Marco Rubio: Összetartozunk Európával

„A határok nélküli világban utat nyitottunk a migrációnak, amely veszélyeztette a társadalmunk kohézióját, és a jövőnket. [… ]Egy civilizáció, a nyugati civilizáció részei vagyunk, Európával együtt. Összetartozunk” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián szombaton. Az Egyesült Államok külügyminiszterének beszédének kiemelt jelentősége van, hiszen jelzést adhat arról, milyen transzatlanti kapcsolatra számíthat Európa, és hogyan látja a kontinens szerepét a NATO vezető hatalma a katonai szövetségben.

• A beszéd központi eleme egyértelműen az Európával közös történelem, a szoros szövetség megőrzésének fontossága volt.
• Jelezve, hogy változásra van szükség, mert a globális világ aláásta a nyugat pozícióit.

Ez jelentősen eltért a tavaly hallottaktól: a konferenciára egy éve az Egyesült Államok alelnöke érkezett egy meglehetősen konfrontatív beszéddel. Akkor J. D. Vance az Európai Unió vezető államairól és általánosságban Európáról úgy beszélt, mint ahol veszélyben van a demokrácia és a szólásszabadság, miközben jóval kevesebb szót ejtett az európai biztonságot alapvetően befolyásoló, Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúról.

J. D. Vance tavalyi beszéde és Donald Trump elnökségének elmúlt egy éve miatt az európai vezetők idén más jövőképpel készültek a biztonsági konferenciára, azt feltételezve, hogy már kevésbé számíthatnak az Egyesült Államokra a kontinens védelmében. Ugyanakkor az amerikai alelnöknél visszafogottabb Rubio megjelenésével a tavalyinál mégis valamivel konstruktívabb beszédre lehetett előzetesen számítani. München után az amerikai külügyminiszter Pozsonyba, majd Budapestre látogat, ahol hétfőn lesznek kormányzati tárgyalásai.

Nem csak a berlini fal omlott le '89-ben

Rubió beszédét a berlini fal 1989-es leomlásának említésével kezdte, ami ugyan szabadságot hozott, de a külügyminiszter szerint a határok nélküli világ „őrült eszméjét” is, amiért „drágán megfizettünk.”

A migráció nem kívánatos következményei, veszélyei felemlegetésével Rubio a határvédelem szigorítására tért rá: „ez nem az idegengyűlölet kifejeződése”, hanem „a szuverenitást kifejező lépés”, amely nélkülözhetelen a „civilizáció túléléséhez”.

Ezután jött a beszéd központi eleme, Európa és Amerika közössége, történelmének, kultúrájának elválaszthatatlansága.

Hosszan sorolta Mozart, Bethoven, Dante, Shakespeare, Michelangelo neveit, mint ennek a kulturális örökségnek a letéteményeseit, de ezt tovább is vitte, a kölni katedrálistól a Sixtusi kápolnán át egészen a Beatlesig és a Rolling Stonesig, barátságos nevetést kiváltva a közönségből, amely a reakciók alapján megkönnyebbült a beszédtől – jegyezte meg a BBC.

Mindez a közös kulturális, civilizációs élet Amerika és Európa között „500 éve egy itáliai felfedőzővel kezdődött”, az Egyesült Államokat Európához kötik gyökerei, a keresztény vallás, a spanyol mintára létrehozott vadnyugati ranchek, angol, ír, holland telepesek, akikkel kepcsolatban Rubio megjegyezte, hogy New York eredeti neve is Új-Amszterdam volt.

Az 500 éven át kereskedőkkel, felfedezőkkel, birodalom kiépítésével terjeszkedő nyugati világ azonban Rubio szerint hibákat követett el, többek között azzal, hogy a legutóbbi időszak szabadkereskedelmével „kiszervezte saját szuverenitását” más országoknak a termeléskihelyezésével, miközben más országok saját gazdaságukra koncentráltak.

Az ellátási láncok feletti ellenőrzés kulcseleme a Nyugat szuverenitásának, hogy ne legyen kiszolgáltatva másoknak – vont mérleget Rubio.

Ennek feladása hiba volt és ezt „közösen követte el” a nyugat, Rubio szerint ezért az újjáépítést is közösen kell végezni, szerinte Donald Trumpnak épp ez a szándéka az Egyesült Államok elnökeként. „Ha kell egyedül is végrehajtjuk, de mi ezt önökkel közösen képzeljük el” – mondta, megjegyezve, hogy nincs szükség gyenge szövetségesekre, hanem olyanokra, akik helyre akarják tenni a kapcsolatokat, annak érdekében, hogy a jövőben „senki ne akarja próbára tenni a a mi közös erőnket”, azaz a a transzatlanti kapcsolatokat fenntartó Nyugat erejét.

Európa sorsa nem mellékes Amerika számára, „Amerikában, az egész nyugati féltekén mindannyian Európa gyermekei vagyunk” – mondta tapsot aratva, bár a gesztusnak szánt mondat valójában elsiklik afelett, hogy kik élnek még az amerikai kontinensen.

Rubio elismerte, hogy olykor nyersen szólt az amerikai diplomácia az európaiakhoz: „De azért, barátaim, mert mindez nekünk is fontos”. Fontos a közös jövő, mert „Európával nem csak gazdaságilag, katonailag vagyunk egy közösség, hanem lelkileg, kulturálisan is.”

Nem tökéletes világban élünk

A nemzetközi rendnek az elmúlt 80 évben az ENSZ központi eleme volt, és Rubio szerint most is fontos, ám mégsem tudta rendezni a legégetőbb nemzetközi konfliktusokat: az Egyesült Államok kellett a gázai háború lezárásához, és ahhoz is, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön a négy éve tartó háborúban. (Igaz, nem állítható, hogy ezzel a béketárgyalások célegyenesbe értek volna.)

Említést tett arról, hogy a venezuelai vezetőt amerikai beavatkozással elfogva kellett az Egyesült Államokba szálltani, hogy felelősségre lehessen vonni, „40 bomba kellett” Irán nukleáris létesítményei ellen ahhoz, hogy az ország atomfegyvert célzó programját visszanyessék. „Egy tökéletes világban mindezt diplomáciai eszközökkel, határozatokkal lehetne elérni”. „De nem élünk tökéletes világban, és nem engedhetjük, hogy bárki nyíltan fenyegethesse polgárainkat, és veszélyeztesse a globális stabilitást, az elvont nemzetközi jog mögé bújva, amelyet épp ők sértenek meg rendszeresen” – mondta a külügyminiszter.