Kovács András mellett legalább tíz ember távozott vagy távozik az Origo szerkesztőségéből – tudtuk meg több, egymástól független forrásból. A kormányközeli médiumokat tömörítő anyacéghez, a Mediaworkshöz tartozó oldalnál a legutóbbi főszerkesztőváltás, Leitner Attila távozása és Pósa Árpád érkezése óta indultak el az átalakítások. Utóbbi kinevezése óta több szerkesztő és újságíró is távozott az oldaltól. Ezzel párhuzamosan több origós munkatárs bekerült a Mediaworks valamelyik tartalom-előállító hubjába, azaz központi rovatába, ahonnan több lapnak is szállítják az anyagokat.
A lépéssel az Origo tartalmilag még inkább beleolvad a Mediaworksbe, ahol a Bors, a Ripost, a Magyar Nemzet vagy a megyei lapok tartalmait egy központi szerkesztőség tagjai készítik. Nemcsak tartalmi egybeolvadásról van szó, kérdéses a jövője az Origo Perc utcai irodájának is, ahova 2025 elején költözött át a szerkesztőség. Forrásaink szerint a központosítás miatt több origós újságíró is visszaült a Mediaworks Üllői úton található irodájába. A távozási hullámról pénteken a Media1 is írt.
Sokáig lapátolta a pénzt a kormány az Origóba
Az addig független szerkesztőségként működő Origo fideszesítése 2014-ben indult, amikor politikai nyomás miatt kirúgták a főszerkesztő Sáling Gergőt, majd több körben fokozatosan hagyták el a lapot a szerkesztőség tagjai is. Az Origo aztán 2017-ben került Matolcsy Ádám érdekeltségébe, a New Wave Media Group tulajdonába, innentől pedig óriási mennyiségben érkezett állami hirdetés az oldalhoz.
Az állami hirdetések beömlése, amivel a kormány felpumpálta a kiadó bevételeit, 2019-től még durvább mértéket öltött, amikor az Origo a központi médiabirodalomhoz, a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítványhoz (KESMA) került. Többek között az Origónál is látványos méreteket öltő, tiltott állami támogatások miatt fordult nemrég a Magyar Hang panasszal az Európai Bizottsághoz. Egy 2022-es összesítés alapján a kormány különböző hirdetéseken keresztül közel 16 milliárd forintnak megfelelő összegben hirdetett a Mediaworksnél, ami a cég teljes, 56 milliárd forintos bevételéhez képest elég nagy kitettségről tanúskodik.
Az Origo a Facebook-hirdetéseire is kiemelkedő összeget költött, a Meta Hirdetéstárának adatai alapján az oldal 2020. január 1. és 2024. július 31. között 343,1 millió forintért futott origós hirdetés. Ezzel az Origo költötte ebben az időszakban a legtöbbet a magyar médiumok között a tartalmai hirdetésére. A kiadó, a New Wave Media Group bevételei is szépen alakultak a Mediaworksbe olvadásig, 2019 és 2021 között közel a duplájára, 4,4 milliárd forintról 8,3 milliárd forintra nőtt a cég árbevétele.
Az összefonódás aztán 2022-ben lett még látványosabb, amikor a New Wave beolvadt a KESMA lapjait irányító cégbe, a Mediaworksbe. Ez a folyamat érhet véget most azzal, ha az Origo szerkesztőségének megmaradt tagjai is a központi szerkesztőségbe kerülnek át.
Az Origo forgalmának fontos részét képezte az is, hogy korábban a Freemail szolgáltatásból kilépő felhasználókat azonnal az oldalra terelték. Ehhez képest most arra a Newsfeedre vezetik ezt a forgalmat, ami a Mediaworks összes tartalmát gyűjti, azaz onnan az Origóra, a Magyar Nemzetre vagy a Borsra is vezetnek linkek, ez a módszer is a központosítási tervet húzza alá.
Egyetlen arca volt az újságnak
Kovács András kérdezett legtöbbször az Origo színeiben a kormányinfókon, ahol a korábbi összesítésünk alapján általában az első három ember között volt, aki kérdést tehetett fel, az Origótól búcsúzó posztjában is ezt a szerepét emelte ki. De Kovácsnak több olyan emlékezetes esete volt, ahol úgy lett egy történet főszereplője, ahogy ő azt valószínűleg nem várta.
Több szempontból is tanulságos jelenet volt, amikor 2017-ben az Origo szerkesztőségében megjelenve Kovács András asztalához sétált oda Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke is, és számonkérte a pártja tagjait lejárató anyagokat. Akkor Kovács arra hivatkozott, hogy nem közszereplő, és nem is reagált Fekete-Győr kérdéseire.
Emlékezetes eset volt az is, amikor Kovács András egy leleplezőnek szánt anyagában összekeverte D. Tóth Krisztát Osvárt Andreával, ezután az Origo szerzője törölte is a bejegyzését.
Kovács András korábban nagy nyilvánosság előtt rágalmazta Czeglédy Csabát. A 2017 augusztusában írt cikkben azzal vádolta Czeglédyt, hogy a cégében iskolaszövetkezeti diáktagok nevén valójában azok szüleit foglalkoztatta. A bírósági ítélet szerint Kovács nem tartotta be az irányadó szakmai szabályokat, és nem járt el jóhiszeműen akkor, amikor egyetlen forrás alapján, a forrás által állítottak valóságtartalmának legcsekélyebb ellenőrzése és legalább az érintett álláspontjának megismerése helyett enélkül jelentette meg az egyik cikkét. Az ítéletet később a Kúria is helybenhagyta. Az Origo munkatársa a tárgyaláson az utolsó szó jogán – minden újságírói szakmai etikával szembemenve – felfedte a bíróság előtt forrását – Kósa Lajos ügyvédjét –, így ellene is rágalmazás miatt indítottak eljárást.
Kovács András 2021-ben, az elsőfokú bírósági elmarasztalását követően lett a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatú kitüntetettje. A díjat Magyarország köztársasági elnöke, aki akkor még Áder János volt, a miniszterelnök, azaz Orbán Viktor előterjesztésére adományozta oda azzal az indoklással: „Kovács András újságíró, az Origo.hu hírszerkesztője a hiteles hírközlés igénye mellett a keresztény, konzervatív értékek következetes képviseletére is nagy hangsúlyt fektető, magas színvonalú újságírói tevékenysége elismeréseként.”
Leitner normálisabb Origót akart, ami a számokon is látszott
Az Origótól 2024 novemberében távozott az addigi főszerkesztő, Gábor László, a helyére érkező Leitner Attila célja pedig az oldal áthangolása volt, a dolgozókkal is azt közölte, hogy a kormányhoz továbbra is lojális, de normálisabb újságot szeretne. Olyat, aminél már lehet nem férne bele, hogy úgy számol be a kegyelmi ügy egyik fejleményéről, hogy abból kihagyja Novák Katalint és a konkrét pedofilügyet. Leitner érkezése után letekerték a jelentős forgalmat generáló fürdőruhás és meztelen képekre épülő anyagokat, a clickbait híreket, vagy az újabb és újabb világháborúk kitörésével fenyegető cikkeket.
Ez a változás azonban az oldal látogatottságán is meglátszott, ami már Pósa érkezése előtt is leszálló ágban volt. 2023-ban napi átlag egymillió olvasó látogatta az Origo tartalmait, 2024-ben már inkább egy-egy 750 ezer olvasó feletti nap számított kiemelkedőnek. 2025 áprilisától még látványosabb az olvasóbázis csökkenése, májusban több nap sem érte el a 300 ezres átlagos olvasószámot az oldal.
Leitner irányítása alatt azt is nyíltan kommunikálták a dolgozók felé, hogy az Origo nemcsak külön irodába költözik a Perc utcába, de ki is válna cégként a központi Mediaworksből – azaz visszaállna a 2022 előtti helyzet, amikor az Origo még külön cég, a New Wave Media Group irányítása alatt működött. De Pósa Árpád kinevezése után ez a téma lekerült a napirendről, ezért is távozhattak többen ezekben a hetekben a szerkesztőségből.
Már nem az Origón futottak a fajsúlyos sztorik
Valószínűleg azért is jelentéktelenedett el az Origo az utóbbi években, mert a netes propagandát egyre inkább a Megafonhoz köthető influenszereken keresztül juttatta célba a kormány, miközben az Origónál egyedül Kovács András számított ismert arcnak. A többi cikk nagyrészt névtelen szerzővel készült, az Origo impresszumában is csak a főszerkesztő neve szerepel.
Ezeknek a névtelen cikkeknek többször következménye is lett, a lap tizenhárom sajtópert veszített el 2024-ben, ennél csak a szintén Mediaworks-lapot, a Magyar Nemzetet marasztalták el többször. Az is sokat elárul az Origo működéséről, hogy a korábbi főszerkesztő, Gábor László egy tárgyalás során nem tudta megnevezni, hogy ki írta, szerkesztette és engedte ki a Donáth Annát zaklatással vádoló cikket, amiért a lapnak bocsánatot kellett kérnie.
Az is mutatta, hogy a Fidesz és a kormány már nem annyira számít az Origóra, hogy a nagy horderejűnek szánt ügyeket már nem itt közlik: például a Városháza-ügy az Indexen indult, a civil szervezeteket lejárató anyagokat pedig a Magyar Nemzeten tálalták. A kormány kommunikációjának változása sem tett jót az Origo elérésének, a miniszterelnök a hagyományos csatornák mellett (Kossuth Rádió, TV2, közmédia) ugyanis már nem feltétlenül a Mediaworks lapjain keresztül kommunikál, hanem például az Öt.hu-nak ad interjút, és inkább a közösségi médiában aktív digitális szabadságharcosaiban bízik.
