Bőkezűen ajándékozta az ingatlanokat az állam a református egyháznak, miután Balog Zoltán lett a zsinati elnök, a legértékesebb 3,5 milliárdot ér

Az állam 2017-ben megvásárolta, majd 2018-ban ingyen átadta a Magyar Református Egyháznak a Központi Zálogház egykori épületét a Lónyay és a Kinizsi utca sarkán. Az állam egyetlen kikötése az volt, hogy az egyház 15 évig nem adhatja el az ingatlant, de tavaly az elidegenítési tilalmat is levették róla. Az egyház tehát ha akarja, bármikor pénzzé teheti a 3,5 milliárd forintra értékelt ingatlant – többek között ez derül ki a Partizán péntek reggeli hírleveléből.

2010 májusától 2023 augusztusáig az állam 257 ingatlant adott át ingyen az egyházaknak, összesen 57 milliárd forint értékben. 105 ingatlan jutott a katolikus egyháznak, szerzetesrendeknek és más katolikus szervezeteknek, míg 57 a reformátusoknak, beleértve a különböző egyházmegyéket, egyházközségeket és a Református Szeretetszolgálatot is. A reformátusok összesen 13 milliárd forint értékben kaptak ingatlanokat – ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) táblázatából lehet tudni, amit tavaly szeptemberben adtak ki a Párbeszéd kérésére.

A reformátusoknak tizenhárom év alatt átadott 57 állami ingatlanból 49 azután érkezett, hogy Balog Zoltán korábbi minisztert 2021 februárjában lelkészi elnökké választották.

2022 januárjától 2023 augusztusáig több ingatlanról mondott le az állam a református egyház, mint a megelőző 12 évben összesen.

Az államtól kapott ingatlanok közül a legértékesebb a Központi Zálogház egykori épülete a Lónyay és a Kinizsi utca sarkán.

Az MNV által 3,5 milliárd forintra értékelt ingatlan az 50-es évektől Bizományi Áruház Vállalatként (BÁV) volt ismert. A BÁV 2007-ben adta el az épületet egy spanyol cégnek, ami szállodát csinált volna belőle, de a terv végül nem valósult meg. Az állam 2017-ben vette meg a 4500 négyzetméteres épületet, miután a kormány műemlékké nyilvánította, és elővásárlási jogot szerzett rá.

Egy évvel később, a 2018-as választások után néhány nappal odaadták az épületet a Református Egyháznak.

A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint minden ingyenesen átadott ingatlanra 15 évig érvényes az elidegenítési tilalom, de erről az épületről tavaly levették a tilalmat, és már az az előírás sem vonatkozik rá, miszerint az ingyen átadott ingatlanokat csak előre meghatározott célra lehet használni. Az indoklásban csak „az ingatlanjuttatást pontosító utólagos rendelkezésként” hivatkoztak a döntésre – írja a Partizán.

Az eredeti tervek szerint egyébként a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara, Pszichológiai Intézete és Rektori Hivatala költözött volna az épületbe, ez végül meghiúsult, tavaly decemberben derült ki, hogy az új kampuszt pár sarokkal odébb, a Markusovszky téren fogják felépíteni.

A Partizán kérdéseket küldött az egyháznak, hogy mik a terveik az egykori BÁV-épülettel, és keresték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt is, de nem kaptak választ.

Balog Zoltán erkölcsi felelőssége azután merült fel a Novák Katalin lemondását hozó kegyelmi botrányban, hogy a Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította az elmúlt napokban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként. Információk szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.

Balog Zoltán a múlt keddi zsinati szimpátiaszavazás eredményére hivatkozva bejelentette, hogy nem mond le a zsinati elnöki posztjáról, azaz lényegében marad a református egyház élén, végül pénteken mégis lemondott zsinati elnökségéről. Ettől függetlenül maradt püspök, ami egy jelentős pozíció az egyházban, így – ahogy döntését elemezve írtuk – népmesehősként maradt is, meg nem is. Ez a döntése a református egyházban is sokakban visszatetszést keltett.