Abszolút szimbólum: Árpád népétől az ÁVH irodaházán át a cigányság himnuszáig mindennek jelképes jelentése van Magyar Péter világában

A magyarok országalapításának helyszínén, Ópusztaszeren tartotta első ülését a Tisza-kormány. Magyar Péter és kormányszóvivői Feszty Árpád, a honfoglalás stációit bemutató monumentális festménye előtt sorakoztak fel a sajtótájékoztatóra, mögöttük a táltossal és a győztes csapatait fehér lováról figyelő Árpád fejedelemmel. A miniszterelnök szerint a történelmi helyszín megválasztása túlmutatott „a puszta szimbolikán”: egyrészt a visszatérést jelentette a nemzeti gyökerekhez, másrészt a kiszikkadt pusztát, azaz az országot sújtó rendkívüli aszály kihívásait.

Négy nappal voltunk azután, hogy a Parlamentben elhangzott a cigány és a székely himnusz, hogy Oláh Ibolya elénekelte Geszti Péter szerzeményét és az Országházra kitűzték az európai lobogót. Mostanra jól látszik, hogy Magyar Péter kifejezetten kedveli a jelképes gesztusokat, amikhez szélesen merít a magyar kultúra gazdag eszköztárából.

Gondok kése húsunkba vág

A szombati rendszerváltó népünnepély momentumai közül sokaknak két előadás jelentett igazán nagy érzelmi csúcspontot: az egyik a gyerekek előadásában, a Parlament üléstermében elhangzó cigány himnusz volt, a másik, amikor a Kossuth térre beszaladó közönség előtt Oláh Ibolya elénekelte a Magyarország című dalt. Magyar Péter a kampánya során több romák lakta telepre is ellátogatott, és arról beszélt, hogy Magyarországon több százezer gyerek él mélyszegénységben, vezetékes víz, orvosi ellátás és kitörési lehetőség nélkül. Azt ígérte, a Tisza jelöltlistáján legalább 10 százalékban lesznek roma származású emberek.

Az alakuló ülésen is ott ült a pulpituson az Országgyűlés első roma alelnöke, a gilvánfai tanoda egykori vezetője, Kőszegi Krisztián Tisza-képviselő. A miniszterelnöki eskütétel után a padsorok közt aztán bevonult egy gyerekcsapat, és tamburajátékukkal kísérve előadták a magyarországi roma közösség megindító himnuszát. A Zöld az erdő elhangzása nemcsak egy marginalizált kisebbség felé tett gesztus volt, de a Fidesz-kampány romákat megalázó mondataira adott válaszként is lehetett értelmezni.

Több rétegű jelentése volt Oláh Ibolya meghívásának is. A TV2 tehetségkutatójából induló énekesnőről a születése után lemondtak a szülei, csecsemőotthonba került, majd a tiszadobi nevelőintézetben nőtt fel. Oláh életútját ismerve ezért nehéz volt legalább egy pillanatra nem az elmúlt évek súlyos gyermekvédelmi botrányaira gondolni, mikor az álmaiban megjelenő Magyarországról énekelt.

Oláh Ibolya Geszti Péter szerzeményét, a Magyarországot a 2005. augusztus 20-i hivatalos állami ünnepségen énekelte el először az első Gyurcsány-kormány idején, amit aztán az MSZP–SZDSZ kormányzat kurzusdalaként kezdtek emlegetni. Az énekesnő 2022-ben azt mondta, abban az időben nagyon hitt a dalban meg az emberek összetartozásában, de már nem merné előadni – és nem is fogja. Szombaton mégis megtette, jelezve, hogy a változás hatására ezt újra jó szívvel teszi. És tudatos, előre kitalált koreográfia része volt az is, ahogyan a Magyarország dallamaira szaladt be a tömeg a Kossuth tér közepére: a polgárok szimbolikusan újra birtokba vehették a nemzet főterét, és mindenfajta kordonos elválasztás nélkül, a képviselők közvetlen közelében hallgathatták végig az előadásokat.

Egy másik egykori megasztáros is megjelent a Parlament lépcsőin. Molnár Ferenc Caramel pedig egyike volt azoknak a roma közszereplőknek, akik hosszabban is elmondták a véleményüket Lázár János vécépucolós mondatai után: az énekes „gyomorforgatónak”, „teljesen megalázónak”, „mélyen sértő és vállalhatatlan megfogalmazásnak” nevezte azokat.

Szép vagy, gyönyörű vagy

„Hol szőke sellő, lenge szellő, játszik a Tiszán / Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám. / Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér, / Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér” – hallhattuk Szekeres Adrien és Takáts Máté előadásában a szombati ünnepségen. Mikor elindultak a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország dallamai, a kényesebb ízlésű liberális résztvevők közül vélhetően többen felszisszentek: a dal ugyanis az 1920-as évek hazafias-revizionista szellemiségében igen kedvelt volt. Csakhogy a Hamburgi menyasszony című operett betétdalát két zsidó alkotó szerezte, Vincze (Weisz) Zsigmond és Kulinyi Ernő, és bár a dal a trianoni békeszerződés után valóban a nemzeti összetartozás szimbólumának számított, a nyilasok éppen a zsidó háttere miatt tiltották be 1944-ben, Kulinyi Ernő pedig maga is a vészkorszak áldozata lett. A Kádár-rendszerben aztán már nacionalista tartalma miatt nem játszhatták.

Az operett betétdalával szinte egyidőben, 1921-ben egy székelyudvarhelyi születésű, Szegeden élő egyetemista, Csanády György a trianoni döntés hírére írt egy verset Bujdosó ének címmel, amit aztán egy Mihalik Kálmán nevű orvos megzenésített. A dalt ezután Székely himnuszként kezdték emlegetni, és folklór útján terjedt, miközben Romániában évtizedeken át tiltott, irredenta éneknek számított. Az alakuló parlament ünnepi himnusz-blokkjában elhangzó Székely himnusz sokaknak máig a magyarság összetartozásának egyik fontos szimbólumát jelenti, de népszerű radikális nemzeti körökben is – nem véletlenül dolgozta fel a Kárpátia nemzetirock zenekar.

A himnuszok szekciójában szólalt meg a Tavaszi szél is a sükösdi gyerekek előadásában, és a dalt Magyarék valószínűleg nemcsak a párt, de az egész kormány- és rendszerváltás jelképének tartják. A moldvai csángó népdalt a Bartók-tanítvány, Veress Sándor gyűjtötte az 1930-as évek elején, és talán nem volt olyan magyar óvodás, aki az elmúlt évtizedekben ne fújta volna kívülről. Pedig a Virágom, virágom nem szól másról, mint a párválasztásnak a természet megújulásába bújtatott metaforájáról.

Árpád népe

És ha ennyi kulturális-történeti réteg nem lett volna elég, jött az Orbán Viktor által egyébként „liberálisnak” címkézett kormány Ópusztaszerre kihelyezett első ülése. Anonymus a Gesta Hungarorum című művében írt elsőként egy olyan helyről, ahol a honfoglaló magyarok először táboroztak le hosszabban, és a Körtvélytó partján eltöltött 34 nap alatt Árpád és nemesei „szerét ejtették” közös dolgaik rendezésének, a szokástörvények megalkotásának, vagyis az országalapításnak.

A 896-os, első „országgyűlés” emlékére a helyet Szernek nevezték el, majd a település a Pusztaszer, végül az Ópusztaszer nevet kapta. A honfoglalás aztán a 19. századi magyar nemzeti romantika egyik legfontosabb mítosza és történelmi hivatkozási alapja lett, az 1896-os millennium időszakában készült el Feszty Árpád A magyarok bejövetele című, monumentális műve is, amelyben a honfoglalás eseményeit örökítette meg. Az eredetileg 1800 négyzetméteres festményt a második világháborúban bombatalálat érte a budapesti Szépművészeti Múzeum helyén álló kiállítótérben, a megmaradt 750 négyzetméternyi vászon pedig csak 1995-ben került Ópusztaszerre. A romantika Árpád-kultuszának hatására Pusztaszer később a turánisták és a két világháború között megjelenő kisebb pogány csoportok fontos helyszíne volt. A kultusz a rendszerváltás után is megélénkült, a magyar szélsőjobb szívesen használta a honfoglalás-kori jelképeket.

Politikai gesztusok

Magyar az elmúlt időszakban kulturális szimbólumokon túl politikai gesztusokkal is igyekezett demonstrálni, hol helyezi el magát és kormányát Orbán Viktor leváltott rendszeréhez képest. Már a szombati nap megszervezése is része volt ennek: azzal, hogy egy egyhangú protokollesemény helyett színes programokat és közösségi élményt kínáltak, azt akarták üzenni, hogy a győzelmük nemcsak a képviselőik, de a választóik érdeme is, ezért megosztják velük az ünneplést is.

Ahogyan szimbolikus döntés volt az is, hogy aznap több mint tíz év után ismét kitűzték az Európai Unió kék zászlaját az Országházra, és a miniszterelnöki eskütétel után elhangzott az Unió himnusza, Beethoven Örömódája is. A kormányfő szerint emellett szimbolikus az a friss hír is, hogy a Miniszterelnökség pont az Alkotmány utcába költözik be, és jelképes, hogy a Tisza képviselői viszont nem költöznek be az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselői Irodaházba.