Rubio szerint az olajszankciók alóli mentesség Orbán és Trump személyes kapcsolatán múlik

Ez a hét is jól kezdődik – mondta Orbán Viktor a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón, aminek elején Rubio és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy atomenergia-ügyi megállapodást írt alá. Orbán „szívélyes, baráti és komoly” megbeszélésként jellemezte tárgyalását az amerikai külügyminiszterrel.

Marco Rubio az aláírási ceremónia után mondott beszédében Donald Trump és Orbán Viktor személyes jó kapcsolatát hangsúlyozta. Közölte, hogy az amerikai cégek azért akarnak befektetni Magyarországon, mert erős vezetés van, olyan, ami megvédi a befektetéseket. Szerinte Washington és Budapest azért tud sok téren együttműködni, mert az Trump és Orbán jó kapcsolatán alapul. Fontos a vezetők személyes kapcsolata, mondta. Trump eltökélt Orbán sikere tekintetében, és kész segíteni, mondta, hozzátéve, hogy a szankciók alól is személyes kapcsolatuk miatt kapott mentességet az ország.

Arra a kérdésre, hogy, ha az április választást Orbán Viktor elveszíti, az Egyesült Államok eltökélt-e arra, hogy a kihívójával is konstruktívan együtt fognak működni, nem válaszolt egyértelműen, de jelezte, hogy Orbán és Trump személyes kapcsolata nagy hatással van a két ország kapcsolatára. Közölte, hogy nem fog spekulálni, hogy mit hoz a jövő, jelezve, hogy azt a választók döntik el, de „nyílt leszek, a miniszterelnöknek és az elnöknek nagyon, nagyon szoros személyes és munkakapcsolata van, és az hihetetlenül jótékony hatással volt országaink kapcsolatára.”

Arra a kérdésre, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók alóli mentesség mennyi ideig fog tartani, megismételte, hogy azt Trump és Orbán kapcsolatának köszönhetően kapta meg Magyarország, az volt Trump erről szóló döntésnek az alapja, és továbbra is az alapja lesz, egészen addig, amíg az a kapcsolat egy tényező lesz a két ország kétoldalú kapcsolatában.

Orbán november 7-én járt nagy delegációval a Fehér Házban, ahol Trumppal abban állapodtak meg, hogy Magyarország mentességet kap az amerikai szankciók alól az orosz földgáz és kőolaj vezetékes importjára. Orbán szerint korlátlan idejű mentességet kapott, Rubio azonban a látogatás utáni napokban egyértelműen kijelentette, hogy egy évre szóló mentességről van szó, mert Magyarország gazdaságának nagy kárt okozna, ha egy csapásra le kellene állnia az orosz energiahordozókról.

Arra a kérdésre, hogy el fogja-e fogadni a választás eredményeit, Orbán Viktor angolul válaszolva közölte, hogy nem kell félni, a magyar demokrácia erős, többször is volt már kormányváltás. Orbán kijelentette, hogy a kormányt a választók akaratának megfelelően fogják megalakítani, és „Magyarország mindenképpen erős ország marad”.

Rubio egy kérdésre válaszolva jelezte, hogy Trump egyelőre nem fog Magyarországra látogatni, de közölte, hogy „azt tudom, hogy az elnök szeretne ide jönni”, de „majd meglátjuk, hogy mi fog történni”.

Az Egyesült Államok külügyminisztere európai turnéját szombaton a müncheni biztonsági konferencián kezdte, majd Pozsonyba látogatott a budapesti megbeszélés előtt. A program szerint vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, ezt követte megbeszélése a kormányfővel.

Rubio Münchenben olyan beszédet tartott, amelynek középpontjában a transzatlanti kapcsolatok megtartása állt, ellensúlyozandó az Egyesült Államok elnökének azon megnyilatkozásait, amelyek alapján Washington számára kevésbé fontos a kapcsolat az európai szövetségesekkel. Trump a NATO-t is megingatta, amikor bejelentette igényét Grönland megszerzésére. Eleinte azt sem zárta ki, hogy akár katonai erőt is kész bevetni a szövetségeséhez, Dániához tartozó, de széles körű autonómiát élvező, kétmillió négyzetkilométeres szigetért. Egy időre büntetővámokat is belengetett több európai országgal szemben a sziget megvásárlásának elérése érdekében, bár ettől később elállt.

Az európai szövetség fontosságát hangsúlyozó Rubio azonban nem írta felül a Trump-kormányzat kritikáját a kontinens országaival szemben. Ezt sugallja az Európát meglehetősen lenéző új amerikai nemzetbiztonsági stratégia is, amelynek állítólag egy nem publikus, kibővített verziója Ausztria, Lengyelország, Magyarország és Olaszország EU-ról való leválasztását is üdvösnek tartaná. Az is, hogy láthatóan az EU-val szemben inkább az Orbán által is hangoztatott „nemzetek Európáját” részesítenék előnyben. Ebbe a vonalba illeszkedik bele a pozsonyi és a budapesti vizit, amelyeken Rubio az EU-val különösen szkeptikus, Trumppal kiemelten szoros kapcsolatokat szorgalmazó kormányfőkkel találkozhatott, jegyezte meg a Reuters.

„Trump elnök alatt ez a kormányzat nemcsak Szlovákiát, hanem egész Közép-Európát is kulcselemnek tekinti abban, ahogyan az Egyesült Államok a kontinenssel és az egész világgal alakítja kapcsolatát” – mondta Rubio Pozsonyban. Azt várják, hogy „a világon minden ország saját nemzeti érdekei szerint cselekedjen”, mert „ha ezek a nemzeti érdekek egybeesnek az Egyesült Államok érdekeivel, akkor lehetőség van a partnerségre”. Kijelentése jelzésnek is tekinthető, hogy az Egyesült Államok kevésbé az EU-ra, mint közösségre, mint inkább az egyes országokra fókuszálna.

A szankciók alóli mentességhez hasonlóan ellentmondásos a helyzet a másik megállapodással, amely egy 20 milliárd dolláros „pénzügyi védőpajzsról” szól. Ennek megkötéséről beszélt a kormányfő Washingtonból hazafelé, kijelentve, hogy ez a védőpajzs a „Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök” ellen jöhet jól. Ennek részletei azonban továbbra sem ismertek, sőt, az sem, hogy egyáltalán létezik-e ilyen megállapodás, amelyet a szakértők egy swap-line, azaz devizacsere-keretben tudtak leginkább elképzelni. Trump ugyanis egy hónappal később egyértelműen kijelentette, hogy nincs ilyen megállapodás. „Nem, nem ígértem neki ilyesmit, pedig nagyon kérte tőlem” – mondta a Politicónak. Majd nagyon megdicsérte migrációs politikájáért Orbánt, akit a hónap elején arról is biztosított, hogy az ő választási győzelmében bízik április 12-én.