Trump nyomására elkezdődtek az orosz–ukrán tárgyalások, de a Kremlnek az időhúzás is megfelel

Ahhoz képest, hogy az ukrán elnök eredetileg el sem utazott volna Davosba, újabb lendületet vett az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai mozgolódás. Volodimir Zelenszkij végül Donald Trump kezdeményezésére mégis megjelent csütörtökön a Világgazdasági Fórumon, ahol röviden négyszemközt is tárgyaltak. Ezután jelentették be, hogy már pénteken amerikai–orosz–ukrán tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Arab Emírségekben.

Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háború első hónapjában tárgyaltak utoljára közvetlenül egymással az oroszok és az ukránok, így a mostani találkozó mindenképpen mérföldkő a háború rendezésében, még ha korai lenne is bizonyossággal beszélni az elmúlt 80 év legvéresebb európai háborújának lezárásáról.

Trump davosi beszédéről és arról, milyen világrend kialakulására utal a Fehér Házba való visszatérése óta eltelt év, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Davosban egy időre ellopta a show-t Grönland, vagyis Trump követelése, hogy Dánia adja át az USA-nak az autonóm szigetet, bár a jelek szerint a NATO létét is fenyegető kérdés végül nyugvópontra jutott. Ennek is köze lehetett ahhoz, hogy ismét Ukrajna kérdése kerülhetett az előtérbe, amit a Grönland kérdésében nagyon aktív NATO-főtitkár, Mark Rutte a valódi fenyegetésnek nevezett Európa szempontjából. Zelenszkij pozitívan nyilatkozott a davosi megbeszélésről, mondván „az utolsó mérföldhöz közelít” a folyamat.

Elmondása szerint az amerikai féllel megszületett a megállapodás arról, hogyan is nézne ki az Ukrajna számára biztosítandó garanciális rendszer, amely a békekötés után visszatartaná Oroszországot a további támadástól, de azt még „az elnököknek alá kell írniuk”, a parlamenteknek jóvá kell hagyniuk.

Zelenszkij az EU-t határozottabb segítségre felhívó beszédében – kemény európai fellépést kért az orosz olaj exportjára vonatkozó nemzetközi szankciókat kijátszó orosz árnyékflotta ellen – odaszúrt Orbán Viktornak is az Oroszországhoz fűződő viszonya miatt, amire a magyar kormányfő azzal válaszolt, hogy úgysem fogják megérteni egymást.

Donbasz a kulcskérdés

Miközben Zelenszkij Trumppal találkozott Svájcban, az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner Moszkvában tárgyalt. A Vlagyimir Putyin iránti rajongását nem titkoló, Moszkvába rendszeresen ellátogató Witkoff szerint a megállapodás 90 százalékban készen áll, már csak egy kérdést kell tisztázni. Igaz, ez a „csaknem kész” megállapodás – amely állítólag az amerikaiak által kidolgozott, de kritikusai szerint eredetileg szinte teljes egészében csak az orosz szempontokat figyelembe vevő csomag – már hosszú ideje ebben a csaknem kész állapotban van, miközben valójában ugyanabban a lényegi kérdésben nincsen egyezség, amiben eddig sem volt: hol húzódjon békekötés esetén a határ.

Kérdés az is, hogy egy de facto tudomásul vett vonal legyen, vagy nemzetközileg elismert határ, illetve hogy ennek meghúzása esetén milyen garanciákkal érhető el, hogy a kialkudott vonal vérontás nélkül és tartósan megmaradjon. Ebben utalt komoly előrelépésre Zelenszkij az amerikaiakkal szerinte készre fogalmazott biztonsági garanciákat tartalmazó dokumentumról, konkrétumok nélkül és megjegyezve, hogy az érvényesítése előtt még hosszú út áll, hiszen előtte békét kell kötni Oroszországgal. Annak pedig előfeltétele, hogy Oroszország elfogadja a biztonsági garanciákat, amelyeket eddig elutasított, kizárva, hogy nyugati erők megjelenhessenek Ukrajna területén, akár csak békefenntartókként.

A Kreml közölte: amíg a területi kérdés nem oldódik meg számára kedvező módon diplomáciai úton, addig Oroszország katonai erővel igyekszik elérni célját. Az orosz fél rendszeresen arra hivatkozik, hogy Trump és Putyin tavaly nyári, Alaszkában tartott elnöki találkozójukon megállapodtak azokban az alapelvekben, amelyek a rendezés kereteit megadják – ezt teszik annak ellenére, hogy ott bejelentés nem történt. Arról, hogy az a találkozó mit hozott Putyinnak, itt olvashat bővebben.

Oroszország továbbra is ragaszkodik Luhanszk és Donyeck megyék egészéhez – ez a Donbasz, azaz a Donyec-medence –, elvárva, hogy Ukrajna vonuljon ki Donyeck megye északnyugati részéről, amelyet Oroszország a teljes értékű háború négy éve alatt sem tudott elfoglalni. Ukrajna ezt következetesen elutasította, mondván, a még kezén lévő terület – Kramatorszk és Szlovjanszk központokkal – fontos védelmi vonal, amelynek átadása esetén az orosz erők nagyobb akadály nélkül támadhatnának tovább nyugati irányban.

Az orosz nyomás folyamatos a kelet-ukrajnai fronton. Huljajpole elvesztése is érzékenyen érinti az ukrán védelmet, de összeomlásról még nem lehet beszélni. Az viszont nem látszik, hogy az ukrán védelem hol tudná tartósan, erőből megállítani az orosz támadókat.

A rossz idő az oroszoknak dolgozik

Oroszország így kitart amellett, hogy Donyeck megye maradékának átadása alapvető elvárás, amely nélkül nem is hajlandó megállapodásra, mondván, inkább akkor folytatja a harcokat, mert idővel úgyis megszerzi a kérdéses területet. Azt azonban nem mondja a Kreml, hogy ezután megállna, inkább azt sugallja, hogy ha mindezt fegyverrel éri el, akkor a béketárgyalások további területi követelésekkel kezdődnének el, Herszon és Zaporizzsja megyékre kiterjedően. Ezeket a területeket Oroszország egy 2022. őszi, törvénytelen, az általa megszállt területekre korlátozottan megtartott népszavazásra hivatkozva sajátjának tekint, beleértve a két megye azon részeit is, amelyeket nem tudott megszállni vagy nem tudott megtartani a háború kezdete óta.

A moszkvai megbeszélés után az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy az orosz fél részt vesz az Ukrajnával Abu-Dzabiban folytatandó közvetlen megbeszéléseken. Az orosz delegációt a védelmi minisztérium képviselői adják, élükön Igor Kosztyukov admirálissal, az orosz fegyveres erők külföldi katonai hírszerző szolgálatának igazgatójával.

Peszkov hozzátette, hogy eközben az amerikaiakkal külön kétoldalú tárgyalás is lesz, itt Oroszországot ismét Kirill Dmitrijev képviseli, aki ma már főszerepet visz orosz részről az amerikaiakkal való egyeztetéseken, amelyeken a külügyminisztériumot 22 éve vezető Szergej Lavrov némiképp háttérbe szorult.

Közvetlen tárgyalás négy év után

A tárgyalások Abu-Dzabiban délután kezdődtek el – szombaton is folytatódnak –, ezeken távolról az ukrán elnök folyamatos kapcsolatban áll saját delegációjával, amelyet az elnöki hivatal élére nemrég kinevezett egykori hírszerzési főnök, Kirilo Budanov vezet.

„Donbasz a kulcskérdés, ezt vitatja meg a három fél” – idézte a BBC Zelenszkijt. „Ez fontos lépés a háború lezárása felé, de addig még sok minden történhet” – hűtötte le a kedélyeket. Ugyanakkor reménykedett a sikeres egyeztetésben. Ezt vélhetően elsősorban Trumpnak üzenve emelte ki, igyekezvén elkerülni, hogy az Ukrajnával szemben alapvetően bizalmatlan elnök azzal vádolhassa, hogy az ukrán fél az akadálya a megállapodásnak. Trump ezt korábban többször megtette, Oroszországgal rendszeresen elnézőbb. Legutóbb Davosban Ukrajna már azt is pozitív jelzésnek vehette, hogy az elnök Ukrajnát és Oroszországot egyaránt okolta a béke elérésének akadályozásával.

Eközben az orosz erők intenzív rakéta- és dróntámadásokat indítanak Ukrajna nagy területei ellen, elsősorban az energiaellátást célozva. Kijev egyes részeiben és az ország több megyéjében szünetel az áramellátás és a fűtés. A –10 fokos Kijevben is melegedősátrak sokaságát állították fel, ezekben az emberek a telefonjaikat is feltölthetik. Az EU 3,7 millió euró értékben újabb 447 generátort küldött Ukrajnába, hogy a lakosság átvészelhesse a legkritikusabb téli időszakot.

„A helyzet rendkívül nehéz, és egyre nehezebb lesz” – jelentette ki Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere pénteken. Azt javasolta, hogy aki csak tudja, hagyja el a fővárost.