Okirat-hamisítás miatt tettek feljelentést a Balog Zoltánt csupán megintő zsinati határozattal szemben

Okirat-hamisítás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Vargha Anikó egykori tököli kántor, akit azután bocsátottak el, hogy kritizálta Balog Zoltánt, írja a HVG. Vargha Anikó és Kónya Levente korábban a zsinati bírósághoz fordultak, hogy kérvényezzék Balog Zoltán elbocsátását a kegyelmi ügy után.

Áprilisban a református egyház tíz tagja feljelentette Balogot a zsinati bíróságon a zsinati törvények megszegése miatt. Az egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége erre válaszul intésben részesítette Balog Zoltán püspököt, és határozatában felhívja, hogy szolgálati viszonya alatt nagyobb körültekintéssel járjon el olyan ügyekben, amelyek társadalmi megítélése kényes.

„Nem tudom, a református egyháznál mi számít komolynak, ha a köztársasági elnök bukása, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulása, és egy több százezres Hősök terei tüntetés náluk csak a csekély társadalmi következmény szintjét üti meg” – fogalmazott Vargha később a döntésről.

A feljelentés szerint az elmarasztaló döntésre rákerült egy olyan ember aláírása is, aki nem látta a papírt. A zsinati bírósághoz benyújtott dokumentumok április 23-án érkeztek meg a Zsinati Hivatalhoz, választ július 3-án küldtek rá a hivatalból. A döntésről szóló dokumentumon budapesti keltezés és április 24-e szerepelt, hivatalosan tehát egy nap alatt megszületett a döntés, de valamiért egy hónappal később postázták azt.

A feljelentés kifogásolja többek között azt, hogy mivel a döntés a balatonszárszói zsinatkor született, ezért

• az azt aláírók aznap nem tartózkodtak Budapesten, mert leutaztak a zsinatra;
• Vargha szerint az egyik aláíró megerősítette neki, hogy április 24-én nem volt olyan ülés, amelyen döntöttek volna az ügyben;
• a feljelentés továbbá azt is kifogásolja, hogy az egyik aláíró állítólag nem látta sem a határozatot, sem a panaszt.

A zsinat által különösen gyorsan kiértékelt feljelentésnél az intés azt mutatta, hogy az egyház gyorsan rövidre akarja zárni az ügyet – intés esetén ugyanis nyomozás nem kell, fellebbezni viszont nem lehet ellene. Vargha korábban a Telexnek arról beszélt, hogy a zsinati törvények alapján Balognak le kellett volna mondania, mert „szégyent hozott az egyházra, az egyház nevében avatkozott be az állam dolgába, mi pedig most szégyenkezünk azért, mert reformátusok vagyunk.”

Mi történt?

Az elmúlt évtizedek legnagyobb közéleti botrányát az robbantotta ki, hogy Novák Katalin volt államfő a tavalyi pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. Novák lemondásával egy időben kiszállt a közéletből Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, mert bár Novák döntött a kegyelemről, a kérelmet még miniszterként Varga terjesztette fel, és az érvényességéhez az ő ellenjegyzése is kellett.

A reflektorok ezután Balog Zoltánra irányultak, mindenki az ő lemondását várta. Balog az egyház elnökségi tanácsának azt mondta, akár zsinatot is kész összehívni: először nem mondott le, aztán mégis. Püspök viszont maradt, ezzel valójában kiemelkedően fontos szerepet tölt be továbbra is a magyar református egyházban.

Mire elérkezett az április 24–25-re meghirdetett balatonszárszói zsinat ideje, addigra Balog már letudta az országjárását az egyházmegyékben. Volt ideje újra megjelenni hívei előtt is eseményeken, ahol arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház pedig közben összezárt a püspök mellett.