Chicken game, nyomásgyakorlás, politika: nem mindennapi zsinat kezdődik Balog Zoltánnal a reformátusoknál

„A Fidesz eleinte kereste, hogy kik azok, akik Balogra tudnak hatni. Most már csend van ott is. Ez, a zsinat is, csak egy chicken game”

– mondja egyik, a Magyarországi Református Egyház helyzetére rálátó forrásunk a reformátusok zsinatának szerdán kezdődő, kétnapos tavaszi ülésszaka előtt. Az egyház legfőbb döntéshozó testületének balatonszárszói ülése különös jelentőséggel bír a februárban kitört kegyelmi botrány után. Az ügyben ugyanis Balog Zoltán református püspöknek is komoly szerepe volt, aki egyben az egész egyház vezetője is volt a zsinat lelkészi elnökeként.

Amikor február közepén K. Endre kegyelmi ügye miatt Novák Katalin köztársasági elnök lemondott, és távozott a közéletből Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, a reflektorok Balog Zoltánra irányultak. Mindenki az ő lemondását várta. Balog az egyház elnökségi tanácsának február 13-i ülése után ezt mondta:

„Az elnökségi tanács, négy püspök, négy főgondnok határozottan arra kért, hogy gondoljam át közéleti szerepvállalásaimat, hogy azok mennyire egyeztethetők össze a zsinat lelkészi elnöki megbízatásommal. Ennek a kérésnek eleget fogok tenni. Ha szükséges, kész vagyok összehívni a zsinat, legfőbb törvényhozó testületünk ülését.”

Balog ekkor, bár bevallotta, hogy maga is támogatta K. Endre kegyelmét, először mégsem mondott le a református egyházban betöltött posztjairól. Azt ígérte, hajlandó zsinatot összehívni, de a neki szavazott bizalom (amelyet egy informális ülésen szavaztatott meg) miatt nem távozik. Aztán telt az idő, de Balog sem rendkívüli zsinatot nem hívott össze, sem teljes bizalmat nem kapott egyházától: maradása akkora port kavart, hogy pár nappal később, február 16-án végül lelkészi elnöki posztjáról mégis lemondott.

Az egyház várt addig, amíg nem jött a szokásos tavaszi zsinat, ami minden szempontból formabontó lesz az egyház életében. Egyesek Balog újraválasztását sem mernék kizárni a zsinati elnöki poszton, mások azt mondják: amíg Balog püspök, addig igazából nem változik semmi. De miért van még Balognak támogatása? Miről dönthet a zsinat? Kérdések és válaszok arról a református ülésről, amire hirtelen az egész ország figyel.

Mi ez a mostani zsinat?

A zsinat a református egyház legfőbb döntéshozó szerve, az egyetlen, amelynek hatásköre van dönteni a lelkészi elnöki posztról. Ezért is volt korábban furcsa, hogy sem Balog Zoltán, sem az ideiglenesen őt helyettesítő Pásztor Dániel nem hívott össze rendkívüli zsinatot egy vis maior helyzetben: hiába volt rendkívüli helyzet az egyház életében, az első döntésképes testületet mégiscsak most, hónapokkal a kegyelmi ügy kitörése után hívta össze az egyház – akkorra, amikor amúgy is tartaniuk kellett volna éves szokásos zsinatot.

Mire elérkezett az április 24–25-re meghirdetett balatonszárszói zsinat ideje, addigra Balog már letudta az országjárását az egyházmegyékben. Volt ideje újra megjelenni hívei előtt is eseményeken, ahol arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház pedig közben összezárt a püspök mellett. Egészen a hét elejéig több forrásunk is úgy fogalmazott, hogy lehetetlen lesz erről a zsinatról bármit megtudni. „Ismerek bent embereket, de hiába, mindenki fél, inkább rárakják az emberre a telefont, ha a zsinatról kérdez” – mondta egyikük.

A lapunkhoz eljutott napirendi pontok alapján szerdán a zsinaton elsőként tárgyalják majd az új lelkészi elnök kérdését – közvetlenül azután, hogy Balog Zoltán (és nem a posztot átmenetileg betöltő Pásztor Dániel) megnyitja az ülést. Az egyház az ülésen történtekről kommunikál is, az új lelkészi elnök megválasztása után egyből sajtótájékoztatót is tartanak. A maradék másfél napban aztán olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a Honvédelmi Minisztérium tábori püspökének megválasztása, a hittanoktatási törvény vagy a különböző díjak kiosztása.

Lesz-e még kérdés Balog püspöksége?

„Balog Zoltán, a velejéig romlott, képmutató, pökhendi politikus lelkész nem maradhat püspök!” – hirdette hétfőn, a zsinat előtt pár nappal egy tábla a budapesti Kálvin téren. Balog Zoltán hiába mondott le a lelkészi elnöki posztról, a református egyházon belül többen sem érezték azt, hogy valóban visszalépett volna a rivaldafényből.

A reformátusok népmesehőseként Balog le is mondott, meg nem is az egyház éléről. A nála maradt dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban, ez a második legnagyobb egyházkerület, aminek ráadásul Budapest a székhelye. „Ebben a kerületben Balog jelen maradhat akkor is a közéletben, ha nem ő a zsinat elnöke” – mondta korábban az egyház egy tagja. A mostani zsinaton nem lesz szó Balog püspöki megbízatásának visszavonásáról. Erről eleve nem is ez a testület, hanem maga az egyházkerület dönt.

A zsinat előtt 130 református egyháztag, illetve értelmiségi szólította fel arra Balogot, hogy távozzon püspökként is. Mint az RTL írta, a református egyház tíz tagja fel is jelentette Balogot a zsinati bíróságon a zsinati törvények megszegése miatt. Vargha Anikó, aki Tökölön volt kántor, amíg meg nem vált tőle a Balogot érintő kritikái után az egyház, egyike a feljelentőknek: ő lapunknak arról beszélt, hogy a zsinati törvények alapján Balognak le kellett volna mondania, mert

„szégyent hozott az egyházra, az egyház nevében avatkozott be az állam dolgába, mi pedig most szégyenkezünk azért, mert reformátusok vagyunk.”

A zsinati bíróságnak nyolc napja van ezután arra, hogy eldöntse, egyáltalán kíván-e foglalkozni a feljelentéssel. A kegyelmi ügy református egyházra ható része tehát nem fog lezárulni a zsinaton. A feljelentés itt inkább azért jó, mert „arra van, hogy napirenden maradjon az ügy. Ha valaki elég bátor a zsinati tagok között, erre hivatkozva lehet kérdéseket is feltenni” – foglalta össze egy református forrás lapunknak a feljelentés zsinatra ható lényegét.

Miért jó a kormánynak, ha Balog püspök?

Balog püspöksége folyamatosan kavarja az állóvizet mind a hívek, mind az egyháztagok, mind az egyházon kívülállók körében. Az Orbán Viktorral bizalmas barátságot ápoló, korábban éveken át fideszes képviselőként dolgozó, majd miniszteri posztot is betöltő Balog ragaszkodása a pozícióihoz már abból is látszott, hogy a kegyelmi ügy robbanása után először nem akart lemondani. Ez abból a szempontból talán érthető, hogy a politikai pályáról való távozása után nem volt egyszerű átnyergelnie az egyházi karrierre. Már püspök is úgy lehetett, hogy 2019-ben zsinati törvényt kellett módosítani miatta. A kormányzati kapcsolatok egy ideig segítették Balogot és a református egyházat, a kegyelmi ügynél azonban visszaütött a dolog. Belső információk szerint a lelkészi elnökségről való lemondásban nagy szerepet játszott, hogy a kormánynak sem tetszett, hogy Balog nem akarja elvinni a balhét.

Belső forrásaink alapján egységes az a kép, hogy Balog belépésével a református egyház jelenleg inkább működik politikusan, mintsem valódi egyházként. Többen attól tartanak, hogy hiába a várakozás és a lapítás, az egyházra fog égni a Balog-ügy, ami, mint Vargha Anikó fogalmaz, „egy gennyes seb, ami nem gyógyul be, amíg nem takarítják ki”.

A kormány eleinte nem nézte jó szemmel, hogy Balog nem akarta elengedni lelkészi elnöki pozícióját. Nekik azonban, ahogy egy forrásunk fogalmaz, „sikerült áttolnia a dögöt az egyházhoz”, hogy ne a kormányra, hanem a református egyházra égjen az, amit Balog lép.

Balog a lemondásakor maga is úgy fogalmazott egyháza felé: „De ne legyenek illúzióitok! A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek. De, hogy én ne legyek, arról Ti döntötök.” Jelezte tehát: itt az ármánykodást az „ők”, a világ vagy éppen a meleglobbi csinálja, a megtámadott „mi” pedig nem kizárólag Balog, hanem az egész református egyház.

„Ki lett ez matekozva. A rezsim szempontjából sokkal jobb egy már hibát elkövetett és megbocsátást nyert püspök, aki kézből eszik, mint valaki, aki utána jöhet”

– fogalmazta meg egy forrásunk. A kormánynak tehát alakulhat jól is az, ha Balog püspök marad: a nyilvánosság felé a zsinati elnöki poszt elvesztésével lehet azt mutatni, hogy Balog bűnhődött. A Balog-ügy így nem rájuk, hanem az egyházra ég rá. Ráadásul, ha a kegyelmi ügy miatt elpártolnak (akár támogatásban, akár adó egyszázalékos felajánlásban) a református egyháztól az emberek, akkor csak még nagyobb lesz az egyház gazdasági kiszolgáltatottsága a kormány felé. Ezzel kész az ördögi kör: Balog szerepe miatt támogatókat veszíthet az egyház, ebben az esetben pedig csak még nagyobb szükségük lesz az állami pénzeket hozó Balogra.

És miért lehet jó ez a református egyháznak?

Hogy miért nem lép fel egységesen a református egyház Balog ellen, az forrásaink szerint egybecseng a fentiekkel: „Nyilván a pénzért támogatják. Mert az érdek előbbre való, mint a krisztusi érték. Mindent lenyelnek a pénzért, miközben Balog Zoltán a kormány helytartója az egyházban.” Még akkor is, ha a híveket ez zavarja:

„A kormánytól megszerzik a pénzeket, de hiába, ha a hívek a szépen felújított templomokban már nem lesznek ott”

– mondta Vargha. A belső pletykák szerint Balog egy darabig azt se zárta ki, hogy lelkészi elnökként folytassa tovább. Mivel püspökként megmaradt posztján, elméletben indíthatná magát is elnökként már akár a mostani zsinaton is. A baljósabb belsős spekulációk ezt se zárnák ki, ez azonban a református és a kormányhoz közeli forrásaink szerint is merész húzás lenne tőle. Bár a kormányközeli körökből van, aki azt gondolja, hogy „Balog nagy játékos, aki nem tud veszíteni, ezért nehéz elképzelni, hogy a zsinati elnökség elvesztését bevenné a gyomra”.

Így is marad befolyása Balognak?

Eközben valójában már csak azért sincs szükség arra, hogy Balog újra a zsinat lelkészi elnöke legyen, mert püspökként így is erős befolyása marad. A mostani zsinat több szempontból formabontó a református egyházban. A zsinat előtt a Magyarországi Református Egyház négy püspöke közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Pásztor Dánielt, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét támogatják a zsinat lelkészi elnöki vezetőjeként, a Dunántúli Református Egyházkerületet vezető Steinbach Józsefet pedig helyetteseként.

Több szempontból is furcsa húzás volt ez a püspökök részéről. A zsinat formálisan úgy néz ki, hogy megkérdezik a négy püspököt, elvállalnák-e a lelkészi elnöki címet. Az igennel válaszolók közül a zsinat titkos szavazáson dönti el, hogy kit támogat. Az viszont, hogy ezt megelőzően a négy püspök már közösen előre jelezte, ők kit akarnak elnöknek, forrásaink szerint

„kicsit nyomásgyakorlás, jelzi, hogy mi lesz az elvárt eredmény.”

A négyes püspöki javaslatban ráadásul végképp furcsa, hogy a két kisebb egyházkerület, a Tiszáninneni és a Dunántúli kapja benne a zsinati fő pozíciókat. „Az volt a szokás, hogy a két nagyobb egyházkerület váltja egymást a zsinati poszton. Balog megválasztásakor már nem ez történt, de most sem Fekete Károlyt javasolják, hanem azt, hogy a két kisebb egyházkerület vezessen. Mindkettő nyilvánvalóan lojális Balog felé” – foglalja össze Vargha.

A püspöki közös nyilatkozat tehát egy egyértelmű üzenet Fekete Károly Tiszántúli püspök felé, aki egyedüli püspökként szólította fel korábban Balogot arra, hogy mondjon le:

„Ez a nyilatkozat Fekete felé azt jelenti, hogy aki a száját kinyitja, aki a fejét feltartja, azt leradírozzák. Ez nemcsak a civil életben van így, hanem az egyházban is.”

– mondja forrásunk, aki szerint csak az okozott többeknek csalódást, hogy Fekete is aláírta azt a nyilatkozatot, ami pont neki üzente meg, hogy nem érdemes kiállni Baloggal szemben. Helyette így a püspöki négyes két olyan vezetőt ajánl, akinek sem közeli viszonya nincs az állammal, mint Balognak, se nem olyan tapasztalt vezetők, mint Fekete. Más reformátusok szerint azonban szó sincs belenyugvásról Fekete részéről: ők úgy látják, az aláírás kompromisszum volt a püspöktől, akinek szerintük 2021-ben (amikor végül Balogot választották) és most is járt volna a zsinat lelkészi elnöki széke. Éppen ezért szólnak pletykák arról is, hogy Fekete egyházkerületének egy része fel fog szólalni Pásztor Dániellel szemben a zsinaton.

Pásztor és Steinbach párosa tehát determinálhatja, hogy Balogra a fővárost is magában foglaló egyházkerület püspökeként továbbra is nagy szükség legyen az egyházban. Közben az ellene felszólaló lelkészek „bár a kezdetekkor háborogtak, most már hallgatnak ők is” – fogalmazott egy forrásunk. Hozzátette azonban, hogy a zsinat döntése előre persze megjósolhatatlan, a titkos szavazáson még bármi lehet. De az biztos, hogy „amíg Balog Budapesten püspök marad, addig igazán nem veszít a református egyház feletti befolyásából”.