Balog Zoltán a kegyelmi ügyről: Adtam egy tanácsot, amit nem kellett volna adnom

„Adtam már egy tanácsot, azt nem kellett volna”

– mondta Balog arról, hogy adott-e tanácsot a lemondása után is Novák Katalinnak. „Amikor az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, így megrendül, akkor az első reakció nem a beszéd, hanem a csönd” – fogalmazott Balog Zoltán arról a 777-nek, hogy miért nem adott interjút azután, hogy K. Endre botránya kirobbant. „Amikor meg kellett szólalnom mindenképpen, akkor megszólaltam” – mondta Balog, aki szerint két dolog biztosan közrejátszott a kései interjúadásban: az, hogy a választások előtt nem akart megszólalni, és hogy „Isten előtt akart elszámolni”.

Először adott interjút a kegyelmi ügyről Balog Zoltán református püspök, aki az eddig kiszivárgott információk alapján fontos szerepet játszott a Novák Katalin volt köztársasági elnök februári bukásához vezető kegyelmi ügyben. A 777blog keresztény egyházi blog azt írja, hogy Balog június 11-én, kedden fogadta stábjukat az irodájában, ahol egy órán át kérdezték őt a kegyelmi ügyről. A blog közösségi oldalaira feltöltött felvételek alapján az interjút Martí Zoltán, az MTVA Online Igazgatóság vezetője készítette.

K. Endre ártatlansága

„Sokszor nehéz volt arra várni, hogy végre a saját hangomon meg tudjak szólalni” – fogalmazott Balog, aki látványosan kerülte a sajtót a kegyelmi ügy kirobbanása után. Mint elmondta, K. Endrét egészen addig nem ismerte, amíg K. Endre felesége meg nem kereste őt – ezután pedig meg akart próbálni segíteni. A találkozás nem K. Endre otthonában volt, hanem Balog irodájában, ahová a püspök meghívta: K. Endre pedig annak ellenére elment, hogy ekkor házi őrizetben volt.

Balog azt is elmondta, hogy ő kereste meg Novák Katalint. „Azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni” – mondta.

Balog Zoltán hozzátette, hogy „nagyon aránytalannak éreztem és tartottam ezt a büntetést, és egyébként ebben nagyon sokan egyetértettek”. A püspök arról beszélt, hogy nem tudta megítélni, hogy mindent jól csinált-e K. Endre pedagógusként, de K. Endre alapvetően szerinte továbbra is ártatlan. Balog azt is elmondta, hogy amikor K. Endre le akart fizetni egy tanút, akkor is az történt szerinte, hogy K. Endre „láthatóan az igazáért küzdött”.

„Az elnöki kegyelem nem arról szól, hogy felülbírálunk egy bírósági ítéletet”

– mondta Balog. A püspök szerint többek között az erősítette meg őt K. Endre ártatlanságában, hogy K. Endre leleplezett egy bűncselekményt. Balog szerint a kegyelmi ügy „egy történet volt számos történet közül, amiben segítséget próbált nyújtani”, de ha megkeresi valaki, akkor ő „megpróbál segíteni”. Így úgy látja, „nem túlzó azt állítani”, hogy ő járta ki a kegyelmet K. Endrének.

Balog szerint jó volt, amíg nem derült ki

„Hát azt én is megkérdezem magamtól” – összegezte válaszát Balog Zoltán arra, hogy miért nem vállalta valójában a felelősséget a botrány után. Szerinte azonban „bűnt nem követett el, kegyelmet kért”, amiből „senkinek nem származott hátránya addig”, amíg nem derült ki.

Balog arról is beszélt, hogy bár Novák Katalin tanácsadó testülete nem állt fel, amikor a kegyelmi ügy volt, ő már tanácsadója volt Novák Katalinnak, akinek „régóta követte az útját”. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy nem tartja a kapcsolatot K. Endre családjával, mert „nem az ő dolga”.

„Ez az ember nagyon rossz módszerrel továbbra is küzd az igazáért” – ismételte el Balog az interjúztató kérdésére, hogy mit gondol arról, hogy K. Endre megkereste a kegyelmi botrány után az egyik áldozatot. Arra azonban nem mondott semmit, hogy szerinte K. Endre felmentése nem függ-e össze egyben az igazgató felmentésével is. „Egy vádlottról beszélünk ebben az ügyben, egy vádlottal voltam kapcsolatban, mással nem volt” – tette hozzá Balog. Szerinte azonban az elszenvedő bicskei gyerekeket ez a kegyelem „nem érintette, hiszen túl voltunk a történeten”.

Balog korábban felajánlotta a kiállását és a segítségét, de ezzel Novák Katalin nem élt – állította a püspök. Balog ezután úgy érezte, neki „kötelessége volt vállalni a felelősséget, és vállalta is” – bár nem tudni, pontosan mire gondolt Balog, aki először nem akart lelkészi zsinati elnökként sem lemondani, püspökként pedig azóta sem távozott posztjáról. Balog ezt is bravúros fordulattal magyarázta: azzal, hogy a lelkészi zsinati elnök politikai szerepkör, a püspöki pedig egyházi. Hogy először miért nem mondott le, arra azt mondta, hogy elsőre „megzavarta”, hogy mennyire kiállt mellette a közössége.

Balog szerint azonban akik a lemondását akarták, azok is politikai okokból akarták, nem a gyerekek miatt. A püspök hozzátette azt is, ő nem tolta be maga elé pajzsként a református egyházat, „ők maguk keltek a védelmére”. Szerinte miközben kritikák érték őket, „a bicskei óvodákban épp túljelentkezés volt, mert az emberek meg tudják különböztetni a propagandát, hogyha az érdekeik ezt kívánják”.

Balog arról is beszélt, hogy „brutális, alapvetően pártoldalról induló nyomás érkezett” arra irányulóan, hogy vonuljon vissza, mondjon le püspökként is.

A püspök erről azt gondolta, lehet, hogy rövid távon ez megkönnyebbülés lenne, de mégis „azt jelentené, hogy kívülről szólnak bele” az egyház életébe. Hozzátette, a református egyház azt kérte a zsinati közleményében is, hogy Balog maradjon pozíciójában. Arra azonban nem válaszolt, hogy Novák Katalin megbocsátott-e már neki a tanácsa után.

Kegyelmi ügyből megtelt templomok

Balog szerint „a kereszténység lényegéhez tartozik, hogy különbséget tudunk tenni a bűnbe esett” egyházi tagok és Isten között. A püspök tehát úgy látja, hogy már csak a református egyház úgynevezett „széle” kritizálja őt, sokan viszont „vele együtt akarnak tanulni”. Szerinte a református egységnek viszont az ő személye nem lett akadálya. Hozzátette, nagyon bántja, ha kárt okozott a Fidesznek, de nem akar a politikával foglalkozni.

Úgy látja viszont, az a fontos, hogy többen voltak húsvétkor a templomban, nem kevesebben: szerinte a kegyelmi ügy óta összesen is többen mentek templomba. Bízik abban is, hogy a történet végén a kegyelmi ügy még a református egyház javára is válhat majd. Szerinte az, hogy püspökként lemondjon, nem is kérdés, mert „esküt tett”, és azok számítanak, akik megbízták őt ezzel a feladattal. Arról, hogy tervezi-e még a lemondását, Balog azt mondta, hogy „túlvagyunk ezen”, hiszen akik lemondathatnák, ők ezt nem akarják tőle – tette hozzá.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy „mítosz” az állam és a református egyház összefonódása – még annak ellenére is, hogy például az állam bőkezűen ajándékozta az ingatlanokat a református egyháznak, miután Balog Zoltán lett a zsinati elnök. De ennek az oka Balog szerint inkább az, hogy ez a kormány „sokkal harcosabb” olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a férfi-nő viszony.

Balog továbbá elmondta, hogy nem adja vissza diplomata-útlevelét, mert azt püspökként kapta. Arról pedig, hogy Ózd városa visszavonta Balog Zoltán díszpolgári címét, Balog azt mondta: nem kérte, hogy annak nevezzék ki, így lelkileg nem érintette meg. Az interjú végén Balog ismét bocsánatot kért a bicskei áldozatoktól, de kiemelte, hogy az egyháza sokat tesz a gyermekvédelemért.

A kegyelmi ügy és a püspök

Az elmúlt évtizedek legnagyobb közéleti botrányát az robbantotta ki, hogy Novák Katalin volt államfő a tavalyi pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. Novák lemondásával egy időben kiszállt a közéletből Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, mert bár Novák döntött a kegyelemről, a kérelmet még miniszerként Varga terjesztette fel, és az érvényességéhez az ő ellenjegyzése is kellett.

Korábban a Direkt36-nak és a Telexnek nyilatkozó, egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház vezetője, korábbi miniszter, Novák tanácsadója és régi mentora.

Balog bevallotta, hogy maga is támogatta K. Endre kegyelmét, először mégsem mondott le a református egyházban betöltött posztjairól. Február 16-án végül lelkészi elnöki posztjáról mégis lemondott, de megtartotta másik fontos pozícióját, és Dunamelléki Egyházkerület püspök maradt. Mire elérkezett az április 24–25-re meghirdetett balatonszárszói zsinat ideje, addigra Balog már letudta az országjárását az egyházmegyékben. Volt ideje újra megjelenni hívei előtt is eseményeken, ahol arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház pedig közben összezárt a püspök mellett.

A dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban, ez a második legnagyobb egyházkerület, aminek ráadásul Budapest a székhelye: ennek a vezetésével Balognál ugyanúgy hatalmas befolyás maradt. A református egyház egy része szerint ez a mostani zsinati döntéssel sem változik: Balognak addig befolyása marad az egyházban, amíg püspök.

Az továbbra sem derült ki, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet K. Endrének, és a Fővárosi Törvényszék áprilisi döntése alapján ez nem is lehet nyilvános, a gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének személyes adatai miatt.