Örömünneppel zárult a parlament alakuló ülése

Megválasztották az országgyűlés alelnökének

• Hallerné Nagy Anikót (Tisza Párt);
• Vitályos Esztert (Fidesz);
• Kőszegi Krisztiánt (Tisza Párt);
• Latorcai Csabát (KDNP);
• Dúró Dórát (Mi Hazánk); valamint
• Rák Richárdot (Tisza Párt), ő a törvényalkotási bizottság elnöke is lett egyben.

Forsthoffer Ágnes beszédének végén nagyjából öt ellenzéki képviselő tapsolt, a többiek nem.

Forsthoffer Ágnes első lépéseként elrendelte, hogy 12 év után kerüljön vissza az Európai Unió zászlaja a Parlamentre. Se a Fidesz, se a KDNP, se a Mi Hazánk nem tapsolta meg az uniós zászló visszahelyezésének bejelentését. Forsthoffer azt mondta, ez a zászló a jelképe annak, amire 22 évvel ezelőtt igent mondtak a magyarok, szimbolikus jelzés ez, hogy „újra megbecsült tagjai leszünk az Európai Uniónak”.

Lázár János, Kocsis Máté és Szijjártó Péter sincs bent az Országgyűlés elnökének beavatásán.

Meghatottan állok itt, önök előtt – kezdte beszédét Forsthoffer Ágnes, az országgyűlés új elnöke. Beszédében azt mondta, hogy szeretni fogják a hazát, a magyar népet. Forsthoffer Ágnes arról beszélt, hogy az országgyűlés legyen nyitottabb a szabad sajtó, a civilek felé is. Azt mondta, elkötelezett parlamenti munkára van szükség.

„Elrendelem, hogy a mai napon, 12 év után kerüljön vissza az Európai Unió zászlaja a Parlament épületére” – mondta Forsthoffer Ágnes, és kijelentette, hogy ez az első intézkedése.

Sulyok Tamás, Magyar Péter, Bujdosó Andrea, Gulyás Gergely, Rétvári Bence és Toroczkai László is gratulált Forsthoffer Ágnesnek.

Forsthoffer Ágnes lépett a mikrofonhoz, és letette az esküt az Országgyűlés elnöki posztjára, majd aláírta az erről szóló okmányt.

Gajdos László leendő élő környezetért felelős miniszter jövő héten jelenti be államtitkárait, a bizottsági meghallgatásán hétfőn már három államtitkára ott lesz. Gajdos azt mondta, egyből három olyan lépést fog bejelenteni, ami azonnal megtörténik, reméli, örülni fognak neki azok, akik környezetvédelemmel foglalkoznak.

Gajdos szerint kell majd egy hatóság, ami komolyan fogja ellenőrizni és számonkérni az ipari szennyezőket. Az ellenzéki javaslatokra Gajdos azt mondta, jó és rossz javaslat van, nem az számít, hogy melyik párt teszi. Aki jót akar, azt támogatni fogja. Gajdos készül a miniszteri munkára, szakemberekkel beszél, képzi magát, mondta. Elérzékenyült, és meghatónak tartja, nagy felelősségnek, hogy képviselheti a szülőföldjét, ráadásul kimagaslóan sokan szavaztak rá Nyíregyházán. Gajdos igyekezni fog minden héten a választókörzetében is időt tölteni. Gajdos azt mondta, Lantos Csabával beszélt a volt kormány tagjai közül, konstruktív beszélgetés volt.

Megválasztották Forsthoffer Ágnest az Országgyűlés elnökének, jelentette be Vitányi István a parlamentben. A szavazatok megoszlása 193 igen, 2 nem szavazat, tartózkodás nem volt.

Forsthoffer Ágnes a Tisza Párt egyik alelnöke. Az április 12-i országgyűlési választáson a Veszprém megyei 2-es számú, balatonfüredi választókerületben 57,29 százalékkal nyert. Az Országgyűlés elnöki tisztségét 2010 óta Kövér László töltötte be. Az MSZP-s Szili Katalin után Forsthoffer lesz a második női házelnök az 1990 utáni időszakban.

Forsthoffer családi vállalkozása vezeti a balatonfüredi Hotel Margarétát. A politikai szerepvállalása előtt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének volt a balatoni régióvezetője, de erről a pozíciójáról lemondott, amikor a tavaly őszi kötcsei pikniken bemutatkozott a Tisza Párt új turisztikai szakértőjeként.

„Nagyon nehéz helyzetünk lesz, de meg fogjuk oldani” – mondta Kármán András leendő pénzügyminiszter az újságíróknak. A 444 szerint Kármán András arról beszélt, az első dolguk az lesz, hogy pontosan megnézzék a helyzetet, mert szerinte mindenféle számokat látni. Azt mondta, új, felelős pótköltségvetést terjesztenek be erre az évre, és más alapokon fogják megtervezni a jövő évit.

A 444-nek azt mondta Gulyás Gergely, hogy egy évre vállalja csak a Fidesz frakciójának vezetését, miután Orbán és mások is erre kérték őt. Megkerestük a frakció sajtóosztályát azzal kapcsolatban, hogy ez Gulyás mandátumára is igaz-e, vagy csak a frakcióvezetést adja le: azt a választ kaptuk, hogy Gulyás a frakcióvezetésre érti az egy évet.

Szergej Lavrovval nem beszélt, de sok külügyminiszterrel már igen, mondta Orbán Anita újságírók kérdésére. Orbán Anita elkíséri a közeljövőben Magyar Pétert Varsóba és Bécsbe, ezután pedig egy NATO külügyminiszteri csúcsra vezet majd az útja. A leendő külügyminiszter arról beszélt, hogy szép ez a ceremónia, de neki ez a munka kezdetét is jelenti, „egy korszak lezárult, egy új korszak most kezdődik”.

A nagykövetek lecseréléséről azt mondta, hogy tájékoztatják majd az embereket időben. Az viszont szimbolikus jelzésnek vette, hogy a külföldi képviseletek nagyköveteinek majdnem mindegyike jelen van a parlamenti karzaton.

„Nincs napirenden” a gyülekezési törvény módosítása, mondta újságírói kérdésre Pósfai Gábor, a leendő belügyminiszter, de Simor Dániel kollégánk kérdésére végül azt mondta, hogy lehetővé kell tenni a Pride jogszerű megtartását.

„Tényleg nehéz kijönni az elmúlt 16 évből, az egy teljesen abnormális helyzet volt, hogy egyáltalán felmerülhetett, hogy egy senki számára semmilyen módon nem káros rendezvényt ne lehessen megtartani Budapest utcáin. Most majd meg lehet tartani, megoldják a jogszabályi kereteket, nem igényel jelentősebb módosítást. Onnantól kezdve a kormánynak, Magyar Péternek, Pósfai Gábornak nem is kell erről beszélnie, nem az ő dolguk” – mondta erről László Róbert élő műsorunkban. Másik vendégünk, Zárug Péter Farkas szerint valójában ez előny az új kormánynak, mert elmagyarázhatják, hogy ők nem Pride-pártiak, csak megadják az állampolgároknak azt a jogot, ami nekik jár.

„Ha ugyanilyen boldogok és mosolygósak lesznek az emberek négy év múlva, mint most, akkor elégedettek lehetünk” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz leendő honvédelmi miniszter arról, mit vár el a Tiszától. Ruszin-Szendi arról beszélt, elégedett lesz, ha a négy év alatt minden ígéretüket el tudják indítani, ezekből nem minden múlik pénzen, így van, ami gyorsan megy, de azt is látja, hogy a haderő átalakítása és a morál visszaállítása például jóval hosszabb időt igényel.

Ruszin-Szendi arról is beszélt, hogy meg kell hallgatni az ellenzék javaslatait majd, mert „egyedül senki nem tud okos lenni”, vannak céljaik, de minden javaslatra nyitottak lesznek. Elődjéről azt mondta: a nehéz eszközöket fent kell tartani, és ki kell képezni rá az állományt, de ennél többet nem tett hozzá a leköszönő honvédelmi miniszter. Ruszin-Szendi az átadás-átvételről elmondta, hogy nem találkoztak még Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, folyik az átadás.

Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter a Parlamentben azt mondta a Telexnek, hogy lesz vétójoga a kormányban, és részletesen beszélt arról, hogy teljesen átalakítja az egészségügyi rendszert. Azt is mondta, hogy az Okfő élére már megvan az a vezető, akit ki fog nevezni, és beszélt arról is, hogy a kiszámíthatóság és a decentralizáltság is fontos eleme lesz az irányítása alatt működő tárcának.

Hegedűs Zsolt többek között arról is beszélt, hogy hétfőn reggel 8 órakor jelenti be a négy államtitkárát, azt mondta, köztük meglepetésnevek is lesznek, ők nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakemberek, és kijelentette, hogy teljesen más struktúra várható az egészségügyben, már az első száz napban lesz változás.

A leendő miniszter azt mondta, meg mernek majd szólalni a vezetők, sajtóreggeliket ígért, majd kijelentette, hogy Kulja Andrásnak nem lesz szerepe a minisztériumban, rá az uniós pénzek megszerzésében számít.

Caramel a Szállok a széllel című dalát adja majd elő a Kossuth téren, fellép még Szekeres Adrien és ifj. Balázs Elemér is, hangzott el a Magyar Péter Facebook-oldalán közvetített élő műsorban.

Az eddigi minisztériumi struktúra átalakításával, a korábbi tárcák egy részének megszüntetésével, illetve hatásköreik újracsoportosításával kezdi meg működését a Tisza-kormány. Az új minisztériumok nevéről és ezek illetékességéről Bujdosó Andrea, a kormánypárt frakcióvezetője nyújtott be törvényjavaslatot, erről szombat délután szavazhat az országgyűlés. A Magyar Péter vezette kormány minisztériumainak lehetséges listáját itt nézheti meg.

A miniszterjelöltek közül Vitézy Dávid hosszan beszélt a sajtónak az Országház vörös társalgójában. Miniszteri beiktatása utáni egyik első feladatának a szerinte vizuális környezetszennyezést jelentő óriásplakátok és egyéb városi reklámfelületek felszámolását nevezte meg. Szerinte a Fidesz bukásával meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormány óriásplakátokon reklámozza magát, mert szerinte nincs helye a propagandának az utcán, de szerinte piaci reklámokból sincs szükség ennyire, és a történelmi városközpontokban lévő óriásplakátok többségét le kell venni, ahogy az épületeken lévő épülethálós reklámokat is.

A közlekedésben szerinte először nem jogszabályi, hanem szervezési feladataik lesznek: ezek részeként újra kell szervezni a MÁV-ot és a közlekedésért felelős intézményrendszert. Lázár idején szerinte sok jó szakembert kirúgtak vagy elkergettek, őket vissza kell venni, hogy az intézményrendszer újra képes legyen beruházásokat megvalósítani, közbeszerzéseket kiírni.

A Lázár Jánossal lezajlott átadás-átvételi folyamatról nem árult el részleteket, azt mondta, hogy ennek a menetére Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, és ők ezeknek a szabályoknak megfelelően jártak el. Ez szerinte egy formális vagy hivatalos keretek között zajló tárgyalás volt, amelyen elsősorban az olyan folyó ügyekről beszéltek, mint a most is zajló közbeszerzések vagy megvalósítás alatt álló projektek. Azt mondta, továbbra is fenntartja a Lázár munkásságáról szóló korábban elmondott véleményét.

„Nem véletlenül mondták, hogy meghosszabbítják ezt a parlamenti ülésszakot, mert rengeteg dolguk van” – mondta élő műsorunkban László Róbert, a Political Capital választási szakértője arról, hogy mi várható az első száz napban. Egyrészt augusztus 31-ig „lehet kiszabadítani” az uniós felújítási alap pénzeit, amihez sok jogszabályt kell módosítani. „Ami politikai szempontból talán ennél is jelentősebb, hogy a vagyonvisszaszerzési folyamat el tudjon indulni” – mondta. Ehhez fel kell állítani a vagyonvisszaszerzési hivatalt, és meg kell teremteni a folyamat jogi hátterét is. „Most mézeshetek vannak, vagy mézeshónapok. Úgy tippelem, hogy úgy egy évig nagyon nagyot nem tud hibázni a kormány, még lesz türelmi idő. De utána már nem. Ebben az első egy évben nagyon fontos, hogy mindent el tudjanak indítani, amire a hatékony kormányzáshoz szükség van” – mondta. Zárug szerint az előző rendszer jogi bebástyázottsága nagyon erős, ezek lebontása nélkül megvalósíthatatlanok az olyan ígéretek, mint az M1 bezárása. Emlékeztetett rá, hogy 2010-ben Orbánék 56 nap alatt több törvényt hoztak, mint az előző kormányok az első száz napjaikban összesen, mindezt úgy, hogy egyeztetésre semmi időt nem hagytak.

Magyar Péter viszont azt ígérte, hogy jobban bevonják az ellenzéket a parlamenti munkába, emlékeztetett Fábián Tamás műsorvezető. László Róbert szerint erre meglesz a törekvés, mert a Tisza Párt folyamatosan beszélt a kultúraváltásról is. „Ha nem ezt fogjuk látni, az lényegesen nagyobb probléma lesz, mint az, hogy ki lesz az igazságügyi miniszter” – mondta. Meg kell teremteni az együttműködés, a társadalmi egyeztetés kereteit, és jobban be kell vonni az ellenzéket is. Zárug szerint a Tisza inkább az alkotmányozás folyamatának pluralizálódására utalt, a felpörgetett jogalkotás időszakát nem ez fogja jellemezni még. Szerinte a Tisza jogtechnikai minőségbeli változást tud végrehajtani, például azt, hogy nem egyéni képviselői indítványként nyújtanak be kétharmados törvényeket, és kivételes sürgős eljárás helyett normál eljárásban tárgyalják a javaslatokat.

Lázár János a 444-nek azt mondta, szíve szerint nem lenne most ott az új országgyűlés alakulásán, de erről nem ő döntött. A helyzet ideiglenes, csak egy évre vállalta a képviselőséget Lázár. Lázár április végén jelentette be, hogy felveszi a mandátumát, és beül a parlamentbe, de csak egy év erejéig vállalja az ottani munkát. A távozó építési és közlekedési miniszter ekkor azt mondta a lapnak, hogy a Fidesz belső megújulását is segítené a továbbiakban.

Forsthoffer Ágnes személyéről titkos szavazással döntenek a képviselők, jelentette be Vitányi István. Az erről szóló szabályokat ismertetik, a képviselők hamarosan átveszik az ehhez szükséges borítékokat és szavazólapokat, az urna pedig a Parlament alsóházának Kék Duna termében található.

A szavazás idejére 40 perc szünetet rendeltek el.

„Jó reggelt!” – értékelte élő adásunkban László Róbert az NVI elnökének beszámolójából azt a megjegyzést, hogy négy választókerületben is húsz százalékkal eltért a választópolgárok száma az országos átlagtól. Ezt már 2024-ben, a választókerületek átrajzolásakor látni lehetett a trendekből, mégsem változtatták meg ezeket a kerülethatárokat. „Arra volt energiájuk, hogy teljesen széttrancsírozzák a budapesti egyéni kerületi térképet” – mondta, nevetségesként jellemezve, hogy a budapesti választókerületekhez három-négy kerület is tartozik. A tolnai és somogyi választókerületeket azért nem változtatták meg, mert abban reménykedtek, hogy azokban a Fidesz nyerhet. „Ezt az élet felülírta” – mondta, ez alapján pedig akár már 2024-ben is átrajzolhatták volna ezeket a választókerületeket is.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy törvénytelen lett volna a választás, de „mindenképpen aggályos”, mindenképpen sérti a választójog egyenlőségének alapelvét. László bízik benne, hogy ha megváltoztatják a választási rendszert, jóval szigorúbb szabályokat írnak elő a választókerületekre, például 10 százaléknál nem lehet nagyobb eltérés a választópolgárok számában a választókerületekben.

192 igennel elfogadták a Nemzeti Választási Iroda beszámolóját, heten nem szavaztak. A parlamenti pártok ezután megalakították képviselőcsoportjaikat:

• a Tisza 141 fős frakcióját Bujdosó Andrea vezeti;
• a Fidesz frakcióját Gulyás Gergely, a KDNP-t Rétvári Bence képviseli;
• a Mi Hazánk vezetője Toroczkai László lesz.

Jelentek meg egyházi képviselők a kormányalakításon, de vannak, akiknek beszédes a hiánya. A római katolikus egyház lényegében egyáltalán nem képviselteti magát, sem az MKPK elnöke, sem – Kocsis Fülöpöt leszámítva – a püspökök nem mentek el a Parlamentbe. A katolikus egyház püspökei és korábbi vezetői a választás előtt a Fidesz eseményeire ellenben gyakran elmentek, visszatérően támogatták az Orbán-kormányt.

A római katolikus egyházból egy bíboros viszont megjelent a kormányalakításon: a belgrádi érsek, Német László.

A református egyház négy püspökéből hárman elmentek a kormányalakításra, Steinbach József elnök-püspök, Barna Sándor és Fekete Károly részt vett az eseményen, hiányzott viszont a Fideszhez és a kegyelmi ügy kirobbanásához erősen kötődő Balog Zoltán püspök.

Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita érsek, illetve az evangélikus egyház is képviselteti magát, utóbbiból Szemerei János elnök és püspök és Prőhle Gergely világi vezető is megjelent. Elment a kormányalakításra Iványi Gábor is.

Társadalmi vitát kell kezdeményezni a földtörvényről, mondta a Telexnek Bóna Szabolcs leendő agrár- és élelmiszer-miniszter, de azt nem részletezte, hogy Mészáros Lőrincnek vagy Csányi Sándornak kell-e bármitől tartania. Arról beszélt, hogy minisztériuma egyik legfontosabb feladata az élelmiszerbiztonság kialakítása lesz, azt mondta, a szakmai szervezetek iránymutatásait fogják figyelembe venni.

„Nagyon szeretném azt elérni, hogy a magyar termékek aránya szemmel látható legyen a szupermarketekben, de arra is vannak terveink, hogy minél rövidebb legyen az ellátási lánc”, mondta Bóna Szabolcs.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész szó nélkül haladt el a sajtó mellett, Polt Péter sem válaszolt arra a kérdésre, hogy megfontolja-e Magyar Péter felszólítását a lemondásra. Varga Zs. András, a Kúria elnöke szintén nem állt meg az újságíróknak, szó nélkül haladt el mellettük.

Személyekről egyelőre nem szeretnék beszámolni, mondta az ATV kérdésére Pósfai Gábor leendő belügyminiszter, amikor arról kérdezték, hogy a sport területére kiket tervez kinevezni. Pósfai Gábor azt mondta, az átadás-átvételből fog kiderülni, mi a legfontosabb lépés a belügyminisztérium területein. „A legfontosabb a transzparencia” – válaszolta a Telex taóra vonatkozó kérdésére a leendő belügyminiszter. A Telex riportere azt is kérdezte Pósfai Gábortól, hogy módosítják-e úgy a gyülekezési törvényt, erre a leendő belügyminiszter azt válaszolta:

„Lehetővé kell tennünk, hogy legális keretek között meg lehessen tartani a Pride-ot.”

Ruszin-Szendi Romulusz leendő honvédelmi miniszter röviden állt meg a sajtónak a szünetben. Arról beszélt, hogy a mai nap nagyon felemelő, máris más a hangulat az országban, mert például fel merték őt hívni az ismerősei, hogy gratuláljanak neki.

László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével és Zárug Péter Farkas politológussal elemeztük a Telex stúdiójában a rendszerváltás első heteit:

• Orbán Viktornak egy-másfél éve maradhatott a magyar politikai közéletben, állította Zárug.
• László Róbertet nem lepte meg annyira, hogy a NER pillanatok alatt szétesett, szerinte erre a Tisza kétharmados győzelmével számítani lehetett.
• Balásy Gyula Kontrollnak adott interjúja László szerint „egy fogalmatlan ember koncepciótlan kapálózása volt”, amivel még azt az esélyét is lenullázta, hogy háttéralkut köthessen. Zárug szerint Balásy azt jelezte, hogy ő leteszi a lantot, de „nem vallott bűnt”.
• A többi oligarchának is van félnivalója, de László szerint arra kapja majd fel mindenki a fejét, ha „eljutnak a szálak odáig, hogy tényleg Rogán Antalnak a büntetőjogi felelőssége is felmerül”.
• A hatóságok megtáltosodásában mindkét szakértő az igazodási kényszert látja. Meglepő, hogy milyen gyorsan szétesett a lojalitási háló, amit a felső vezetőknek kellett volna egyben tartaniuk. Az alsóbb szinteken Zárug szerint dühből intézkednek, kihívják a vezetőket, hogy most merjék leállítani a nyomozásokat.

A teljes beszélgetés összefoglalóját itt olvashatják.

Még nem telt el egy óra, máris elkezdték korlátozni az újságírók mozgását a Parlamentben. A képviselőházi ülésterem (ahol üléseznek) és a Kupolacsarnok közötti Vörös Társalgót ma hosszú évek után megnyitották az újságírók előtt. Háromnegyed 11-kor aztán a társalgóban kihúzták egy-egy vörös szalagot, hogy az újságírókat a terem két oldalára szorítsák. Az indok az, hogy akadályoztuk a képviselőket a szabad mozgásukban.

Az újságírók korábban a főrendházi ülésterem előtti Kék Társalgóban dolgozhattak, ami nagyon praktikus volt a politikusoknak, mert nem ott üléseztek, így csak ritkán jártak arra.