A református zsinat új lelkészi elnöke szerint újra kell gondolni az egyház szerepét a közéletben
2024. április 24. – 13:22
Közel félóra csúszással, a sajtó hidegben várakoztatása után sajtótájékoztatót tartott a református egyház, amelyen mind a négy püspök, köztük Balog Zoltán is részt vett: bár a sajtótájékoztató inkább csak egyoldalú bejelentés volt, kérdezni nem lehetett.
A négy püspök eredetileg Pásztor Dánielt ajánlotta a zsinat lelkészi elnökének, ő azonban ezt nem akarta vállalni: Steinbach Józsefet a zsinat egyetlen jelöltjeként szavazták meg a zsinaton. Steinbach a következő 2,5 évre veszi át a posztot. Steinbach a sajtótájékoztatón hálát adott Istennek, majd elmondta, nem készült a pozíció betöltésére.
„Szeretnénk bocsánatot kérni mindazoktól, akiket megbántottunk, akik csalódtak bennünk” – fogalmazott Steinbach, aki szerint most megújításra vár az egyház. Az elmúlt időszakban, mint mondta, több kérdés felmerült:
például, hogy miként vehet részt az egyház a közéletben úgy, hogy „hiteles és egyetemes szolgálata ne sérüljön”.
Az új zsinati lelkészi elnök szerint az egyház most „szeretne megnyugodni” és „hűséggel folytatni” eddigi szolgálatait. Hozzátette, mindent megtettek és meg is fognak tenni azért, hogy segítsenek a bántalmazottakon, rászorulókon.
„Egyházunkban eddig is, ezután is elfogadhatatlan bármilyen bántalmazás” – mondta Steinbach. A sajtótájékoztatón végül kérdezni nem lehetett, az egyház azt javasolta, a sajtó tegye fel kérdéseit írásban – ahonnan többször eddig sem küldtek választ.
Megkérdeztük, hogy a zsinat innen kezdődő nyilvános felére be lehet-e ülni. Erre azt a választ kaptuk, hogy regisztráció nélkül nem, de azt nem tudták megmondani, hol lehet regisztrálni.
Egy különös zsinat
Belső konfliktusokkal, nyomásgyakorlással indult a reformátusok tavaszi zsinata, aminél óvatosan kellett egyensúlyozniuk a zsinattagoknak, hogy döntésük mit üzen egyházuk, mit üzen a nyilvánosság, és mit üzen a kormány felé. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a fontos kérdéseket és válaszokat a zsinatról.
„Szerteágazó szolgálatában közéleti szerepvállalása során hibázott, melyet a társadalom egy része, a média elfogult munkatársai és egyházunk igazságot kereső tagjai közül egyesek súlyos kritika alá vettek” – írta a zsinat határozatában azután, hogy megválasztották Steinbach Józsefet, a dunántúli református egyházkerület püspökét a zsinat lelkészi elnökének. A zsinat határozatában többször jelezte: köszönnek mindent Balog Zoltánnak, az őt ért kritikák egy részét viszont „pártpolitikai támadásnak” tudják be.
A református egyház négy püspöke a zsinat előtt közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy a két kisebb egyházkerület püspökeit, Pásztor Dánielt és Steinbach Józsefet ajánlják a zsinati vezetői pozíciókba. Erős üzenet volt ez a tiszántúli püspöknek, Fekete Károlynak, aki korábban távozásra szólította fel Balog Zoltánt, és aki a belső információk szerint 2021-ben és a mostani zsinaton is esélyes lett volna lelkészi vezetőnek. Végül a sorrend megcserélődött, de Fekete ugyanúgy kimaradt: Steinbach lett a lelkészi elnök, Pásztor pedig a helyettese. Korábban nem volt még példa arra, hogy a két nagy egyházkerület ne adjon zsinati vezetőt.
Amikor február közepén K. Endre kegyelmi ügye miatt Novák Katalin köztársasági elnök lemondott, és távozott a közéletből Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, a reflektorok Balog Zoltánra irányultak. Mindenki az ő lemondását várta. Balog az egyház elnökségi tanácsának február 13-i ülésén azonban úgy döntött, marad.
Balog ekkor, bár bevallotta, hogy maga is támogatta K. Endre kegyelmét, először mégsem mondott le a református egyházban betöltött posztjairól. Azt ígérte, hajlandó zsinatot összehívni, de a neki szavazott bizalom (amelyet egy informális ülésen szavaztatott meg) miatt nem távozik. Aztán telt az idő, de Balog sem rendkívüli zsinatot nem hívott össze, sem teljes bizalmat nem kapott egyházától: maradása akkora port kavart, hogy pár nappal később, február 16-án végül mégis lemondott.
Mire elérkezett az április 24–25-re meghirdetett balatonszárszói zsinat ideje, addigra Balog már letudta az országjárását az egyházmegyékben. Volt ideje újra megjelenni hívei előtt is eseményeken, ahol arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház pedig közben összezárt a püspök mellett.
Balog a reformátusok népmesehőseként le is mondott, meg nem is az egyház éléről azzal, hogy lemondott lelkészi vezetőként. A dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban, ez a második legnagyobb egyházkerület, aminek ráadásul Budapest a székhelye: ennek a vezetésével Balognál ugyanúgy hatalmas befolyás maradt. A református egyház egy része szerint ez a mostani zsinati döntéssel sem változik: Balognak addig befolyása marad az egyházban, amíg püspök.