottak alapján egyébként annyira nem áll távol a múzeum-jelleg. A kormányülések helyéül szolgáló teremben nagyalakú festményeken néznek le a magyar történelem fontos alakjai, köztük Andrássy Gyula, Deák Ferenc és Batthyány Lajos. Az Orbán Viktor irodája felé vezető úton kint van Hunyadi Mátyás halotti pajzsának másolata; a Tisza-teremben pedig kint lóg Tisza István és Tisza Kálmán portréja. Előbbi portrénak eredetijét például Benczúr Gyula festette és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának a gyűjteményéhez tartozik. Az épületszárnyban vannak Paál László és Szinyei Merse Pál festményei is.

„Majd megkérdezzük, hogy ezeket melyik múzeumból hozták el, kölcsönözték ki” – mondta videójában a miniszterelnök. Ezt a 444 meg is tette, és kiderült, hogy több Szinyei Merse például a Nemzeti Galéria tulajdona, ahogy javarészt a többi alkotás is. Kiderült, a képek kölcsönbe kerültek a Várba, a szerződés június végén jár le. A Karmelitában közel 100 nagy értékű, múzeumból kölcsönzött festmény között dolgozott a kormány, de Rogán Antal minisztériumába is került egy tucat alkotás.

Nagyon drága játék a főúri romantika

Orbán Viktor még 2019 januárjában költözött be a budai Várnegyedben található Karmelitába. Az épületet előtte jelentősen átalakították, megkapta például a hatalmas teraszt. Akkoriban az volt az indoklás, hogy a miniszterelnöknek a parlamentből a Várba költözésével szétválik a végrehajtó és törvényhozó hatalom. Sokan azonban más szempontból tartották szimbolikusnak a lépést: úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök a Várból „néz le a népre”.

A költöztetés egyébként nem volt olcsó játék: csak a Karmelita felújítása több mint 20 milliárd forintba került, míg az „egyedi belsőépítészeti kialakításra” és a bútorokra több mint 4 milliárd forint ment el. És akkor ott van a Magyar Péter által most bemutatott, gyakorlatilag teljesen vagy részben újjáépített két másik minisztériumi épület, ezeket tavaly adták át. A szivarszobás, körpanorámás kilátós, belül nagyon modern egykori Vöröskereszt székházban 2025 óta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája székelt. Ezt az épületet a nulláról építették újra közvetlenül a Karmelita mellett, ennek költségei pontosan nem ismertek, de több tízmilliárd forintra rúgnak.

Az újjáépített Vöröskereszt székház költségeire viszont könnyen lehet következtetni. A Belügyminisztérium szintén tavaly költözött át a Várba, a Szentháromság térre az egykori Pénzügyminisztériumi palotába, ami 2025-re szintén teljesen megújult. Ez több mint 69 milliárd forintba került. A Belügyminisztérium régi, a Lánchíddal szemben álló V. kerületi épületét tavaly szeptemberben árverésre bocsátotta az állam, kikiáltási áron, 50,8 milliárd forintért kelt el. Az az egyesült arab emírségekbeli ingatlanfejlesztő cég, az Eagle Hills vette meg, ami a végül meghiúsult mini-Dubaj projektet is vitte volna.

És akkor még épülő félben van, de már majdnem kész két másik épület is. A Honvéd Főparancsnokságot egy földszintig visszabontott tömbből öntötték ki újra a Karmelita elé, a Dísz térre. Néhány méterre innen pedig készül a József főhercegi palota. Ez utóbbi több mint 53 milliárd forintba került eddig, és ez még nem a vége. Az épületek célját egyébként még az Orbán-kormány sem határozta meg, azt pedig szintén nem tudni, hogy a Magyar-kormány mit kezd majd velük.