Trump Davosban: Hülyék voltunk, hogy visszaadtuk Grönlandot Dániának

„Grönland, akarják, hogy mondjak róla pár szót?” – mondta Donald Trump nehezen meghatározható indíttatású nevetést kiváltva a közönség körében a davosi gazdasági fórumon szerdán. Az Egyesült Államok elnöke hosszasan dicsérte második elnöki ciklusa alatt elért gazdasági eredményeit, mielőtt a NATO történetének egyik legnagyobb belső feszültségét okozó témájára tért rá beszédének huszadik percében.

Amit az Egyesült Államok kér, az Grönland – közölte az elnök, aki szerint ez tulajdonképpen jár az országának.

„Sosem kértünk semmit, nem is kaptunk semmit, nem is kapunk, amíg nem használok erőt, amellyel megállíthatatlanok vagyunk. De nem teszek ilyet. Most nyilván megkönnyebbültek” – mondta Trump, aki szerint „ez a legfontosabb kijelentésem, mert sokan gondolták azt, hogy erőt vetnék be.”

Állítása szerint továbbra is azon van, hogy az Egyesült Államok megvehesse a világ legnagyobb szigetét, a kétmillió négyzetkilométeres Grönlandot.

„Hatalmas tisztelet Dániának, de minden népnek kötelessége megvédenie saját területét, de Grönlandot csak az Egyesült Államok képes megvédeni” – mondta az elnök, példaként a II. világháborút hozva, mondván, Dánia „6 óra alatt esett el Németországgal szemben”, ekkor az amerikaiak megvédték a németektől Grönlandot.

„Megmentettük, Dániáért harcoltunk, hogy megmentsük Dániának a nagy, gyönyörű jégdarabot.” „Utána visszaadtuk Dániának. De hülyék is voltunk! Mégis visszaadtuk. És most ők hálátlanok” – mondta Trump, aki szerint a Kína, Oroszország és az Egyesült Államok között fekvő, stratégiai fontosságú Grönland védtelen most. „Ezért van szükségünk rá” – mondta Trump, biztosítva mindenkit, hogy a sziget ásványkincsei a kérdésben másodlagosak. Fontossága abban áll, hogy ez amerikai területen, a nyugati féltekén van, márpedig az elmúlt 200 évben az Egyesült Államok azon van, hogy a nyugati féltekére ne törhessen be más hatalom.

Igaz, a II. világháborúban különösebben nagy harcokat nem kellett vívni Grönlandért, valóban volt beavatkozás, amelyben egyetlen grönlandi és egy német vesztette életét, a beavatkozást saját kormánya felhatalmazása nélkül Dánia washingtoni nagykövete kérte az Egyesült Államoktól, amely egy jelenleg is érvényes szerződés értelmében Grönlandon annyi katonai állomást tart fenn, amennyit indokoltnak lát.

Trump szerint az Egyesült Államok hiába tett sokat a NATO-ért, a katonai szövetség hálátlan volt mindig is az országgal. (Tudósításában a Guardian ezzel szemben megjegyezte, hogy a NATO egyetlenegy alkalommal érvényesítette a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelyt, épp az Egyesült Államok érdekében a 2001. szeptember 11-i terrortámadáskor.)

„Csupán egy nagy jégdarabot kérünk.” „Mondhatnak igent, és hálásak leszünk, mondhatnak nemet, és nem felejtjük el” – mondta fenyegetéssel felérőn Trump, aki szerint igénye nem fenyegeti a NATO egységét, ellenkezőleg, erősíti a szövetséget, mondván, a sziget védelme és fejlesztése „jó nekünk, és jó Európának is”.

Hosszabban beszélt előtte Európáról, amely szerinte „nagyon rossz irányba megy”, pedig neki személy szerint is fontos Európa sikere, hiszen apja gyökerei Németországba, anyjáé Skóciába vezetnek.

De Európa a migráció miatt „felismerhetetlenné vált”. „Ezt lehet vitatni, csak nem érdemes” – mondta Trump, miután megdicsérte az elmúlt év vámháborúkkal tarkított gazdasági eredményeit, mondván, inflációt sem keltve töredékére szorította le a korábban évi 100 milliárd dolláros kereskedelmi deficitjét az Egyesült Államoknak azzal, hogy országok sokaságával szemben vetett ki vámot. (Az EU-val szemben 15 százalékosat, amelyet most 15 százalékos büntetővámmal fejel meg február 1-jétől, azoknak az EU-tagoknak az esetében, amelyek kiálltak Grönland mellett: ez Dánia mellett Németországot, Franciaországot is érinti, az EU-n kívül pedig Norvégiát és az Egyesült Királyságot.)

A NATO szerinte neki köszönhetően rengeteget erősödött, mert az európai tagországok az ő hatására készek a korábban GDP-arányosan két százalékot sem elérő védelmi költségvetésüket öt százalékra emelni. (Ezt a NATO tagjai 2035-re vállalták, viszont a két százalékot valóban – Spanyolország kivételével – 2024-re már minden NATO-tagország elérte, azaz már azelőtt, hogy Trump visszatért volna a Fehér Házba.

Többször aláhúzta, hogy az Egyesült Államok a világ legerősebb katonai hatalma is, „százszor erősebb”, mint volt a II. világháborúban, így ennek tudatában érdemes tárgyalni vele.

Kitért Ukrajnára is, amely olyan háborúban van, „amelynek nem lett volna szabad kitörnie sem”, mégis megtörtént, és bár az Egyesült Államokat „gyönyörű nagy óceán választja el” attól a háborútól, mégis dolgozik annak lezárásán, ahogyan tette sok más háborúval. Megemlítette Azerbajdzsánt, a dél-kaukázusi országot ismét „Aberbajdzsan” betűkombinációval említve, amelynek háborúját elmondása szerint szintén lezárta. (Ezúttal nem tett említést Örményországról, amelyet legutóbb ugyanebben a kontextusban Albánia néven említett, amikor a két ország közötti, Hegyi-Karabahot érintő konfliktus lezárásáról beszélt.)

Hosszasan beszélt arról, hogy országáé a világ legnagyobb gazdasága, ha jól megy neki, jól megy a világnak, ha magasan van a tőzsdeindex, az magával húzza a többi ország tőzsdéjét is, de megengedhetetlen, hogy más országokkal szemben az Egyesült Államoknak nagy kereskedelmi deficitje legyen.

Példaként Svájcot emelte ki, amelynek szerinte 41 milliárdos kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben.

A terjedelmes beszéd második órájában ismét visszatért a migrációra, megemlítve az Egyesült Államok szomáli közösségét, amelyet már korábban is kipécézett magának beszédeiben. Szerinte a szomáliaiak „alacsony IQ-jú emberek”, mégis sok pénzük van Minnesotában, ahol az ICE-t súlyos feszültséget keltve vetette be Trump. Az ellenállás az egyébként demokrata vezetésű állam központjában azután nőtt nagyra az ICE-szal szemben, hogy a szervezet egyik tagja lelőtte a 37 éves Reneé Goodot, aki a Fehér Ház szerint igazoltatásakor autójával el akarta sodorni az ICE egy tagját. (Trump nem említette a súlyos incidenst, de korábban már árnyaltabban beszélt a történtekről, nem egyértelműen okolva az asszonyt saját haláláért, ahogyan azt első reakciójában tette.)

A „szomáliaiak nem is alkotnak nemzetet” – mondta Trump, szerinte a valóban megosztott, polgárháborús Szomáliának „se kormánya, se rendőrsége, semmije”, majd a szomáliai származású Ilan Omar minnesotai demokrata képviselőről beszélt, „fake képviselőként” beszélve róla.

A beszéddel nem ért véget Trump fellépése, kérdésekre válaszolt. Többek között az Egyesült Államok nagy adósságáról, amelyet azonban szerinte a gazdaság növekedésével ki tud nőni az Egyesült Államok. A vámháború és az Egyesült Államok adóssága közötti összefüggésekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Ebben a szekcióban is kitért az ukrajnai háborúra, amelynek oka szerinte a Kijev és Moszkva közötti gyűlölet – azaz lényegében egyformán okolta a két országot a lassan négy éve zajló háborúért, egyként felelőssé téve a megtámadott Ukrajnát és az agresszor Oroszországot. Utalt arra beszédében, hogy Davosban beszélni fog Volodimir Zelenszkijjel, noha nem világos, erre mikor kerül sor, az ukrán elnök ugyanis jelenleg Kijevben van és nem a svájci városban. Az Axios szerint azonban a találkozó valóban létrejöhet a két politikus között Davosban, ahol a rendezvény pénteken ér véget.