Sulyok Tamás kitűzte a 2026-os országgyűlési választás időpontját

Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. Ahogy az várható volt, a köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta.

„A demokrácia egyik alappillére a szabad választás joga. Biztatok mindenkit, hogy éljen vele!” – írta Facebook-posztjában Sulyok. A bejelentésre Orbán Viktor és Magyar Péter is reagált.

A jogszabályok szerint a választást egy áprilisi vagy májusi vasárnap kell megtartani, és a szavazás napja nem eshet munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Általában rögtön az első lehetséges időpontra tűzik ki a választást, ez idén április 12-e, egy héttel húsvétvasárnap (április 5.) után lesz.

A választás kitűzése után megkezdik a magyarországi lakóhelyű választópolgárok értesítését a névjegyzékbe való felvételükről. Hamarosan indul a Magyarország határain kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok értesítése és regisztrációra való felhívása, valamint a külképviseleti névjegyzékbe vétel is. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok március 18-ig kérhetik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe. Az átjelentkezési kérelmet és mozgóurna-igénylést a szavazást megelőző 66. naptól, február 5-től lehet beadni. Április 3-ig van lehetőség átjelentkezni más szavazókörbe, mozgóurnát és más segítséget viszont még két nappal a szavazás előtt is tudnak kérni az érintettek.

Február 3-tól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Csak azokat a pártokat veszik nyilvántartásba, amelyek a választás kitűzésekor jogerősen szerepelnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Rajtuk kívül az országos nemzetiségi önkormányzatok is indulhatnak a választáson. A független jelöltként indulni kívánó választópolgár ugynacsak február 3-ától igényelhet ajánlóívet az indulás helye szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától.

A választás előtt ötven nappal, február 21-én kezdődik a hivatalos kampányidőszak. Ettől kezdve lehet kirakni a választási plakátokat, és aznap reggel kezdődik az induláshoz szükséges aláírásgyűjtés. Reggel nyolc órától lehet felvenni az ajánlóíveket a helyi választási irodákban, és minden választókerületben minimum 500 érvényes aláírást kell összeszedniük a jelölteknek ahhoz, hogy felkerüljön a nevük a szavazólapra.

A Fidesznek és a Tisza Pártnak minden bizonnyal nem okoz gondot, hogy megugorja ezt a lécet, és mindkét párt már az első nap hozza a kötelezőt. Hagyományosan kommunikációs versenyt folytatnak a nagyobb pártok azért, hogy ki adja le elsőként az összes körzetben az ajánlásokat. A választás szempontjából a gyorsaságnak semmi jelentősége nincs, de a pártok ezzel is megpróbálnak erőt demonstrálni a kampányidőszak elején. A kisebb pártoknak már az kemény logisztikai kihívás lehet, hogy az országos listaállításhoz szükséges 71 választókerületben összeszedjenek elegendő ajánlást. Két hetük lesz teljesíteni a feladatot. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, minimum 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet indít.

Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 37. napon, azaz március 6-ig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnak. Idén az ajánlások leadása mellett már arról is nyilatkozniuk kell a jelölteknek, hogy nem vesznek igénybe a kampányra külföldi támogatást. A választási bizottság ellenőrzi az ajánlásokat, és ha formailag mindent rendben talál, akkor legkésőbb a bejelentés utáni negyedik napon nyilvántartásba veszi az indulókat. Ekkor hivatalosan is jelöltté válnak, és innentől kezdve a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg őket a választás eredményének jogerőre emelkedéséig. A mentelmi jog védi a jelölteket attól, hogy a kampány alatt büntetőeljárás induljon ellenük, és letartóztassák, őrizetbe vegyék őket.

Térképen mutatjuk a Fidesz, a Tisza Párt, a DK és a Mi Hazánk már bejelentett egyéni képviselőjelöltjeit:

A március 6-i határidő után már nincs lehetőség jelöltet cserélni, azaz ha az utolsó hetekben valamelyikük botrányba keveredik, vagy egészségi problémája lesz, a pártja maximum visszaléptetni tudja. Ezzel mindenképpen rosszul jár a párt, mert akkor azokat a töredékszavazatokat is elbukja, amiket akkor írnának hozzá az országos listájukhoz, ha a jelöltjük egyszerűen veszítene a körzetében.

Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 37. napon, azaz március 7-ig kell bejelenteni. A nagyobb pártok listavezetői már ismertek:

• Fidesz: Orbán Viktor;
• Tisza Párt: Magyar Péter;
• Mi Hazánk: Toroczkai László;
• Demokratikus Koalíció: Dobrev Klára;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt: Nagy Dávid.

Kérdés, hogy rajtuk kívül még melyik párt lesz képes a listaállításra. A Jobbik és az MSZP is jelezte már a szándékát, a Momentum pedig úgy döntött, hogy a rendszerváltás érdekében nem indul el a választáson.

Ahogy az alábbi táblázatunkban látható, a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás első fordulója márciusban volt, a többit áprilisban vagy májusban tartották. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után eltörölték a kétfordulós választási rendszert, és az elmúlt három parlamenti voksolást április elejére írta ki Áder János.

Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a választás kitűzése után elindul az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek nyilvántartásba vételi folyamata. A hibát javítottuk.