Marco Rubio Münchenben azt ígérte, újra barátkoznak az EU-val, de Orbánhoz az EU lazítását célozva jött

A vártnál kevesebb konkrétumot hozott a nyilvánosság számára Marco Rubio budapesti látogatása. Ez volt európai körútja harmadik, egyben utolsó állomása, pénteken Münchenben kezdett a biztonsági konferencián, majd Pozsonyban találkozott Robert Ficóval.

Orbán Viktorral közös hétfői sajtótájékoztatója azonban sejtette, hogy több mindenről beszéltek, mint amit az a dokumentum tükrözött, amelyet a Karmelitában tartott sajtóesemény elején írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és az amerikai diplomata. Ez a papír a „Polgári célú atomenergiával kapcsolatos együttműködés elősegítése” fejlécet viselte. Hogy ez mit takar, arról a sajtótájékoztatón érdemben nem esett szó. A magyar kormány vendéglátói szokásához hű koreográfiának megfelelően igen korlátozottan lehetett kérdezni, amerikai és magyar oldalról csupán két-két kijelölt magyar és amerikai sajtóorgánum kapott erre lehetőséget a nagy számban jelen lévő újságírók közül.

Az is fontos, amiről a sajtótájékoztatón nem beszéltek

Önmagában az aláírt dokumentumról még kevesebb derült ki, mint arról a szándéknyilatkozatról, amely Orbán 2025 novemberi washingtoni látogatása alatt született arról, hogy az amerikai Westinghouse cég bekapcsolódik Magyarország nukleáris iparába. A cég fűtőanyagot fog szállítani 114 millió dollár (kb. 38 milliárd forint) értékben a paksi atomerőműbe, de nemcsak a majdan elkészülő blokkokba, hanem a jelenlegiekbe is, ahová mindeddig kizárólag Oroszország szállított. Kérdés, hogy mikor, hiszen egyelőre akár két évre elég urán lehet az atomerőmű birtokában.

Az aláíráson túlestek – Orbán valamit viccelődve még odaszólt az aláírásra az asztalhoz igyekvő Szijjártónak, majd türelmesen megvárta a pulpitusnál, hogy minisztere és Rubio szignózzák a papírt –, de konkrét bejelentést ezután se tettek. Pedig előzetesen több találgatás is volt arról, miről fog szólni a sajtótájékoztató. Ezt erősítette, hogy az első sorokban magyar részről ott volt Lázár János építési és közlekedési miniszter, aki a Lázárinfókkal Orbán által is kimondottan a választási kampány meghatározó arca. Ott volt a miniszterelnökség irányítása alá terelt Magyar Külügy Intézet elnöke, a müncheni biztonsági konferencián a trumpi politika mellett kiálló Orbán-kormány erényeiről szóló Gladden J. Pappin. Jelen volt a Lázár cigányozása óta észrevehetően előretolt Gáspár Evelin, és a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt.

Hernádi jelenléte miatt többen is arra számítottak, hogy az olajtársaságot érintő bejelentés hangzik el, például az Egyesült Államok is jóváhagyja, hogy a Mol megvegye a szerbiai NIS olajtársaság többségi tulajdonrészét az amerikai szankciók alá vont Gazpromnyeftytől és a Gazpromtól. Előbbi részesedése 11, utóbbi 45 százalék a cégben, amely Pancsován Szerbia egyetlen olajfinomítóját is birtokolja.

Erről Orbán csak annyit mondott, hogy megállapodtak, milyen feltételek mellett tudja megvásárolni a Mol a NIS-t. Rubiónak ehhez nem volt hozzáfűznivalója, bár meglepő volna, ha a körülbelül egymilliárd eurós ügylet, amelyre a szerbiai és Orbán novemberi moszkvai útján az orosz fél is rábólintott, az amerikaiakon bukna el. Orbán és Rubio oldottnak tűntek a sajtótájékoztatón, ezek alapján feltételezhető, hogy az amerikaiak is támogatják az oroszok kivásárlását a szerb olajtársaságból.

Szijjártó vasárnapi bejegyzése alapján szó eshetett volna arról az orosz olajtankerről is, amely az Adriára érve a horvát Janaf vezetéken tudna olajat juttatni Magyarországra és Szlovákiába. Nagyjából két hete egy orosz támadás nyomán megsérült a Barátság kőolajvezeték, amelyen a két ország az EU szankciói alól mentesülve továbbra is importálhat orosz kőolajat. Beszédes, hogy ezt a támadást a magyar diplomácia nem hangosította fel annyira, mint azt, amelyet orosz területen az ukrán erők hajtottak végre a Barátság vezeték egy szakaszán, egy időre megakasztva az olajszállítást. Akkor a magyar fél az ország energetikai biztonságát veszélyeztető ukrán támadásról beszélt, most ugyanilyen jelzőkkel nem illette az orosz akciót.

A magyar és a szlovák fél szerint az, hogy a támadás miatt akadozik a vezetékes szállítás, lehetővé teszi, hogy a két ország a tengeri szállítást tiltó EU-s szankciók ellenére alternatív úton kapjon orosz olajat. A horvát fél, amelynek egyébként is vitája van a Mollal, ezt a lehetőséget vitatja. Mindenesetre a sajtótájékoztatón nem volt szó a fenti ügyről, így arról sem, hogy a magyar fél esetleg az amerikaiak közbenjárását kérte volna az ügyben.

Választási támogatás Trump barátjának

A találkozó látható része így inkább politikai gesztus volt, Orbán melletti kiállás amerikai részről a választásokra: „Megmondom őszintén, a miniszterelnöknek és az elnöknek nagyon, nagyon szoros személyes és munkakapcsolata van, és az hihetetlenül jótékony hatással volt országaink kapcsolatára” – mondta Rubio, hozzátéve, hogy Trump eltökélt Orbán sikere tekintetében, és kész segíteni.

Rubiót kérdezték arról is, hogy mennyi időre kapott mentességet Magyarország az amerikai szankciók alól az orosz energiahordozók vásárlására a Barátság kőolajvezetéken és a Testvériség és a Török Áramlat földgázvezetékeken keresztül. Erről korábban ugyanő azt mondta, hogy csak egy évre szól a mentesség. A hétfői sajtótájékoztatón viszont csak kertelve válaszolt az amerikai sajtó nagyon is konkrét kérdésére. Azt mondta, hogy a megállapodás Trump és Orbán jó kapcsolatának eredménye, és ez a jó kapcsolat a meghatározó elem a két ország viszonyában. Ez már beleillik Orbánék narratívájába, ami eleinte határozatlan idejű mentességről szólt, majd arról, hogy amíg Trump az elnök és Orbán a miniszterelnök, addig vásárolhatunk orosz olajat a két vezetéken.

„Az önök sikere a mi sikerünk is” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter és megemlítette, hogy ha kell, az amerikai fél biztosítja a pénzügyi védelmet is. Ez utalás volt arra a bizonyos pénzügyi pajzsra, amelyről Orbán novemberben Washingtonból hazafelé tartva beszélt, ám amelynek részletei továbbra sem ismertek és a bizonytalanságot Trump is erősítette azzal, hogy decemberben a Politicónak azt mondta, nem adott Orbánnak ilyen pénzügyi pajzsot „bár ő nagyon kérte”. Rubio konkrétumok nélkül, de most megerősítette, hogy valamilyen pénzügyi pajzsra Magyarország – pontosabban Orbán kormánya – számíthat.

Rubio arról visszafogottan beszélt, hogy milyen lenne a kapcsolat, ha a Fidesz mégsem nyerné meg a választásokat. A választást persze a magyar emberek döntik el, mondta, majd visszatért oda, hogy Trump és Orbán kapcsolata kiemelten jó, ami záloga a jó együttműködésnek, amely keretében tavaly óta 17 amerikai beruházásról született megállapodás. Ez szerinte jelzi, hogy „Magyarország nincsen elszigetelve”.

Rubio EU-szkeptikus barátoknál

Az, ahogyan Rubio kiállt Orbán mellett, beleillik európai turnéjának lényegi vonalába. Pozsonyban és Budapesten is olyan kormányfőkkel találkozott, akik hangosan kritizálják az EU-t, vitatják a 27 tagországból álló közösség elmélyítését, kiállnak a „nemzetek Európája” mellett, a föderalizáció ellenében, összhangban azzal, ahogyan a Fehér Ház tekint Európára.

Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia meglehetősen ellenségesen tekint az EU-ra, általában lekezelő Európával, láthatóan inkább kétoldalú kapcsolatokban gondolkodik a tagországokkal az EU egésze helyett, amelynek teljes gazdasága az Egyesült Államokéval nagyságrendileg összemérhető, nagyjából 21 ezer milliárd az amerikaiak 29 ezer milliárd dollárjával szemben.

E tekintetben a kapcsolat a Trumppal szoros kapcsolatát hangsúlyozó és Brüsszellel hosszú évek óta konfrontálódó Orbán, és az EU-szkeptikus – bár az eurózóna tagjaként visszafogottabb – szlovák kormányfővel a két ország valódi gazdasági súlyánál nagyobb súllyal esik latba a jelenlegi amerikai vezetés szemében. A Trump-kormányzat azt tartja helyesnek, ha minden ország saját nemzeti érdekei szerint cselekszik, ismételte meg Rubio a Szlovákiában is elmondott gondolatot. „Ha a mi nemzeti érdekünk egybeesik más ország nemzeti érdekével, akkor ott lehetőség van az együttműködésre.”

Orbán nem bánna egy még magasabb rangú vizitet

Ebből a megközelítésből kell értelmezni Rubio müncheni biztonsági konferencián szombaton elmondott beszédét. Ebben ugyan nagyon sokszor utalt az együttműködés fontosságára Európával, és láthatóan igyekezett ellensúlyozni az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance tavalyi, az európaiakat inkább kioktató beszédét, kitérve az amerikaiakat és Európát összetartó történelmi, kulturális, vallási, civilizációs közösségre is. Valójában azonban arról igyekezett meggyőzni az európai vezetőket, hogy az Egyesült Államok trumpi irányát elfogadva működjenek együtt. „Ha kell egyedül is végrehajtjuk, de mi ezt önökkel közösen képzeljük el” – mondta Münchenben a partnerségi ajánlat és a figyelmeztetés között egyensúlyozva.

Orbánnak Rubio látogatása mindenképp jól jött a választások előtt, de már korábban is utalt rá, hogy titkon számít Trump látogatására. Az amerikai republikánusok CPAC rendezvényének magyarországi lerakatát, a CPAC Hungary idei rendezvényét is előrébb hozták, hogy a választások előtt megtarthassák Trump vagy legalább az alelnök vendégségében bízva. Ez Rubio szavai alapján nem valószínű, de nem is zárható ki. Orbán megjegyezte, hogy az amerikai külügyminiszter látogatása „sem volt a naptárban két héttel ezelőtt”, azaz lát esélyt a látogatásra.

Erre leginkább akkor volna esély, ha sor kerülne Oroszország és az általa négy éve megtámadott Ukrajna közötti békekötésre, amit Trump részvétele mellett Orbán reményei szerint Budapesten tartanának meg.

Ukrajna már rég a Fidesz kampányának része

Ezt a lehetőséget Trump és Vlagyimir Putyin is támogatandónak mondta. Egyelőre azonban nem látszik, hogy erre sor kerülne, bár kétségtelen, hogy amerikai kezdeményezésre már voltak közvetlen tárgyalások Abu-Dzabiban Ukrajna és Oroszország között, és lesz újabb forduló a héten is, Genfben. A béke azonban ettől még nem látszik heteken belül elérhetőnek, már csak azért sem, mert Oroszország továbbra sem hajlandó kompromisszumra. A megszállt területek megtartása mellett továbbiak átadását követeli, miközben katonai céljait négy év alatt sem tudta elérni.

A Kreml abban bízik, hogy Ukrajna kifárad és előbb apad el az európai támogatási hajlandóság, amelyből Magyarország mindvégig kimaradt. Békepártiságra hivatkozva és kevésbé elutasítóan, de hasonló utat követ Szlovákia is. Ráadásul változó intenzitással, de az Egyesült Államok is inkább Ukrajna rovására hajlana a békére.

Rubio a sajtótájékoztatón is beszélt arról, hogy egyedül az amerikaiak voltak képesek tárgyalóasztalhoz ültetni az oroszokat és az ukránokat, erre sem más országok, sem az ENSZ nem voltak képesek. Ezért szerinte Trumpot dicséret illetné, ám ezt mégsem kapja meg. Ez az Ukrajna védelmét támogató európaiaknak szólt, nem Orbánnak, aki háborúpártisággal vádolja az EU-t és a NATO európai tagjait, és Trumpot nevezi a béke hívének. A külügyminiszter itt kitért Trump Béketanácsára is, elismeréssel adózva Orbánnak, aki a megalapítás ötletét a kezdetektől támogatta, Bulgária mellett egyedüliként elfogadva Trump felkérését a tagságra. A kormányfő bejelentette, hogy a héten Washingtonba utazik a Béketanács hivatalos alapító ülésére.

Orbán kapva kapott az MTVA kérdésén, amely szerint az ukrán elnök támadja Orbánt, mert nem támogatja Ukrajnát. Ezt a kormányfő a választásra ráfordulva kommentálta: „Az ukránok beszálltak a magyar választási kampányba. Gondolkodtam rajta, hogy ezt nehezményezzük vagy sem”, elvégre „brutális nyíltsággal beleszállni egy másik ország választási kampányába nem túl gyakori.”

Orbán szerint azonban ukrán szempontból ez érthető, hiszen számukra is jelentősége van annak, hogy milyen kormány lesz Magyarországon. Orbán olvasata szerint két lehetőség van. „A magyar nép opciója” – azaz az elutasítása annak, hogy „Ukrajna beleugorjon az EU-ba”, és annak biztosítása, hogy „mi nem adunk pénzt Brüsszelnek azért, hogy azt aztán Ukrajnába küldje”. A másik lehetőség szerinte az, hogy olyan kormánya lesz az országnak, amely támogatja Ukrajna EU-tagságát és „részt vállal Ukrajna pénzügyi teherviselésében”. Orbán nem nevezte meg választások másik esélyesét, a Tisza Pártot. Más kérdés, hogy a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt szintén nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, és a Fideszhez hasonlóan elutasította az Európai Parlamentben az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitel felvételét is.