Hétfő délután kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, ami a 2022-ben alakult Országgyűlésnek egyben az utolsó is, mert április 12-én választást tartanak az országban. A nyitónapon a szokásokhoz igazodva felszólal Orbán Viktor is, és mint minden választás előtt, most is igaz: nem kizárt, hogy ezt utoljára teszi meg miniszterelnökként.
Bár a napirenden nem szerepel, a 13 órakor kezdődő ülés most is Orbán Viktor felszólalásával indul, ahogy a parlament tavaszi és őszi ülésszakai szoktak. Ezt a lehetőséget a szombaton hivatalosan is elkezdődött kampányidőszakban sem hagyja ki Orbán. Erre reagálhat majd a nyolc parlamenti frakció, majd ezek után ismét lehetősége lesz felszólalni a miniszterelnöknek.
Az ülésszakok kezdetekor megszokott rendhez képest eltér, hogy ezúttal
elmaradt a Fidesz ilyenkor szokásos, kétnapos vidéki kihelyezett frakcióülése.
Ilyet tavaly februárban, és legutóbb szeptemberben tartottak, mindkét alkalommal Balatonfüreden. Itt zárt körben szokta elmondani a miniszterelnök, hogy mire készülnek a következő hónapokban. A mostani zártkörű rendezvényt információink szerint Orbán Viktor washingtoni útja miatt mondták le. A miniszterelnök szerdán este repült az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a Béketanács alapító ülésén, de péntek délelőtt már a budapesti reptéren vett részt az új terminál alapkőletételén.
Orbán Viktor után a képviselők napirend előtti felszólásai következnek, majd beszámolókat vitatnak meg és fogadnak el, olyan témákban, mint a honvédség iraki szerepvállalása, illetve a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az ügyészség, a jegybank és a számvevőszék 2024-es munkája.
Másnap, azaz kedden vitáznak a képviselők egyebek közt a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról. Ezt a parlament már többször is elutasította, legutóbb 2023 decemberében, ekkor szinte egyhangúlag szavazták le a kezdeményezést, egyetlen jobbikos képviselő volt a kivétel. Kedden ezen túl csak kétoldalú légi közlekedési megállapodásokról és határátkelőkről vitáznak a képviselők.
A harmadik ülésnapon, szerdán viszont két fontosabb, aktuálisabb témát is napirendre vehetnek. Az egyik a Trump-féle Béketanács alapokmányának kihirdetéséről szóló javaslat, amiben Magyarország is részt vesz. Ennek egyelőre csak a vitáját tartják. A tanácsban úgy vehet részt parlamenti jóváhagyás nélkül Orbán Viktor, hogy erre korábban egy kormányhatározatban felhatalmazták. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy nemzetközi szerződéseknél ennek ez a bevett rendje.
Egy, a politikai kampányba jól beilleszthető határozati javaslattal is készült szerdára a Fidesz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető közösen nyújtottak be egy javaslatot, Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról címmel.
Kocsis és Szijjártó határozati javaslata többnyire a Fidesz kampányszövegeit visszhangzó pontokat mondatna ki az Országgyűléssel. Ezek között szerepel, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát; felszólítják a kormányt, hogy Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá és például „üdvözli”, hogy a kormány nemzeti petíció formájában kéri ki a magyar emberek véleményét. A javaslatról most szintén csak vita lesz, de a kétharmados kormánypárti többség várhatóan meg is szavazza majd.
Hétfőn, a rendes ülés után ellenzéki kezdeményezésre – várhatóan 20 órától – rendkívüli ülést is tart a parlament a gödi Samsung-gyár mérgezéseiről. A témáról, illetve annak kormányzati kezeléséről a Telexen írtunk először. A Fidesz, illetve a kormány szerint „kamuügyről” van szó, így ahogy a rendkívüli ülések többségénél, a kormánypártok várhatóan ezúttal is meghiúsítják az ülést, azaz egész egyszerűen nem mennek el rá.
A rendkívüli ülésen egyébként két ellenzéki javaslatot tárgyalnának. Ezek közül az egyik a kormányzat felelősségét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szólna, a másik javaslat pedig az ilyen üzemek ellenőrzésével, a lakosság, a munkavállalók és a környezet védelmével foglalkozik. Azonban ha a Fidesz–KDNP képviselői nem vesznek részt a számukra kínos témákat is tárgyaló ülésen, akkor az határozatképtelenség miatt a napirend előtti felszólalások után véget is ér majd.
A HVG összeszedte, hogy mik azok az ügyek, amiket már valamiért nem tárgyal meg az Országgyűlés. Ilyen többek közt „a közélet átláthatóságáról” szóló, ellehetetlenítési törvény is. A Fidesz tavaly májusban nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, de a javaslat parlamenti tárgyalását először őszre halasztották, és a kormány azóta nem foglalkozott a témával. Az egyik fideszes államtitkár pedig elismerte: lehet, soha nem is kerül a parlament elé a javaslat.
Kimarad a tavaszi ülésszakból a Sulyok Tamás által jogtechnikai hibák miatt visszadobott, „a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény módosításáról” és „az Európai Unió és Kirgizisztán közötti megállapodás kihirdetéséről” elfogadott törvények rendezése is. A vita már 2024 szeptemberében lezajlott, de most sem bocsátják szavazásra „a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot, ahogy „a gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni védelméről” szóló törvényjavaslatot sem.
A tavaszi ülésszak általában február végétől június közepéig tart, de a mostani a választás miatt kifejezetten rövid lesz: az e heti három napon kívül már csak március 9–10-én és esetleg 11-én várható plenáris ülés a tervek szerint. Ez azonban most sincs kőbe vésve, ugyanis ha a Fidesznek valamiért szüksége lenne rá, akkor továbbra is megtehetik, hogy plusz ülésnapokat hívjanak össze.
