Úgy tűnik: az amerikaiak is támogatják a Mol szerbiai vásárlását

Öt napja már tudjuk, hogy a Mol jó eséllyel megveheti a szerb NIS olajvállalat többségét. Ugyanakkor korábbi elemzésünkben is azt írtuk, hogy ez egy olyan elvileg magáncégek között lejátszódó deal, amelyhez mindenképpen négy államnak, Magyarország és Szerbia mellett Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is kell a támogatása.

Korábban Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, Aleksandar Vučić szerb elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavai alapján az biztos volt, hogy az első három említett nemzettől megvan a zöld lámpa. A szerb sajtó szerint január 23-án pedig az Egyesült Államoktól is érkezett egy erre utaló gesztus.

Mint a Danas szerb lap írja, az amerikai OFAC (az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala) meghosszabbította a NIS működésének engedélyezését. Eddig január 23-ig volt engedély, és most már február 20-ig kinyúlt ez az időszak. Mint a szerb lapok, köztük a Blic írják, az engedélynek vannak különleges feltételei.

• A NIS működése során a tranzakciók nem érinthetnek amerikai szervezeteket vagy az amerikai pénzügyi rendszert.
• A következő időszakban végzett NIS-lépések sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódhatnak semmilyen más, a NIS-en kívüli szankcionált szervezethez.
• Olyan lépést sem tehet a NIS, amely ütközne az Oroszországgal szembeni külpolitikai szankciókról szóló rendelettel (31 CFR Part 587), vagy az Ukrajával és Oroszországgal kapcsolatos szankciók főszabályairól szóló rendelettel (31 CFR Part 589) vagy bármely más amerikai szankciós rendelettel.

A tőkepiacok mindenesetre jól fogadták a bejelentést, év eleje óta 28 százalékot drágult a Mol-részvény.

Nyitott kérdések

Egyelőre egy szándéknyilatkozatról van szó, a részletes adásvételi szerződést még ki kell tárgyalni. Korábban Dubravka Đedović Handanović szerb bánya- és energiaügyi miniszter jelentette be, hogy megállapodott a Mol és az orosz Gazpromnyefty a Naftna Industrija Srbije (NIS) szerb olajvállalat többségéről szóló adásvételben.

Akkor a dealnek maradt pár homályos pontja:

• Jóvá fogják-e hagyni az amerikaiak is ezt a megoldást?
• Mekkora lesz végül a Mol részesedése, hiszen a szerb állam azt is bejelentette, hogy 5 százalékkal ő is növelné a saját 29,9 százalékos pakettjét?
• Illetve kap-e szerepet, és ha igen, mekkorát az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) nevű arab cég?

Valójában az újabb fejleménnyel egyik kérdésre sem kaptunk választ, hiszen az OFAC egyelőre csak működési engedélyt adott a NIS-nek, de a cég még nem került le az OFAC szankciós listáról, a szerbekkel is beszélni kell az 5 százalékról, ezt a Mol adhatja majd a szerbeknek. Tény, hogy Aleksandar Vučić Davosban a Világgazdasági Fórumon már kijelentette, hogy a hét végéig azt reméli, hogy megérkezik az OFAC-tól a várt engedély-hosszabbítás.

Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai igazgatója pedig egy molos podcastban arról beszélt, hogy az ADNOC stratégiai partnerként több területen is együttműködik majd a Mol-csoporttal, a NIS-projektben pedig egy közös vállalat (joint venture) létrehozását tervezik. A konstrukció lényege, hogy a Mol irányító tulajdonos marad, miközben az ADNOC kisebbségi részesedéssel csatlakozik. Ennek a kapcsolatnak ellátásbiztonsági, kereskedelmi és működtetési szempontból is lehet haszna, az ADNOC jelentős upstream és downstream tapasztalattal rendelkezik.

Tulajdonosi viszonyok

Mint ismeretes, korábban a Gazprom-csoport több érdekeltségeinek együtt 56,2 százaléka volt a cégben, a szerb kormánynak 29,9 százaléka, a maradék részvény jelenleg kisebb tulajdonosoknál van. Úgy tűnik, hogy a jövőben a Molnak irányító többsége lesz, de az nem 56, hanem inkább csak 51 százalékos lesz. A szerb államnak pedig 35 százalékra nőhet a részesedése.

A tárgyalásokról kiszivárgott hírek elsősorban Szerbiából érkeztek, azt, hogy Moszkvában, vagy Washingtonban ki tárgyalt, jártak-e kint a Mol vagy a magyar kormány képviselői, nem lehet tudni. Hozzátehetjük, hogy az Európai Unióba utazni nem tudó, de azon kívül bármerre szabadon repülő Hernádi Zsolt Mol-vezér akár mindhárom helyszínen megfordulhatott, vagyis ennek utazási akadályai nem voltak.

Mire van most működési engedély?

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma december 31-én adta az első különleges engedélyt a NIS-nek, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy 2026. január 23-ig ismét operatív tevékenységet végezzen. Ez azt jelentette, hogy a NIS tudott újra olajat beszerezni, képes volt üzleti partnereinek fizetni.

Mindez azért volt létszükséglet, mert a 2025 októberében bevezetett szankció szerint a NIS-sel senki nem üzletelhetett, mert akkor ő maga is azt kockáztatta volna, hogy az USA kizárja a dollárelszámolású tranzakciókból. Tilos volt olajat eladni a NIS pancsovai finomítójába, nem lehetett Visa vagy Mastercard bankkártyával fizetni a NIS benzinkutakon. Ez a működési időkapu most kinyílt, vagyis vélhetően egy jól működő pancsovai finomító mellett lehet befejezni a tárgyalásokat.

Kommentár

A mostani deal következményeiről Holoda Attila volt energiaügyi államtitkár mondott el fontos következményeket a Szeretlek Magyarország honlapnak. Az államtitkár szerint a Mol másodszor jár jól a háborúval, hiszen korábban azzal nyert, hogy diszkontáron tudott orosz olajat venni (igaz, az ebből származó nyereséget az állam nagyrészt elvonta), most pedig a háború és a szankció miatt nyílt lehetősége terjeszkedni.

Mint mondta,

az üzemanyag nem lesz olcsóbb, de az ellátásbiztonság nő azzal, hogy a Mol megveszi a NIS-t az oroszoktól.

Vagyis szerinte az üzemanyag ára továbbra is a mediterrán jegyzési régió árazásától függ, de így már a magyar olajmulti négy finomítóval fog rendelkezni, a százhalombattai, a pozsonyi és a rijekai mellé bejön a pancsovai is.

Nem is kis finomítóról beszélünk, a feldolgozó kapacitása napi 90 ezer hordó, ami majdnem akkora, mint a 100 ezer hordós horvát, rijekai finomító. A százhalombattai 160 ezer hordós, tehát az egy magasabb kategória.

A szerbiai cég emellett napi 20 ezer hordó olajat hoz felszínre főleg Szerbiában, van közel 400 benzinkútja ott, de pár környező országban is jelen van.

Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai igazgatója arról is beszélt, hogy a tengertől elzárt országokat vezetékekkel is össze kívánják kötni. Itt arra is gondolhatott, hogy a Barátság (Druzsba) vezeték százhalombattai végpontjától építenek egy vezetéket a korábbi újvidéki finomítóig, ahonnan már van összeköttetés Pancsovára.

Holoda Attila kiemelte, hogy a Janaf horvát vezeték mindhárom vevője (Százhalombatta, Pozsony, Pancsova) immár Mol-tulajdonban lesz, ez javíthatja a Mol pozícióját, míg Bacsa György egyenrangú partnerségről beszélt, vagyis kölcsönös egymásra utaltságról, de azt hozzátette, hogy mindenképpen alternatív beszerzési útvonalakat szeretne, vagyis a Mol mindent megtesz a Barátság fenntartásáért.

Holoda Attila kiemelte, hogy az oroszok körülbelül 4 milliárd eurót fektettek be az elmúlt időszakban a NIS cégbe, amely így viszonylag fejlett. A szerb bányászati szabályozás értelmében a NIS-nek szénhidrogén-kutatási monopóliuma van Szerbiában, eddig más cégek nem tudtak belépni ilyen kutatási vagy termelési projektekbe.