A Momentum kérdése Orbán Viktorhoz: Dolgozna-e a gödi akkumulátorgyárban egy hónapot, inná-e a helyi csapvizet?

„Az önök hajója futott jégre és süllyedt el a Szőlő utcai ügyben, amikor aljas, nemtelen vádakat fogalmaztak meg” – mondta Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a DK-s Arató Gergelynek, aki azt mondta: Orbán kormánya úgy fog elsüllyedni, mint a Titanic. Simicskó szerint DK hajója a kapitánnyal, Gyurcsány Ferenccel az élen már elsüllyedt.

Érdekesnek tartotta Bedő Dávid parlamenti búcsúbeszédét is. „A Momentum bátran nem indul a választáson” – fogalmazott Simicskó, majd a közbekiáltások után azt mondta: a KDNP elindul a választáson a Fidesszel közösen. „Itt vagyunk és itt is leszünk.”

Simicskó szerint ritka Magyarország történetében, hogy minden nagyhatalom partnernek tekinti az ország miniszterelnökét, és ez Magyarország érdekét szolgálja. A KDNP frakcióvezetője perceken át dicsérte a kormány gazdasági intézkedéseit. „Ezt a politikát kell folytatni.” A jó híre az volt, hogy a KDNP támogatja a kormányt a továbbiakban is. „A KDNP nemet mond a háborúra, igent mond a békére, támogatjuk a kormányt ebben a törekvésében” – tette hozzá Simicskó, és azt várja a brüsszeli vezetőktől is, hogy álljanak a béke pártjára.

„Az önök jéghegye a valóság lesz” – mondta Arató Gergely, a DK képviselője, aki szerint a mai volt Orbán utolsó beszéde, a kormánya pedig el fog süllyedni, mint a Titanic. Felhozott egy felmérést, amely szerint a magyarok egyharmada szegénységben él, miközben a vagyon egyharmada a leggazdagabbak kezében van.

Arató szerint a vegyes indexálás megszüntetésével 65 százalékos nyugdíj-emelést vett el a kormány a nyugdíjasoktól. Szerinte a 13. és a 14. havi nyugdíjak bevezetése együttvéve sem jelent 10 százalékos nyugdíj-emelést.

Arató szerint a Fidesz nem hajlandó szembenézni azzal, hogy „ki az a Zsolti bácsi”, és a Szőlő utcai ügyben bárhova néznek, KDNP-s politikusokba bukkannak. Elmondása szerint a kormány azzal is átveri az embereket, hogy először azt jelentették be, hogy a januári többletfogyasztást mindenkinek kifizetik, később azonban csak 30 százalékos többletfogyasztás átvállalását valósították meg.

Arató szerint a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy fenntartsák az orosz energiafüggőséget, és ennek a következménye, hogy a Barátság kőolajvezetéket ért rakétacsapás után megszűnt a kőolajellátásunk. Szerinte az orosz energiaimportból titkos szerződéseken keresztül az Orbán család és a Szijjártó család profitálnak.

Bullshitbingót indított Komjáthi Imre Orbán Viktor felszólalása alatt. Tizenhétszer hangzott el Brüsszel és harminckétszer Ukrajna, ismertette az eredményt az MSZP elnöke. „Az nem hangzott el, hogy mi a helyzet Samsung vármegyében.”

„Miniszterelnök úr, vagy ön hazudott, vagy önnek hazudtak, vagy eltitkolták ön elől a tényeket”

– mondta a gödi Samsung ügyéről az MSZP politikusa, és arról beszélt, hogy más ellenzéki politikusokkal ellentétben ő nem csak addig foglalkozott az üggyel, amíg a sajtó beszámolt róla. Tavaly nyáron volt, aki a csónak végében táncikált, én meg felemeltem a hangomat a dolgozókért, szúrt oda Magyar Péternek az MSZP elnöke.

Felsorolta, hogy az elmúlt években milyen írásbeli kérdéseket és rendőrségi feljelentéseket tett a gödi Samsung ügyében, és milyen egyeztetéseken vett részt államtitkárokkal. Nehezményezte, hogy a fideszes képviselők leszavazták azokat a törvényjavaslatait, amelyek szerinte megoldást jelenthettek volna a problémára.

Komjáthi a felszólalása közben feltartott egy papírt, amelyen koreai nyelven az szerepel: „a gyárkapun belül már Korea van”. Ezt állítása szerint egy koreai vezérigazgató mondta, és jól tükrözi, hogy miként gondolkodnak a koreai cégvezetők Magyarországról a kormány támogatásával a hátuk mögött. „Értem, hogy Brüsszel meg értem, hogy Ukrajna, de itt magyar emberek életéről van szó. Azt szeretnénk, hogy Magyarországon egészségben és biztonságban élhessenek a magyar emberek, magyar dolgozók.”

A momentumosok úgy döntöttek, hogy nem a parlamentben, hanem az utcán fogják képviselni az embereket – mondta Bedő Dávid, felhozva, hogy ők nem indulnak majd az áprilisi választáson. Elmondása szerint az elmúlt hónapokban azon dolgoztak, hogy a legfideszesebb településekre is elvigyék „az igazságot”, ami az, hogy a Fidesz szándékosan szegénységbe és nyomorba taszította őket.

Bedő felszólalása egy pontján emberek üzeneteit kezdte el felolvasni. Ezek között volt, hogy:

• Miért adták vissza a gödi Samsung környezethasználati engedélyét?
• „Dolgozna-e a gödi akkumulátorgyárban egy hónapot, inná-e a helyi csapvizet, és lélegezné-e a helyi levegőt?”
• Inna-e egy hónapig gödi vizet?
• Vállalja-e majd valaha Orbán Viktor a tettei következményeit?
• Nem szégyelli, hogy a kormány pontosan tudta, milyen borzalmak történtek az elmúlt években a gyermekvédelemben?
• Hogyan számol el azzal, amit Iványi Gáborral tett?
• Mikor áll ki vitára Magyar Péterrel?
• Megmutatta-e az unokáinak a háborús videóját?
• Miért bújnak kordonok mögé? Mitől fél?

Bedő felszólalását azzal zárta, hogy várja a miniszterelnök válaszait. Bedő felszólalása közben folyamatosan bekiabáltak és nevetgéltek fideszes politikusok, a beszéd végén még Kövér László is rájuk szólt, hogy próbáljanak meg rendesen viselkedni.

„Úgy tűnik, hogy alkotmányos szokássá tette azt is, hogy elhallgatja azokat a kérdéseket, amikre az emberek választ keresnének” – reagált Orbán Viktor felszólalására Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője.

Szerinte az emberek továbbra is várják a devizások igazságának napját, „vidéken árad a bűn”, és továbbra se tudni, hogy a kormány milyen intézkedéseket tesz, hogy vidéken ismét nyugodtan alhassanak. A Jobbik frakcióvezetője szerint Orbán a napirend előtti felszólalásában kétszer annyit beszélt Ukrajnáról, mint a magyar embereket ténylegesen érintő kérdésekről. „Az Ukrajna-számláló kiakadt.”

Lukács László György elismerte, hogy valószínűleg most tudja képviselőként utoljára kérdezni Orbánt, de abban bízik, hogy Orbán se lesz a következő ciklusban már miniszterelnök. „A Jobbik a kormányváltásban hisz, és ezért fog dolgozni.”

Arról beszélt a Jobbik politikusa, hogy Magyarország dolgai nincsenek rendben, „Magyarországon a legjobban az hiányzik, hogy ez az ország normális legyen”. Szerinte ezt mulasztotta el a kormány az elmúlt négy évben. Nem normális Lukács szerint, hogy a kormány a migránsmunkásokat vonzó keleti akkugyárak lábához láncolta a magyar gazdaságot és magyar dolgozókat. Nem normális az sem, ami Gödön történt. „Ez vár Debrecenre és minden olyan településre, ahol ezek a gyárak megvetették a lábukat.” Az sem normális szerinte, hogy az ország hetek óta egy hálószobát néz. „Senki nem kíváncsi, ki kivel fekszik össze.” Arra sem kíváncsiak az emberek a jobbikos politikus szerint, hogy a kormány a keleti akkugyárakkal feküdt össze.

A Jobbik azt követeli, hogy legyen rend az országban, és legyen igazságtétel a devizások ügyében és a gyermekvédelmi rendszerben.

Bő másfél hónap múlva már csak hárompárti parlament lesz, és én leszek az egyetlen pártelnök, aki soha nem volt fideszes – mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke felszólalásában. Toroczkai felhozta, hogy Kövér László korábban kitiltotta őt a Parlamentből, így volt olyan idő, amikor még a családjával sem tudta meglátogatni az épületet.

Toroczkai szerint a Fidesz kormányzásának elején még voltak jó eredmények, emelkedett például a fertilitási ráta és felépítették a déli határkerítést. Toroczkai szerint azonban az elmúlt 5 évben már olyan rossz eredmények születtek, mint a Gyurcsány-korszakban. Elmondása szerint a rossz dolgok a koronavírus-járvánnyal kezdődtek, amikor a „magát szuverenistának nevező kormány a globalistákat szolgálta ki”.

A Mi Hazánk elnöke szerint az elmúlt években a termékenységi ráta és a gazdasági teljesítmény is visszaesett. Ez utóbbinak szerinte az egyik fő oka, hogy az akkumulátorgyártás – amelyre a Fidesz a gazdaságpolitikáját építi – egyre rosszabbul teljesít. Toroczkai szerint viszont a gazdaság mélyrepülését az is okozza, hogy a felszámolási maffia és a végrehajtási maffia sarcolja a magyarokat.

Toroczkai szerint az is komoly probléma, hogy az elmúlt években újra nőni kezdett a bűnözés Magyarországon. Szerinte ezt bizonyítja, hogy milliók nézik a Bűnvadászok csatornáját, amelyen azt mutatják be, hogy saját eszközeikkel igyekeznek felszámolni a bűnözést.

„Orbán úr, ez volt az utolsó beszéde miniszterelnökként napirend előtt a magyar Országgyűlésben” – mondta az első ellenzéki képviselőként felszólaló Tordai Bence. A Párbeszéd frakcióvezetője a parlamenti folyosókon azt tapasztalta, hogy feszültek a fideszes politikusok, mert ők is érzik, hogy el fogják veszteni a választást. Az Orbán-kormány teljesítményét csapnivalónak és szégyennek nevezte, nem véletlen szerinte, hogy a miniszterelnök csak „külpolitikáról delirált” a felszólalásában.

„Ki itt a háborúpárti?” – tette fel a kérdést Tordai. Szerinte Orbán Viktor kormánya támogatja a háborús agresszor Putyint minden eszközzel, „láncos kutyaként, megvett vagy hasznos idiótaként” az Európai Unióban. Szerinte úgy jár Orbán és Szijjártó Moszkvába, mintha haza járnának. „Fel is merül, hogy önöknek az a hazája, amit szolgálnak.”

Tordai arról is beszélt, hogy a magyar kormány a piaci árnál drágább orosz olajat, gázt és atomot vásárol, és nagy szeretettel fogad Putyin mellett más háborús bűnösöket is Magyarországon. „A véreskezű diktátorokkal való barátkozás a Fidesz külpolitikájának lényege” lett a képviselő szerint. Szerinte minden hazugság ellenére a Fidesz politikusai beszélnek a sorkötelezettség bevezetéséről, és ők küldik háborúba a magyar katonákat. „Csak annyit mondok, hogy Csád.”

„Ne röhögjön, kedves miniszterelnök úr, már nem sokáig fog” – mondta Tordai Orbánnak, miután a gazdasági visszaesés különböző adatait sorolta.

„Képviselő úr, fékezze az indulatait, és próbáljon meg úgy viselkedni, mint aki utoljára van a házban”

– szólt vissza a fideszes padsorok nagy örömére Kövér László Tordainak.

A Párbeszéd frakcióvezetője szerint Orbán nem beszélt az egészségügyről, az oktatásról, a gyermekvédelem helyzetéről és az akkugyárak sikernek nem nevezhető történetéről. „Önök a korrupt nagyvállalatok zsebét tömik…” – mondta Tordai, de Kövér László itt leállította, lejárt a nyolc perces időkeret.

Beszéde utolsó részében Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna támogatását hozta fel. Szerinte a háborúban lévő ország támogatása idén és jövőre 90 milliárd euróba kerülne az EU-nak, és a következő uniós költségvetésből az uniós vezetők 300 milliárd eurót adnának Ukrajnának.

A miniszterelnök szerint az EU vezetése által bemutatott ukrán jóléti terv 800 milliárd dollárba kerülne, és az ukránok a katonai céljaikra további 700 milliárd eurót fognak kérni az Európai Uniótól.

„Ennyi pénz nincs” – mondta Orbán Viktor. Szerinte se az EU, se a tagállamok nem tudják kifizetni azt az összeget, amely Ukrajna ellenállásához szükséges. Szerinte a nyugat-európai országok már az Oroszországgal szembeni háborúra készülnek, és a magyar kormány arra kér felhatalmazást, hogy kimaradjon ebből a háborúból.

Az orosz–ukrán háború emberi és anyagi áldozataival folytatta Orbán Viktor, majd innen egy bakugrással az európai gazdaság hanyatlására tért át. Meggyőződése, hogy Európa érdeke a béke, vagyis a háború mielőbbi lezárása. Ennek azonban pont az ellenkezőjét tapasztalja. „Brüsszel a háború folytatását támogatja, nyíltan.”

A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság arra számít, hogy az orosz gazdaság nem bírja már sokáig az uniós szankciók miatt. „A magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves.” Orbán azzal számol, hogy Oroszország még évekig képes működtetni a hadigazdaságát és hadigépezetét. Arra számít, hogy Európa és Ukrajna hamarabb fog kifogyni anyagi és emberi erőből, mint az oroszok.

A Barátság kőolajvezeték elzárása nyílt beavatkozás a magyar választásokba – mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. Szerinte emiatt vészhelyzet alakult ki, amelyet a kormány hárított el a tartalékok megnyitásával. A miniszterelnök beszédében újra felhozta, hogy egy esetleges energiaválságon szerinte olyan cégek nyernének, mint a Shell.

A Barátság leállítása miatt a magyar kormány ellenlépésekről is döntött: ennek megfelelően leállították a dízel exportját Ukrajnába. Emellett azt is bejelentette, hogy amíg újra nem indul a kőolaj szállítása a Barátság vezetéken, addig Magyarország egyetlen Ukrajnának szánt segélycsomagot sem fog támogatni.

Ukrajna blokkolja az olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken, folytatta Orbán Viktor. A helyzetet megvizsgálták, és a miniszterelnök szerint Ukrajna döntésén múlik, hogy újraindítja-e a vezetéket.

„Egyre világosabb, hogy nyílt politikai zsarolásról van szó.”

Arról beszélt, hogy mélypontra jutottak a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok. Orbán szerint az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt, amely azonban nem enged semmilyen zsarolásnak. „A nemzeti kormány semmilyen külhatalom követelésének nem enged, és ragaszkodik az ország szuverenitásához és az ország jogaihoz.”

Orbán szerint Ukrajna megszegte az uniós társulási megállapodást, amelyben vállalta az olajszállítást. „Amit Ukrajna most tesz, az a megállapodás nyílt felrúgása. Ezt nem fogadjuk el.” Orbán szerint Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de Brüsszel Ukrajna oldalára állt. A magyar kormányfő szerint ebben a helyzetben minden vita ellenére Brüsszelnek Magyarország érdekeit kellene képviselnie, de Brüsszel Kijevvel lépett szövetségre.

Január elsejétől 50 százalékkal megemeltük a családi adókedvezményt – mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában, amikor sorolni kezdte a kormány gazdasági és adópolitikai intézkedéseit. Hozzátette, hogy a tavaly év közben lezajlott emeléssel összesen megduplázódott a családi adókedvezmény összege.

Ezután kitért a három- és kétgyerekes anyák adómentességére, majd a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetéséről kezdett beszélni. Szóba hozta később az Otthon Startot is, amely szerinte a rendszerváltás óta eltelt időszak legfontosabb lakhatási programja. A támogatott hitelt már több mint 25 ezren vették fel.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában szóba hozta a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, majd a pedagógusok béremelését. Szintén beszélt a bírósági alkalmazottak és a kistelepülések önkormányzati dolgozóinak béremeléséről, valamint a február elején kifizetett hathavi fegyverpénzről.

A kormány akcióprogramot indított a vendéglátóhelyek megsegítésére, és meghosszabbították az árrésstopot, sorolta az eredményeket Orbán Viktor. Vissza nem térítendő támogatást indítanak a napelemeseknek – tette hozzá.

„Jelentést teszek a tisztelt háznak” – mondta Orbán Viktor a pulpituson. A januári hóhelyzet a miniszterelnök első témája. Beszámolt arról, hogy operatív törzs alakult a helyzet kezelésére, közel 800 munkagépet és 2300 főt vetettek be. A hétvégén a havazás miatt 12 ezer lakás maradt áram nélkül. Ma már csak 85 lakásban nincs áram, sorolta a számokat Orbán. A nagy hideg miatt a rezsicsökkentést kiterjesztve rezsistopot vezettek be. „Erre csak Magyarország volt képes egész Európában.”

Az elmúlt időszakban elhunyt országgyűlési képviselőkről, Láyer Józsefről (Fidesz), Boros Lászlóról (MSZP), Szabó Gyuláról (MSZP) és Tóth Albertről (MDF) emlékeznek meg.

A választási kampány előtti időszak utolsó nagy témája a gödi akkugyár mérgezési ügye volt: ahogy egy február eleji cikkünkben megírtuk, a munkásokat a Samsung SDI gödi akkugyárában éveken keresztül mérgező vegyi anyagok belégzésének tették ki. A cég nem tett érdemi lépéseket a probléma megoldására, sőt a légtérméréseik szerint 2023 tavaszáig egyre rosszabb eredmények jöttek ki.

Információink szerint a kormány egy titkosszolgálati jelentésen keresztül annak idején értesült erről a problémáról, a gyár termelését mégsem állították le. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter cikkünk megjelenése után tagadta, hogy a kormány értesült volna arról, hogy ilyen komoly problémáról van szó, és azt állította, hogy a gyárral szembeni szankcióról a kormányhivatalban döntöttek.

A mérgezésekről szóló hatósági jegyzőkönyveket itt mutattuk be.

A tavaszi ülésszak általában február végétől június közepéig tart, de a mostani az áprilisi választás miatt kifejezetten rövid lesz. A tervek szerint maximum hat ülésnap lesz április 12-ig. Ezen a héten három nap, majd március 9–10-én és esetleg 11-én várható plenáris ülés. Mindez azonban nincs kőbe vésve: ha a Fidesznek valamiért szüksége lenne rá, akkor továbbra is megteheti, hogy plusz ülésnapokat hív össze.

Az őszi és tavaszi ülésszak előtt pár nappal a Fidesz és a KDNP frakciója hagyományosan elvonul két napra egy szállodába. Tavaly februárban és szeptemberben is Balatonfüreden gyűltek össze. Itt zárt körben szokta elmondani a miniszterelnök, hogy mire készülnek a következő hónapokban.

A mostani kihelyezett frakcióülés azonban elmaradt, információink szerint Orbán Viktor washingtoni útja miatt mondták le. A miniszterelnök szerdán este repült az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a Béketanács alapító ülésén, de péntek délelőtt már a budapesti reptéren vett részt az új terminál alapkőletételén.

Hétfő délután 13 órakor kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, ami a 2022-ben alakult Országgyűlésnek egyben az utolsó is, mert április 12-én választást tartanak az országban.

A nyitónap hagyományosan Orbán Viktor felszólalásával indul, és mint minden választás előtt, most is igaz:

nem kizárt, hogy ezt utoljára teszi meg miniszterelnökként.

Orbán Viktor beszédére mind a nyolc parlamenti frakció reagálhat, majd ismét a miniszterelnök kap szót, hogy válaszoljon ezekre. Utána a képviselők napirend előtti felszólásai következnek, és szót kért Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló is.

A hétfői ülésnapon a parlament elfogadhatja a honvédség iraki szerepvállalásáról szóló beszámolót, valamint a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék 2024-es beszámolóját. Interpellációk, azonnali kérdések órája és kérdések is lesznek, mielőtt lezárják a napot.

De itt még nincs vége! Hétfő este 20 órától rendkívüli ülést is tart a parlament a gödi Samsung-gyár mérgezéseiről. A témáról, illetve annak kormányzati kezeléséről a Telexen írtunk először. A Fidesz, illetve a kormány szerint „kamuügyről” van szó, így ahogy a rendkívüli ülések többségénél, a kormánypártok várhatóan ezúttal is meghiúsítják az ülést, azaz egész egyszerűen nem mennek el rá.

A rendkívüli ülés napirendjén két ellenzéki javaslat szerepel. Ezek közül az egyik a kormányzat felelősségét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szólna, a másik javaslat pedig az ilyen üzemek ellenőrzésével, a lakosság, a munkavállalók és a környezet védelmével foglalkozik. Ha azonban a kormánypárti képviselők nem vesznek részt az ülésen, akkor az határozatképtelenség miatt a napirend előtti felszólalások után véget is ér.