Balog Zoltán kegyelmi ügye soha nem látott krízist okozott, az egyház sebei azóta se gyógyultak be

Balog Zoltán kegyelmi ügye soha nem látott krízist okozott, az egyház sebei azóta se gyógyultak be
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igét hirdet a Hold utcai református templomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten, 2023. május 28-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

1752

„Az elmúlt egy évben kiderült, hogy bárányok vagyunk, hogy jól áll nekünk a némaság. Ez összeegyeztethetetlen a reformációval.”

Egy éve robbant ki a kegyelmi botrány, ami Balog Zoltán expolitikus és református püspök érintettsége miatt a magyar református egyházra is hatással volt. Az évfordulóra alulról szerveződve összeállt egy református konferencia, ezen hangzott el az idézett mondat is. A konferencia maga egyébként kapott hideget és meleget, de végül megtarthatták: az itt elhangzottakból, illetve a református egyház tagjaival beszélve szedtük össze, hogyan hatott a K. Endrének adott kegyelem az egyházra. Egyik forrásunk szerint annyi biztos: „Nem volt még talán soha ekkora krízis az egyházban, hát, ide vezetett a kegyelmi ügy. Bízunk benne, hogy ebből felállunk.”

Egy krízis évfordulója

„Amíg egy Baloghoz hasonló ember a csúcson lehet, aki püspök létére úgy ad kegyelmet, hogy meg van győződve K. Endre ártatlanságáról, addig nehéz lesz előre haladni” – mondta egy forrásunk. K. Endre kegyelmi ügye és Balog Zoltán abban játszott szerepe érezhetően jókora töréspontot jelentett a magyar református egyházban.

Egy éve az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb közéleti botránya robbant ki a köztársasági elnök által K. Endrének adott kegyelemmel. Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter után pedig mindenki azt várta, az ügyben szintén érintett Balog Zoltán is vállalja a felelősséget. Balog Novák Katalin köztársasági elnök egyik tanácsadója volt, és ő lobbizott azért, hogy kegyelmet kapjon K. Endre, aki arra kényszerített áldozatokat, hogy vonják vissza a bicskei nevelőotthon pedofil igazgatójáról, Vásárhelyi Jánosról szóló vallomásaikat. A református egyház akkori zsinati elnöke és püspöke először nem mondott le, aztán előbbi posztjáról mégis. Balog Zoltán így népmesehősként távozott is, meg nem is: püspök maradt, tehát a mai napig a református egyház egyik kiemelkedően fontos posztját tölti be a dunamelléki egyházkerületben.

A kegyelmi ügyre válaszul tavaly áprilisban zsinatot hirdettek, ekkor került új zsinati elnök Balog Zoltán helyére – előtte viszont, elővéve politikusi oldalát, a püspök országjárásba kezdett az egyházmegyékben, ezeken többek között arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház erre összezárt a püspök mellett. Mint a Szemlélek írta, „az ezt követő hónapokat a hallgatás, a párbeszéd hiánya és az egyházon belüli feszültségek határozták meg, mintegy kukta alatt tartva a problémát, amely bármikor felszínre törhet”.

A református egyház számokban is megérezte a dolgot. 2024-ben közel 20 ezerrel kevesebben adták adójuk egy százalékát a református egyháznak, ami jelentős csökkenés volt az azt megelőző évhez, illetve más egyházak számaihoz képest is. Balog Zoltán püspökségét az elmúlt egy évben folyamatosan érték kritikák, tavaly márciusban 24 református értelmiségi közös nyilatkozatban követelte a lemondását – ehhez végül száznál is többen csatlakoztak.

Hallgatás és retorzió

A hallgatás rendszere viszont jól kialakult: ehhez hozzájárult az is, hogy aki szót emelt Balog Zoltán ellen, azt retorziók érték. Thoma László gazdagréti lelkész például tavaly lemondásra szólította fel Balog Zoltánt egy igehirdetésen. Thomának aztán nem hosszabbították meg adjunktusi megbízását a Károli Gáspár Református Egyetemen. Tavaly márciusban Vargha Anikó tököli kántor kritizálta Balogot, válaszul megvált tőle az egyházközösség. Csűrös András lelkész a bicskei gyermekotthon áldozatainak ajánlotta fel a dunamelléki egyházkerülettől kapott fizetéskiegészítését: válaszul visszavonták a szolgálati autóját. A témával foglalkozó újságírók pedig saját bőrükön is érezhették közben, hogy

szinte lehetetlen volt olyat találni az elmúlt egy évben a református egyházon belül, aki ezután névvel merne nyilatkozni az egyház ügyeiről.

Áprilisban a református egyház tíz tagja, köztük Vargha Anikó ráadásul feljelentette Balogot a zsinati bíróságon a zsinati törvények megszegése miatt. Az egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége erre válaszul csupán intésben részesítette Balog Zoltán püspököt.

„Nem tudom, a református egyháznál mi számít komolynak, ha a köztársasági elnök bukása, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulása, és egy több százezres Hősök terei tüntetés náluk csak a csekély társadalmi következmény szintjét üti meg” – fogalmazott a bejelentést tevő Vargha Anikó később a döntésről. Az ügy miatt a feljelentők a világi hatóságokhoz fordultak, most a zsinat helyett a rendőrség nyomoz az ügyben. Részleteket erről nem tudni, az biztos, hogy Varghát még nem hallgatták meg.

Egy konferencia

A csendet elsőként a január 29-én tartott Református Megújulás Konferencia törte meg. Az egyházon belül vannak, akik nem tartották véletlennek, hogy az alulról, három lelkész által szervezett konferencia pont a kegyelmi ügy első évfordulójára esik: pláne, hogy a konferencia vállaltan is a kegyelmi ügy körüli kérdéseket, felmerülő problémákat járta körül. A konferencia szervezése nem is ment először simán, jól jelezte ezt az is, hogy helyszínt sem volt könnyű találni hozzá.

A tavaszi református zsinat után Steinbach József dunántúli püspök és újonnan megválasztott zsinati elnök tart sajtótájékoztatót a balatonszárszói SDG Konferenciaközpontban, 2024. április 24-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A tavaszi református zsinat után Steinbach József dunántúli püspök és újonnan megválasztott zsinati elnök tart sajtótájékoztatót a balatonszárszói SDG Konferenciaközpontban, 2024. április 24-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

„Nem is tudom, volt-e olyan teológiai konferencia, ami nem kötelező, de ekkora érdeklődés övezi. Ez mind azt mutatja, hogy nem igaz az a megállapítás, hogy a kegyelmi ügy le van zárva” – mondta Kodácsy Tamás, az egyik szervező a konferencia sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette: a kegyelmi ügy főleg arra mutatott rá, hogy a református egyház krízisben van, égető problémákkal nem foglalkozik. Olyanokkal egyébként, amik már tizenéve is megvoltak, de most, a kegyelmi ügy miatt hangosodtak igazán fel.

Ez minden, csak nem reformáció

Kodácsy a konferencián felidézte, hogy 2013-ban az Egyházi Jövőkép Bizottság három problémára mutatott rá a református egyházon belül: bizalmi hiányra, kommunikációs problémákra, illetve az intézményi függésre. Lényegében arra a három dologra, amit a kegyelmi ügy egyben képviselt. „Az elmúlt évtizedekben nem láttunk ekkora krízist, mint amibe most került a református egyház. De Balog Zoltán nem az egyetlen probléma, hanem a problémák katalizátora volt” – fogalmazott egy forrásunk.

A református egyház fő gondját sokak szerint láthatóan annak vezetése jelenti. „A Magyarországi Református Egyházban elgennyesedő hatalmi gócok alakultak ki, és kezd a katolikusokra jellemző klérusközpontúság eluralkodni nálunk” – fogalmazott a konferencia egyik résztvevője. A vezetőséggel szembeni egyik legfőbb kritika az, ahogyan a kegyelmi ügyet kezelték. A református egyház tagjai hirtelen az egyházi orgánumok alatti kommenteket cenzúrázó egyházat, a kamerák elől menekülő püspököket kaptak, akik nem képviselték azt sem, hogy „nem lehet az egyházat várként elképzelni, amit meg kell védeni, ezt csak a politika mondja rá.

Az egyház test, nem megóvni kell, hanem el kell fogadni, hogy az egyház részben a nyilvánosság előtt is él.”

Az egyházon belül rengeteg seb keletkezett a kegyelmi ügy mentén, de azt sem beszélték ki, miért került hírzárlat alá az egyház. „Azt gondolom, hogy az egyházvezetésünknek vannak olyan tagjai és kommunikációs rendszere, amely tudta volna ezt a helyzetet kezelni, ha nem éppen a rendszer vezetőjét érinti a helyzet” – hangzott el a konferencia sajtótájékoztatóján. A vezetőség csendje ahhoz a paradox helyzethez is vezetett, hogy maguk az egyház tagjai is azokat a médiumokat keresték egyre inkább információkért, amelyekre az egyház vezetősége azt mondta, azok támadják az egyházat.

A helyzetet csak tetézte, hogy Balog Zoltán „bár minden helyzetet teológusként old meg, most mégis politikusként viselkedett”. „Megerőszakolták a Szentírást, abúzus történt a Bibliával szemben” – hangzott el a konferencián azzal kapcsolatban, hogy Balog Zoltán azt állította: azért járta ki a kegyelmet K. Endrének, mert ártatlannak tartotta. Református forrásainknál visszatérő kritika volt az, amiről a konferencia egyik szervezője, Kodácsy Tamás írt még tavaly hosszabban. Ezt egyik forrásunk úgy foglalta össze: „Kegyelmet csak bűnösnek lehet adni, milyen püspök az, aki ezt nem tudja?”.

A Balogot érintő kritikák között elhangzott az is, hogy „nem ima, hogy valaki felolvas valamit a kamerába” és az is, hogy a kegyelmi ügyet övező lépések oda vezettek, hogy „egyre belterjesebbé és szűkebbé váljon az egyház”.

„Teológiai öngól, hogy azért kér kegyelmet, mert ártatlannak hisz valakit.

Amit Balog elkövetett, az az ellenkezője annak, amit Luther akart a 95 ponttal” – hangzott el a megújulási konferencián is. A kegyelemadás és az azt követő kommunikációs hiány, a református egyházban eluralkodó csend az egyház tagjai szerint pont azzal vitte tehát szembe az egyházat, amit a reformáció mindig is képviselt: „Felmerül akkor a kérdés, hogyan nevezhetjük így magunkat református egyháznak” – mondta egy forrásunk.

Az állam keze

„Sokáig az volt az uralkodó elv a kommunizmusban, hogy kis pénz, nagy hit. Most abban vergődünk, hogy nagy pénz nagy probléma” – hangzott el a konferencián. A református egyház másik kirajzolódó problémája az állam és az egyház kapcsolata, aminek veszélyét eleve magába foglalta az exminiszterből lett püspök, Balog Zoltán karaktere. Balog politikát hozott az egyházba is, olyat, ami a sikert kommunikálja, a kudarcról viszont hallgat. „Rá kellett jönni a kegyelmi üggyel, hogy nem tesz jót az egyháznak, ha zárt ajtók mögött tárgyal az állammal.”

Balog Zoltán újságíróknak nyilatkozik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvénye, a Polgári Piknik előtt, a kötcsei Dobozy-kúriánál – Fotó: Varga György / MTI
Balog Zoltán újságíróknak nyilatkozik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvénye, a Polgári Piknik előtt, a kötcsei Dobozy-kúriánál – Fotó: Varga György / MTI

„Olyan lélegeztetőgépen vagyunk, amely nem csupán pénzkérdés, de a gondolkodásunkat és hozzáállásunkat is meghatározza. Meg akarjuk nézni, van-e levegő, ha levesszük ezt a lélegeztetőgépet” – hangzott el az egyik fő cél a konferencián. A lélegeztetőgép (az állam) észrevétele láthatóan ráébresztette a református egyház egy részét arra, hogy az államtól kapott intézmények nem kizárólag segítséget jelentenek, hanem problémákat is. Például olyan esetekben, amikor a kegyelmi ügy után is milliárdos ingatlanokat kap Balog Zoltán püspöksége.

„Azt le lehet nyelni, hogy Balog Zoltán püspök marad, de látni kell, merre akarunk továbbmenni a jövőben” – mondta egy forrásunk, hozzátéve, hogy a konferencián elhangzott az is: „most szenved a magyar református egyház, de nem akar tovább”. A mostani konferencia tehát összességében rámutatott a fő problémákra, de arra még nem, hogy kellene azokat megoldani. Láthatóan Balog Zoltán és a mostani református vezetés mellett ez nehezebben fog menni.

Bár a Magyarországi Református Egyház vezetése fővédnökként magára vállalta a konferenciát, a püspökök közül senki nem vett részt rajta. „Ez a konferencia most egy szelep volt, végre ki lehetett mondani dolgokat. De ez egyben a lecsendesítése is volt kicsit a kedélyeknek. Konklúzió, egységes fellépés viszont nem lett belőle” – foglalta össze egyik forrásunk a konferencia fontos tanulságát.

A református egyház vezetésének az álláspontja tehát nem ismert. Erről írtunk kérdéseket a Magyar Református Egyház címére, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Egy közleményt adtak ki, amivel távolmaradásukat indokolták: „A szabad véleménycserét az szolgálja a legjobban, ha személyes jelenlétünkkel semmilyen módon nem befolyásoljuk sem a meghívott véleményformálókat, sem azokat, akik a résztvevők soraiból szólnak majd hozzá az elhangzottakhoz”.

Az egyháztagok szerint viszont az már önmagában baj, ha a vezetőség is belátja, hogy jelenlétük befolyásolja egy konferencia résztvevőit. „Így viszont most totyorog egy helyben a református egyház. Amíg Balog Zoltán uralkodik, nem lesz változás. De tőle függetlenül is rengeteg dolgot meg kell majd oldani, amire ez a botrány rámutatott” – foglalta össze a helyzetet egy forrás.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!