„Orbán Viktor általános politikai közszereplésében egy-másfél év van benne, ahogy jelen állás szerint látom, hallom, és ahogy ő maga családon belül is gondolkodik erről” – jelentette ki a parlament alakuló ülését kísérő élő műsorunkban Zárug Péter Farkas politikai elemző. Állítása szerint, bár ő maga nem volt jelen ezeken a beszélgetéseken, van olyan információja, hogy Orbán „már csak levezeti az osztozkodásokat”. Az alapkérdés szerinte az, hogy a bukott miniszterelnök „politikailag egzisztálhat-e tovább abban a pozícióban, mint amilyet elfoglalt 2006-2010 között, vereség után, ellenzéki oldalon. Valószínűleg nem”. A jövőjét az is ellehetetlenítheti, hogy a Tisza visszamenőlegesen is két ciklusban akarja korlátozni a miniszterelnökséget.
„Tudnék amellett érvelni, hogy igazából egy 28 éves korszak ért véget, amikortól kezdve, 1998 óta Orbán Viktor az egyes számú politikai szereplő Magyarországon, még az ellenzékben töltött évei alatt is. Vagy egy 36 éves korszak ért véget. Arra gyanakszom, hogy az lesz a történelmi megítélés, hogy az 1990-2026-ig tartó korszak volt egy nagy egység, és ez a cezúra” – értékelte az április 12-én történteket a műsor nyitásaként másik vendégünk, László Róbert, a Political Capital választási szakértője. „Nagyon sok minden tovább megy majd, az állammodell szempontjából ma csak a csúcsát veszi birtokba ez az új kormányzat. Mellette az országgyűlésnek óriási többsége van. Ezzel nagy mozgástere van ennek a kormánynak, de az alatta lévő államgépezet még Orbán gépezete” – egészítette ki gondolatát Zárug Péter Farkas politikai elemző.
László szerint nem meglepő az Orbán-rendszer gyors szétesése, mert a Tisza Párt olyan erejű mandátumot kapott a választáson. Ezt amúgy a választás előtt a Tisza kétharmados győzelméről írt forgatókönyvükben is előrejelezték. „Hogy mi lehet itt a Fidesz jövője, én továbbra se látok pozitív forgatókönyvet. Ha Orbán marad, akkor azért, ha nem marad, akkor meg azért. Ez az egész rendszer tényleg arra volt felépítve Orbán személye körül, hogy ő hatalomban maradjon élete végéig. Minden más csak eszköz volt” – mondta.
„Sokan azt mondják, hogy ez a rendszer a lopásról szólt. Szerintem a lopás csak eszköz volt ahhoz, hogy Orbán Viktor élete végéig hatalomban maradjon. Semmi más vezérlőelve nem volt, víziója sem volt Orbán Viktornak. Tudom, hogy ez bátor kijelentés, de meggyőződésem szerint sohasem érdekelte, hogy mi történik az országban. Az érdekelte, hogy ő hatalomban maradjon, mindent ennek rendelt alá. Na, erre mondtak egy óriási nemet a magyarok. Ez omlik össze, én nem látom meglepőnek, hogy pillanatok alatt szétesik az egész” – mondta.
„Komoly hibát nem vétett Magyar Péter április 12. óta. Ez az egy ügy, aminek a kezelése lehetett volna professzionálisabb” – reagált László a legfrissebb fejleményekre, Melléthei-Barna Márton igazságügyiminiszter-jelölt visszalépésére. Melléthei-Barna Magyar Péter sógora, jelölését ezért többen is bírálták. „Felmérhették volna időben azt, hogy az egy támadási felület, ha történetesen rokoni kapcsolatban is áll a miniszterelnök Melléthei-Barna Mártonnal, az bizony sokak számára rossz optikájú” – mondta László, aki szerint amúgy Melléthei-Barna felkészültsége, szakmai renoméja megkérdőjelezhetetlen volt, de Magyar Péter „valószínűleg egyszerűen úgy döntött, látva az elmúlt napok kommentháborúját, hogy nincs kedve ezt hónapokig, ne adj Isten évekig hallgatni”. László szerint ez „akár még hozhat is a konyhára”, mert az elmúlt 16 évben nem volt jellemző efféle önkorrekció.
„Magyar Péterről kialakult az a kép, hogy ő, mint Neo a Mátrixban, minden golyó elől elhajol, nem követ el olyan típusú hibát, ami a saját tábora növekedését egy pillanatra meggátolja [...] Megszoktatta a közönségét, hogy ő nem hibázik ilyenben” – mondta ugyanerről Zárug Péter Farkas, aki szerint Magyar hozzászoktatta a közönségét ahhoz, hogy „olyan dolgokat nem csinálunk, amibe egy picit is bele lehet kötni”. „Ez most megjelent, és amellett döntöttek, jól tették, hogy nyugvópontra teszik már most” – mondta, miután hosszasan sorolta a történelmi példákat rokonságban álló kormánytagokról, megemlítve Antall József és Jeszenszky Géza viszonyát is.
Szóba került a múlt hét másik meghatározó belpolitikai eseménye, Balásy Gyula, az állami megrendelésekkel vastagon kitömött Lounge-csoport tulajdonosának a Kontroll podcastjában adott interjúja is. Hogy miért adta ezt az interjút Balásy, az László szerint „egymillió dolláros kérdés, amire valószínűleg ő maga se tud válaszolni”.
„De, valószínűleg fog tudni, és erre azért van megfejtés, nem hiszem, hogy ez egymillió dolláros” – kontrázott Zárug, aki szerint „egyszerűen letette a lantot, úgy volt vele, amit kivettünk eddig, gyerekek, azt kivettük, és nem vállalom a hátralevő időszak osztozkodását”. Ezt egy „bizonyos értelemben visszavonhatatlan” jogi lépéssel tudta megoldani. László szerint „meg akarja úszni egész egyszerűen a börtönt”, de ha „tényleg kommunikációs szakember lenne, mint ahogy nyilvánvalóan nem az, nem ért a szakmájához, akkor nem megy be egy stúdióba ilyen csapongó interjút adni, amivel nem ér el mást, hogy szánalmasnak tartsák, vagy feldühíti a nézőket” – mondta.
Balásy arca eddig nem volt ismert, csak a neve, most viszont már mindenki felismeri az utcán. „Kapitális hibát követett el, továbbra se értem, hogy mi volt a fejében. Egy fogalmatlan ember koncepciótlan kapálózását láttam” – mondta. Ha Balásy „két lépéssel képes lett volna előre gondolkodni”, akkor nem interjút ad, hanem megpróbál háttéralkut kötni, amire most az interjú után lenullázta minden esélyét a túlélésre.
Hogy ennek milyen hatása lehet Rogán Antalra, aki a túlárazott megrendeléseket adta? Zárug szerint az egyik érdekessége az interjúnak pont az volt, hogy Rogán neve el se hangzott, Balásy is arról beszélt, hogy minden jogszerűen történt. „Orbán korának egy nagy jellemzője a jog instrumentalizálása, hogy a jog nem valami normatív, a közjót szolgáló eszköze a jogalkotónak, hanem a hatalomgyakorló egy instrumentje, amely által le tud szervezni bizonyos dolgokat és az akaratát áramoltatni tudja” – magyarázta. Balásy szerinte „nem vallott bűnt”, még ha elejét is akarta venni a gyanúsítását.
Más oligarchákra milyen mentális hatása lehet mindennek, vagy lehet bármilyen hatása, kérdezte Fábián Tamás szakértőinket. „A választási eredménynek van hatása” – válaszolta László. Az biztos, hogy ezeknek az embereknek van félnivalójuk, mondta, bár szerinte nagyon sok oligarcha nincs, Orbán rendszerének lényege volt, hogy viszonylag kevés kézben tudta csoportosítani „a kimentett vagyont, szépen kifejezve”, és felettük Orbánnak elég nagy kontrollja volt. „Kérdés, hogy ez megmarad-e”. László szerint a következő hetekben-hónapokban annyi információ derül majd ki „Völner Páltól kezdve Tiborczon keresztül Mészárosig bezárólag, hogy nem is fogjuk tudni feldolgozni”.
„Akit viszont igen, ha eljutnak a szállak odáig, hogy tényleg Rogán Antalnak a büntetőjogi felelőssége felmerül, na arra mindenki oda fog figyelni, és akkor már tényleg percembernek fognak bizonyulni, akik a piszkos munkát elvégezték” – mondta László.
A nyomozóhatóságok László szerint nem azért táltosodtak meg, mert „egyszerűen elkezdődött az igazodás”. „Senkinek nem kellett mondani semmit, egyszerűen tudták maguktól, hogy mi a dolguk” – mondta a hatóságokról. Szerinte eddig csak el kellett nyomni bizonyos aktákat, mert felülről szóltak. „Ezek az akták ott vannak, és most megérezték azt, hogy igen, most már lehet érdemi szakmát végezni, és ezt még azelőtt megkezdték, hogy az új adminisztráció felállt volna. Ennek megvan az igazodási funkciója is” – mondta. A legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint interjújából is ilyen igazodási szándékot látott ki – őt Magyar Péter már a választás után önkéntes távozásra szólított.
„Valóban szembetűnő, és átlag magyar állampolgárként nézve állati irritáló, hogy elnézést kérek, de eddig mit tetszettek csinálni?” – csatlakozott rá László gondolatára Zárug Péter Farkas. Az intézményeknek persze szerinte két szintje van, a felső vezetők, akik eddig Orbán rendszerének szolgálatában álltak, ők próbálnak most igazodni, pedig tőlük remélték Orbánék, hogy mélyállamként majd akadályozzák a folyamatokat. „Engem is meglep, hogy ilyen gyors ennek a lojalitási hálónak a szétesése” – mondta, aminek az oka szerinte „az óriási fenyegetettség”. „Olyan nincs, hogy ilyen súlyú ügyek el vannak fektetve, és azt mondják, hogy ők csak az elmúlt másfél évért felelnek” – mondta. Szerinte Orbánék se számítottak rá, hogy ilyen gyorsan feladják lojalitásukat a kinevezettjeik. „Elképzelhető, hogy van egy alacsonyabb szint, a Pálinkás századosok szintje, ami most dühből intézkedik”, ami most azt mondja, hogy „meg meri mondani a főnök, hogy tegyem el az aktát, vagy ha erre utasít, adja írásba”. Zárug szerint ennek a kettősnek a játékát látjuk.
Szóba került, hogy mi lehet az orbáni propagandagépezet jövője. László szerint ez is azon múlik, hogy mi lesz a Fidesz jövője. Ha fragmentálódik, melyik médium ki mellé áll. Illetve vannak olyan médiumok, amik a párt nélkül, piaci alapon is megtalálhatja a helyét. Ilyen például a TV2, ami kitakaríthatja a politikát, és átállhat a bulvárra. „Simán lehet, hogy ők is összeomlanak, de nekik van esélyük rá, hogy talpon maradjanak piaci alapon, pusztán azért, mert megvan az esélyük, hogy átálljanak egy piaci működésre” – mondta. A propagandalapok egyetlen esélye, ha még kapnak valami támogatást a Fidesztől, és mennyit spájzoltak be.
