Orbán a Béketanácson: A részvétel nem csak elvi kérdés, de saját biztonsági érdekünk is
„A mi részvételünk nem csak elvi kérdés, de saját biztonsági érdekünk is” – mondta Orbán Viktor a Donald Trump vezette Béketanács washingtoni alapító ülésén, miután kifejezte nagyrabecsülését Trumpnak „a békéért tett fáradhatatlan erőfeszítéseiért.”
A meghívott alapító és megfigyelő országok képviselői sorban rövid beszédeket tartottak, ebbe illeszkedett bele a kormányfőjé is. Hogy kormánya részéről kielemt jelentőséggel bír a Béketanács, megjegyezte, hogy az alapító tagok közül az EU-tagországainak sorában Magyarország képviselteti magát itt a legmagasabb szinten. (A román elnök is jelen volt az EU-bül, de Románia nem alapítótagként jött el.)
„Olyan országból jövök, amelynek szomszédságában egy széleskörű háború dúl négy éve” – hozta szóba az orosz-ukrán háborút. Elmondta azt a tételt is, amelyet maga Trump is sokszor hangoztatott az orosz-ukrán háborő kapcsán: „Mindannyian tudjuk, hogy ez a háború nem tört volna ki, ha akkoriban Trump lett volna az elnök”.
Szerinte Trump visszatérése a Fehér Házba „nem csak Gázában adott esélyt a békére, de Ukrajnában is.”
Orbán kitért arra, hogy Európában sok vita övezi a Béketanács létrehozását. Ugyanakkor szerinte az elmúlt évtizedekben a nemzetközi szervezetek nem tudták biztosítani a stabilitást. „Ezért új kezdeményezések kellenek. Trump kezdeményezése a Béketanáccsal egy ilyen lépés a helyes irányban.”
Orbán már Trump kiemelten támogató szavai után szólalhatott fel az alapító tagok sorában. Az amerikai elnök ugyanis nyitó beszédében külön megemlítette őt megjegyezve, hogy nem szokott senki bemutatni, csak akkor, ha kedveli az illetőt. Ezt először az argentin elnöknek, Javier Mileinek mondta, de ezután rögtön Orbánt nevét emelte ki.
„Orbán nagyszerű munkát végzett a migráció terén.” „Azt akarom, hogy tudja, teljes támogatásomról biztosítom a választásokon” – üzente a magyar miniszterelnöknek.
A kormányfő a hét elején, Marco Rubio budapesti látogatásán jelezte, hogy elutazik Washingtonba az alapító ülésre. Valójában csak az időpont volt kérdés, nem a részvétel, hiszen a magyar kormányfő a Béketanács létrehozását tulajdonképpen már hivatalosság tévő rendezvényen is részt vett Davosban a világgazdasági fórum idején, így Magyarország alapító tagja lett a szervzetnek, amelynek elsődleges feladata a gázai béketervnek megfelelő rendezés és újjáépítés elindítása. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján létrehozott Béketanács azonban Trumo reményei szerint szélesebb feledatkört is magára vállalhat, hosszabb távon is működhet, akár az ENSZ alternatívájá is válhat.
Igaz, részben épp ez az ambíció, amely miatt szervezettől egyelőre a legmeghatározóbb NATO- és EU-tagok, így többek között az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, távol maradnak.
