Trump a Béketanács ülésén: Orbán Viktor remek munkát végez, teljes támogatásomról biztosítom a választásokra

.„Mindenkinek tetszik a zene?” – kérdezte Donald Trump a fotózkodásra összegyűltektől a Béketanács washingtoni alapító ülésén, mielőtt megnyító beszédébe kezdett: „Köszönöm, ez egy nagy nap, sok ember néz minket, főként külföldről, mivel sok külföldi vezető érkezett ide. Nézik sokan a Zoomon, remélem, élvezik” – mondta az elnök a Béketanács központi épületében, amely Trump nevét viseli. „Marco (Rubio) nevezte el, esküszöm, nincs közöm hozzá” – jelentette ki az elnök.

Trump ezután a Béketanács elsődleges feladatáról, a Gázai övezet rendezésére vonatkozó megbízásról beszélt. „A béke egy szó, amit könnyű kimondani, de nehéz megteremteni” – majd megdicsérte magát, amiért már 8 háborút lezárt.
A kilencedik lenne az, amelyiket „a legkönnyebben lezárhatónak vélt” – az orosz-ukrán háború.

Orbán megkapta a támogatást

Az ülésen Orbán Viktor is részt vesz – Trump külön megemlítette őt az argentin elnök, Milei után. Az elnök megjegyezte, hogy nem szokott senki bemutatni, csak akkor, ha kedveli az illetőt. Orbán nagyszerű munkát végzett a migráció terén „Azt akarom, hogy tudja, teljes támogatásomról biztosítom a választásokon” – üzente a magyar miniszterelnöknek.

Ezután felsorolta a meghívottak többségét, néha hosszasan keresgélve őket a megjelentek között, az azeri, örmény elnöktől a kambodzsai vezetőig, akiknek külön-külön is megköszönte a megjelenést. Amikor Indonéziához ért, felidézte, hogy mennyire meglepődött a szigetország lakosságának méretén: 240 millió fő. „Nagy ország” – vont mérleget. Ahogy egyenként említést tett a vendégekről, elért Romániához:

„Románia kormányfője, Donev. Románia fantasztikus, ön is fantasztikus” – igaz, románia kormányfőjét nem így hívják, ő Ilije Bolojan. Az államfő pedig Nicosor Dan. Bulgáriának volt korábban egy kormányfője Galab Donev néven, így nem tudni pontosan, kinek címezte elismerését Trump. Románia részéről mindenesetre az elnök Dan volt jelen.

Az amerikai elnök ezután saját embereit dicsérte hosszasan, vejétől Jared Kushnertől külügyminiszterén, Marco Rubión át Steve Witkoffig, aki diplomata múlt nélkül, az elnök ingatlanmágnás barátjaként lett elnöki megbízott, a közel-keleti rendezés és az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal való kapcsolattartás felelőseként. „Mindenki szereti őt, Oroszország is szereti” – mondta Trump.

„Szerbia! Felállna egy percre, Szerbia. Nagyszerű munka, nagyra értékelem” – mondta Trump, aki ezzel valami okból egy kisebb tapsot is generált.

Megint felhozta a meg nem kapott Nobel-díjat

„Örömmel jelentem be, hogy Norvégia készen áll, a Béketanács rendezvényének megtartására” – mondta Trump váratlanul, bár nem világos, mire utalt, mivel Norvégia nem kíván részt venni a Béketanácsban. De az ország megemlítése jó apropó volt arra, hogy Trump felidézze, nem kapta meg a Nobel-békedíjat.

„Amikor megláttam ezt a bejegyzést, Norvégiáról, azt gondoltam, talán mégis nekem adják a Nobel-díjat.” De a bejegyzés állítólag a Béketanács rendezvényéről szólt. „Oh, hát, ez végülis, kevésbé izgalmas” – viccelődött.

„Gondoltam, végre jól döntenek, megkapom a Nobelt, végre. De igazából nem érdekel. Az érdekel, hogy életeket mentsek … egy dolgot akarok, hogy az emberek ne gyilkolják egymást.”

Trump után alelnöke, szólt röviden. J. D. Vance szerint a Béketanács elismerése annak, hogy ha csapatban dolgozik az Egyesült Államok elnöke, akkor nagyon látványos eredményeket lehet elérni. Így sikerült „Gaza népének jövőt kínálni” és „hazahozni a túszokat” – noha a Hamász által elrabolt 251 túsz közül 85 életét vesztette, Gázában pedig a palesztin terrorista szervezet támadása után indított izraeli katonai akció során több mint 60 ezer ember halt meg, és Gáza még hosszú ideig romokban lesz.

Az alelnököt röviden a az amerikai külügyminiszter követte: „Az elnöknek képessége és szándéka is volt arra, hogy használja erejét és kilépjen a szokásos keretek közül” – mondta Marco Rubio, megjegyezve, hogy a knfliktust egyetlen intézmény sem tudta megoldani, új megoldás kellett, amihez „minden itt lévő nemzet együttmködése kellett.” Kitért arra, hogy az ENSZ-nek fontos szerepe volt a Béketanács létrehozásában – az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata kellett hozzá –, amelynek csak egy terve van: felépíteni Gázát, biztosítani, hogy sose térjen vissza a szenvedés, és a háború.

A Béketanács igazgatótanácsában Vance-en, Rubión és Trump vején, Jared Kushneren kívül Witkoff is benne van, aki szintén felszólalt az alapítóülésen, név szerint megköszönve a közel-keleti országok több vezetőjének a közreműködést a gázai rendezés megvalósításában. „Jared, te vagy az én drága partnerem és a legjobb barátom” – dicsérte meg az elnök vejét, akivel többször közösen tárgyalt, együtt mentek többek között Moszkvába is.

Vance-szel ellentétben Witkoff legalább megemlítette az izraeli túszokkal kapcsolatban, hogy 169 élte túl a Hamász fogságát, a 83 holttestet sikerült hazahozni.

A Béketanács igazgatótanácsában Trumphoz közeli embereken kívül helyet foglal a Világbank elnöke, Ajay Banga, aki arról beszélt, hogy olyan körülményeket kell teremteni, amely méltó Gáza népéhez.

Utána az egykori munkáspárti brit kormányfő, Tony Blair szólalt fel. Politikai pályafutása alapján az ő jelenléte ellentmondásos, mindenesetre helyet foglalt a Trump vezetése alatt álló szervezetben. Rövid beszéde szerint Gázát mindeddig a szélsőséggel, korrupcióval, rosszul működő intezményekkel azonosították. Most azonban A Földközi-tenger „40 kilométeres a partszakaszán húzódó Gázát újjá kell építeni”, segíteni, „fiatal, dinamikusan növekedő népességét”.
Olyan körülményeket kell teremteni, ahol „hatékony közintézmények működnek, a vállalkozások virágoznak”, a fiatalok tanulhatnak, részesei lehetnek a „digitális forradalomnak”. „Ez az elképzelés áll az elnök 20 pontos terve mögött. Ez az egyetlen reménye Gázának, a térségnek és a széles világnak” – mondta Blair.

„Ha a zsidók és muszlimok is együtt dolgoznak (…) akkor a béke elérhető” – mondta Jared Kushner. Az elnök veje szerint a Béketanács új megközelítéssel áll a megoldandó kofnliktusokhoz. Külön megköszönte azoknak az országoknak a részvételt, amelyek a testület létrehozását a kezdetektől támogatták. Kushner szerint forrásokban nincsen hiánya a Béketanácsnak, csak megfelelően kell felhasználni a rendelkezésre álló összeget. „A háború szörnyű, szörnyű volt” mondta Kusner, hozzátéve, hogy meg kell adni a siker lehetőségét Gázának, és Izraellel együttműködéve megfelelő feltételeket kell teremteni.

Kazahsztán elnöke azzal tűnt ki, hogy javasolta a Béketanácsnak a Dolad Trump-díj létrehozását. Kaszim-Zsomart Tokajev szerint ezzal azokat jutalmaznák, akik sokat tettek a béke érdekében.

Üzbegisztán elnöke azzal vétette észre magát, hogy oroszul szólalt fel. Savkat Mirzijojev nagyra értékelte Trump szándékát és gyakorlatiasságát. „Üzbegisztán a kezdetektől támogata a Béketanács béketeremtő tervét és kész volt a gyakorlatba is részt venni benne” – mondta az elnök oroszul.

Rajta kívül még ketten kerülték az angolt: anyanyelvén szólalt fel a kuvaiti külügyminiszter és az argentin elnök, Javier Milei.

Az izraeli külügyminiszter köszönetet mondott a Hamász fogságából hazahozott izraeli túszokért. Október 7. a Hamász legnagyobb támadása volt – mondta Gideon Szaár. Olyan merénylet volt, „ahol gyerekek előtt ölték meg szüleiket és szülők előtt a gyerekeiket.” A külügyminiszter szerint el kell érni, hogy ez ne történhessen meg ismét, szükség van a lefegyverzésre, az iszlám dzsihád felszámolására. Ehhez be kell gyűjteni minden fegyvert Gázában, felszámolni a fegyvertermelést és a teljes alagútrendszert, amely kiépült az évtizedek alatt Gázában a terorista hálózat rejtett szervezkedéséhez. Ezek mellett a külügyminiszter szerint alapvetően útját kell állni a radikalizmust terjesztésének, ennek megfelelően az oktatásba rejtett zsidógyűlöletnek, a radikális vallási iskolák működésének, amelyek „a palesztin gyerekekbe ültetik el a zsidók elleni gyűlöletet”. Kiemelte, hogy valójában Gáza lakosságát is fel kellett szabadítani a terrorista elnyomás alól – azaz ezzel jelezte, hogy nem az iszlám világot tekinti eleve potenciális fenyegetésnek Izrael, hanem a zsidó állam elpusztítását célzó radikális iszlamista terrorista csoportokat.

Trump adta, Trump el is veheti

A magyar miniszterelnök hétfőn, az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval való sajtótájékoztatóján jelentette be az utazást az ülésre. Ez nem volt meglepetés, hiszen részt vett a szervezet alapításának szándékát jelző találkozón, amelyet Davosban a világgazdasági fórum idején tartottak az Egyesült Államok elnökének kezdeményezésére. Magyarország – Bulgáriával együtt, az EU-ból mindenki más nélkül – így alapító tagja a Béketanácsnak. Sok a kérdés akörül, hogy mi is ez a kifejezetten Trumpra szabott szervezet.

Vezetője élethossziglan Trump, ő dönthet egy-egy ország meghívásáról is – vagy épp a meghívás visszavonásáról, ahogyan a tagságtól egyébként is inkább távolmaradó Kanadával tette. Azok az országok, amelyek befizetnek egymilliárd dollárt, korlátlan idejű tagságot kapnak. Az ingyenes tagság első körben három évre szól, a meghosszabbításról Trump dönthet. Magyarország a hivatalos tájékoztatás szerint nem fizet a tagságért.

Az amerikai elnök azt sem zárja ki, hogy az ENSZ alternatívájá válna a Béketanács – amely épp az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával jöhetett létre.

Ez az ambíció egyáltalán nem volna idegen Trumptól és a nemzetközi jogra épített eddigi nemzetközi rendszer fennmaradását egyébként is kétségbe vonó amerikai kormányzattól, amely az elmúlt egy évben a transzatlanti kapcsolatokat is megrengette. Ez utóbbi alapvetően határozta meg, hogyan viszonyul a kezdeményezéshez az EU és a NATO nagy része: az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is határozottan visszautasította a meghívást, amit Trump a diplomáciát csak kényelmetlen nyűgként kezelő hozzáállására jellemzően fogadott. A franciák távolmaradására például azzal reagált, hogy felvetette büntetővámok életbe léptetését a francia pezsgővel szemben.

Ingyen három év, örökös tagság egymilliárd

A szervezetnek 20 alapító tagja van, köztük a posztszovjet Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Belarusz, a NATO-ból Törökország, Albánia és az EU-tagokként már említett Bulgária és Magyarország. Szaúd-Arábia tagsága miatt némi hezitálás után, de részt vesz a Béketanácsban Izrael is. A meghívást egyelőre nem tuasította el, de a tagságot sem érvényesítette egyelőre többek között Oroszország, Kína és Brazília. A tagok száma jelenleg 27, meghívást 60 ország kapott.

Az EU-tagállamok közül a németeken és a franciákon kívül Spanyolország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Svédország is elutasította a felkérést. Az EU-n kívül a britek mellett Norvégia. Dánia meghívót sem kapott, ami Trump Grönlanddal kapcsolatos igényei miatt borítékolható volt, de nincs a meghívottak között Belgium és Hollandia sem. Nem kíván részt venni a Béketanácsban a Vatikán sem.

Jelezte viszont megfigyelőként részvételi szándékát Olaszország, Csehország Románia, Görögország és Ciprus is. Ebben a státuszban képviselteti magát az EU is, az Európai Bizottság mediterrán ügyekért felelős biztosa, Dubravka Šuica révén.

A távolmaradások, azzal együtt, hogy a tagság sok ország esetében Trump szeszélyeinek van kitéve, önmagukban is kérdésessé teszik, hogyan működhet majd hatékony szervezetként a Béketanács, amelyet Trump egy új globális konfliktusrendező fórumként képzel el.

ENSZ hozta létre, Trump alternatív ENSZ-nek képzeli el

A Fehér Ház már korábban is úgy vélte, hogy az ENSZ nem hatékony, képtelen megoldani konfkiktusokat. Rubio a hétfői – müncheni és pozsonyi látogatását követő – budapesti útján is arról beszélt, hogy a háborúk lezárása vagy megakadályozása egy tökéletes világban diplomáciai eszközökkel és megkerülhetetlen határozatokkal történik, „de nem élünk tökéletes világban”. Ez jelzi, hogy Washington valóban alternatívákban gondolkodik.

Igaz, a Béketanács ötlete nem ezzel vetődött fel eredetileg: az ENSZ BT 2803-as határozata javasolta – a vétójoggal rendelkező öt állandó tag közül Kína és Oroszország tartózkodása mellett –, azzal, hogy vezényelje le a gázai háborút lezáró rendezési terv megvalósítását. Célkitűzései azonban időközben kiterjedtek a globális konfliktusok szélesebb körű kezelésére is, de hivatalosan a feladatköre egyelőre Gázára szól. A tanács mandátuma 2027-ig érvényes, felhatalmazást kapott arra is, hogy a békefenntartókat telepítsen a térségbe.

Trump korábban arról számolt be, hogy a szervezet tagjai ötmilliárd dollárt ajánlanak fel a gázai újjáépítésre. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, hogy Magyarország sem pénzt, sem békefenntartókat nem küld a Béketanácsnak.

Az alapító ülésen ezt pontosították: 6,5 milliárd dollár jött össze ezt különböző mértékű hozzájárulással Albánia, Koszovó , Kazahsztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Marokkó, Egyiptom, Jordánia, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia adta össze. Velük külön is fotózkodott Trump, így Orbán – miután Magyarország korábban is jelezte, hogy a pénzügyi támogatáshoz nem járul hozzá – erről a képről a meghívottak többségével együtt lemaradt.