Április végén tart zsinatot a református egyház, eldől, hogy elfogadják-e Balog Zoltán lemondását

A Magyarországi Református Egyház négy püspöke közös nyilatkozatban jelentette be, hogy az egyház április 24-25-én tartja meg szokásos tavaszi zsinatát. A négy püspök, mint írják, egyetért abban, hogy Balog Zoltán után Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a zsinati lelkészi elnök – Pásztor volt eddig Balog alelnöke. Így az elnöki tisztségre őt, alelnöknek pedig Steinbach Józsefet jelöli a négy püspök.

Balog Zoltán februárban mondott le zsinati elnöki posztjáról. Igaz, először erről sem akart: bár Balog elismerte, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, az általa februárban összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazására (ahol a jelenlévők 86 százaléka bizalmat szavazott neki) hivatkozva nem távozott sem püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról.

Balog bejelentése ekkor nagy port kavart: a református egyházon belül az őt kritizáló hangok egyrészről attól tartottak, hogy ez milyen üzenet lesz majd a bicskei gyermekáldozatok felé. Másrészt azt emelték ki: hogyha Novák le tudta vonni a K. Endre kegyelmijének támogatásával kapcsolatos konklúziókat, ez Balognak miért nem megy. Végül így Balognak mégis mennie kellett, de népmesébe illő le is mondott meg nem is megoldást választott: visszalépett zsinati elnökként, a Dunamelléki Egyházkerület püspökeként azonban maradt az egyház egyik fontos pozíciójában.

Várakozás

Balog két hónappal ezelőtti lemondását aztán hosszas várakozás követte. Balog Zoltán újra megjelent a református egyház tagjai előtt több eseményen is. Itt olyanokról beszélt, mint például, hogy „a keresztény hit lényege, hogy nem az okát nézzük a bepiszkolódásnak, hanem megbocsátunk”. Volt ideje gondolkodni Balognak: bár hívhattak volna lemondása után össze rendkívüli zsinatot (erre tett is egyszer utalást Balog), végül ez nem történt meg, a református egyház megvárta, hogy elérkezzen a szokásos tavaszi zsinat időpontja egy rendkívüli helyett. Ez idő alatt Balog Zoltán például márciusban körbejárta a református egyházmegyéket.

A zsinat összehívása azért is volt kardinális kérdés, mert bár Balog Zoltán lemondott, ezzel a történet még nem ért véget. A református jog értelmében Balog lemondása a zsinati elnöki posztról addig nem számít teljesnek, amíg a zsinat meg nem szavazza azt: így rendkívüli ülés híján várható volt, hogy a tavaszi zsinaton dől majd el végleg, hogy zsinati elnökként távozik-e Balog.

A református egyházban összesen négy püspök van, ebből egy kerületnek, a Dunamellékinek Balog a püspöke lemondása óta is. A másik három református püspökből csak egy állt ki határozottan azért, hogy Balog Zoltán távozzon elnöki posztjáról a kegyelmi botrány után. Fekete Károlyé a legnépesebb egyházkerület, a Tiszántúli a református egyházon belül.

Hogyan lett Balogból zsinati elnök?

Balog Zoltánt 2020-ban választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé. Előtte bár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még addig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A korábbi minisztert érték is kritikák amiatt, hogy mennyire fog általa összefolyni a politika és a református egyház élete.

Balog erre azt mondta, szerinte „fennáll a veszélye annak, hogy miatta mocskolni fogják az egyházat”, de ő valóban „soha nem volt semmilyen párt tagja”. Ennek ellenére a volt miniszter visszatérően kampányolt vetélytársával szemben a püspökségi székért folyt küzdelemben azzal, hogy állami pénzeket hoz az egyházba: „úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét” – fogalmazott ekkor.

Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé az jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezett, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a „folyamatos” szót törölték, megágyazva az egyenes utat Balog előtt. A 2020-ban püspökké választott Balog aztán gyorsan lépett fel a ranglétrán. 2021-ben ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.