Karácsony Gergely megtette a feljelentését – mit tudunk a Városháza állítólagos eladásáról szóló Index-sztoriról?

Viktor Lustig cseh szélhámos azzal került be a világtörténelembe, hogy ő volt az az ember, aki kétszer is eladta az Eiffel-tornyot. A csalónak az volt a trükkje, hogy gyártott egy hivatalosnak tűnő papírt, mintha ő valami francia kormányzati megbízott volna, összehívott egy elegáns szállodába hat színesfém-kereskedőt, és elmesélte nekik, hogy a magas építmény csak a párizsi világkiállításra készült, a francia kormánynak már nincs további terve vele.

„Jó sok acél van benne, aki a legtöbb pénzt ígéri, lebonthatja és viheti.”

Nagyjából ezt mondta, és ezt kétszer is megcsinálta úgy, hogy pénzhez, előleghez is jutott. Arról azonban nincsenek információink, hogy a korabeli francia sajtó vajon támadta-e azzal Párizs önkormányzatát, vagyis egészen pontosan az úgynevezett önkormányzati tanácsot, amely az Eiffel-torony tulajdonosi jogait gyakorolja, hogy micsoda szégyen, „az Eiffel-torony eladása készülődött”.

Az elmúlt két napban sok cikk született már az itt következő hazai esetről, amelynek valódi mozgatórugóit mi biztosan nem ismerjük, de talán mégis érdemes összefoglalni a tényeket.

Hogyan kezdődött?

Szerda reggel robbantott az Index egy, a főszerkesztő Fekete-Szalóky Zoltán által jegyzett írásban, a „Budapest vezetése eladná a Városháza épületét” című cikkben, és így fogalmazott:

„Vevőt keres a Városháza hatalmas értékű, műemléki védelem alatt álló épületegyüttesére a főváros vezetése – tudta meg az Index. Karácsony Gergely főpolgármester számos ötlettel előállt már a Városháza hasznosítására, Budapest Város Önkormányzata legértékesebb ingatlanának dobra verése azonban eddig elképzelhetetlennek tűnt.”

A cikk túl sok konkrétumot nem tartalmazott, gyakorlatilag a szándékot villantotta fel, de azt határozottan a városvezetésnek tulajdonította.

Mit válaszolt a főpolgármester?

Karácsony Gergely gyorsan reagált: „Ma olvastam utoljára Indexet” – írta a Facebookon.

Majd kifejtette:

„Az index.hu-t sajnálatos módon elérte a fake news korszelleme. A cikkből kiderül, hogy a szerző tényállítása mindössze annyi, hogy a Városháza eladása érdekében ”a fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök„ megtették az első lépéseket, ebből következtet arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak van értékesítési szándéka. Nos, nem tudjuk, kik azok az üzleti körök, és milyen lépéseket tettek. Az ingatlan értékesítéséről semmilyen döntés nem született, arra nem keres vevőt a Fővárosi Önkormányzat.”

Miért is lenne az értékesítés nehéz?

A Telexet Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tájékoztatta, szerinte is nonszensz az eladási szándék, ő lapunknak elmondta, hogy hosszabb távon is a Városházával terveznek, pláne, mert jelenleg három projekt is zajlik az épületben:

• a Merlin újranyitása;
• a Városháza Park tervpályázata már átment a közbeszerzési bizottságon, ehhez már bizonyos munkálatok (tetőjavítások) is zajlanak;
• a Budapest Galéria kiállítótermei is készülnek a Városháza földszinti részén.

Annyit hallottunk még, hogy az eladás nem is lenne egyszerű, ahhoz kormányhivatali jóváhagyásra is szükség lenne.

Az Index visszavonulót fújt?

Nem. Másnap a Index újabb írást közölt, ennek a címe ugyan mára megváltozott, volt egy olyan eredeti verzió, hogy „Szerződés bizonyítja, hogy Karácsonyék eladnák a Városházát”, majd ez úgy változott, hogy „Szerződés bizonyítja, hogy eladnák a Városházát; Karácsony Gergely feljelentést tett”.

Ebben az írásban a „bomba” egy rendkívül egyszerű, ugyanakkor összegét tekintve méretes, 1,15 millió euróról szóló megállapodás volt, ebben a Northern Rock Kft. nevű, amúgy alkalmazott és bevétel nélküli, immár kényszertörlési eljárás alatt álló cég és a Beák és társa Ingatlaniroda kötöttek egy magánjogi szerződést, amelyben a Főpolgármesteri Hivatalra mint a megállapodás tárgyára hivatkoznak.

Mi van még az Indexnél?

Amikor az ember ilyen adagokban közölt újságírói anyagot lát, felmerülhet benne, hogy egy klasszikus trükkről van szó: amikor az újság azzal csalja elő a cáfolatot, hogy látszólag tájékozatlan, de valójában több dokumentuma van, amelyet adagol.

Mindkét politikai oldalról van erre példánk. A Borkai-ügyben az ördög ügyvédje alkalmazott ilyen adagolást, de emlékezhetünk a Simon Gábor-ügyre is, amikor előbb csak annyi jelent meg a jobboldali sajtóban, hogy az MSZP azonnal foglaljon állást, hogy mit tud arról, hogy egy baloldali képviselő százmilliókat forgat offshore-számlákon.

Amikor a baloldal elhatárolódott, felháborodott, tagadott, egy következő cikkben kiderült, hogy van muníció, minden igaz, Simon Gábor személyében tényleg van egy nagy pénzösszegekkel, megmagyarázhatatlan ügyleteket folytató szocialista politika, a kín ráégett az egész pártra.

Itt is ez történt?

Itt azonban mintha nem erről lett volna szó, a Fővárosi Önkormányzat vezetői az újabb papírok láttán is értetlenségüket fejezték ki, mint vezetőik elmondták nekünk, majd Karácsony Gergely ki is posztolta,

• nem tudják, hogy mi ez a papír;
• a feleket nem ismerik;
• a Városháza épületét nem szeretnék eladni,
• az sem világos, hogy ezeknek mi a célja, de, hogy kiderüljön büntetőfeljelentést tesznek (ezt azóta meg is tették).

Miről szól a feljelentés?

Karácsony Gergely Szilveszter a feljelentésben arról tájékoztatja a BRFK-t, hogy az Index közzétette a fenti szerződés két oldalát.

Mint írja:

• a nevezett ingatlan Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában áll;
• az a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a főváros korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozik;
• amely kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el;
• a Budapest Főváros Önkormányzata pedig nem adott megbízást az ingatlan értékesítésére;
• így felmerül a gyanú, hogy ismeretlen személy másokat tévedésbe ejt azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan értékesítésére megbízással rendelkezik, illetve nem zárható ki, hogy ezt anyagi előny szerzése (jogtalan haszonszerzés) érdekében teszi, amellyel kárt is okozhat.

Hogy jön a képbe egyáltalán a Fővárosi Önkormányzat?

Ezt mintha az Index sem tudná, maga az önkormányzat arról beszélt nekünk, hogy van saját vagyonkezelő cége, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. – ha ingatlaneladási feladat támad, azt ez a cég bonyolítja.

Karácsony Gergely ismét közölt a Facebookon egy posztot:

„Láthatóan folytatja a fake news terjesztését az Index,

Ingatlanközvetítőt a Fővárosi Önkormányzat nem alkalmaz ingatlanok értékesítésénél, azokat a saját, 100%-os tulajdonú vagyonkezelője bonyolítja le.

Szánalmas dolog, hogy az Index főszerkesztője minden ténybeli alap nélkül a Fővárosi Önkormányzatnak tudja be egy kényszertörlés alatt álló cég papírfecnijét.

Megismétlem: sem döntés nem született a Városháza értékesítéséről, de annak érdekében lépéseket sem tett a Fővárosi Önkormányzat, így arra megbízást sem adott.”

Na de mit mondanak a szerződő felek?

Szögezzük le gyorsan: a kiposztolt papírból nem sok minden derül ki, még az sem, hogy ez egy eladási vagy vevői megbízás.

Mindenesetre tudtunk beszélni Beák Attilával, az ingatlaniroda vezetőjével, aki nem állította, hogy ez egy valótlan szerződés lenne, csak annyit mondott, hogy egy magánjogi szerződés, amiről nem adhat információt a másik fél beleegyezése nélkül. Azt azért elárulta, hogy a Fővárosi Önkormányzattól, a Főpolgármesteri Hivataltól semmilyen megbízást nem kapott, azzal nincsen kapcsolatban.

És a Northern Rock?

A másik félről nem sokat tudunk, a cég képviselőjét nem értük el. A XIV. kerületi Szugló utcába bejegyzett Northern Rock Kft.-nek két tulajdonosa van, Horváth Krisztián (51 százalék) és Berki Zsolt (49 százalék). Mellettük két másik név szerepelt még az alapításnál, Berki Ernő és Csuka Zoltán Csaba.

A cég kényszertörlés alatt áll, adószáma fel van függesztve. Horváth Krisztiánnak az Opten.hu adatai szerint más társasághoz nincsen köze, Berki Zsoltnak viszont többhöz is, ilyenek – a teljesség igénye nélkül – a North Bros Consulting, a BFOR Védelmi Kft., az Optimum Security, a Ber-Invest, a Hungária, a Ráday Center, az Szt-ÉP, a Censor Consulting.

A társaságok egy része megszűnt, mások kényszertörlés vagy felszámolás alatt állnak, és Berki Zsolt vállalkozásainál érdemi, aktív gazdasági tevékenységre utaló jelet nem láttunk, de az persze a cégregiszterből nem derül ki, hogy a vállalkozások

• csak sikertelenek (ezért nincs forgalmuk);
• vagy nem adtak le jelentéseket;
• esetleg tulajdonosaik már elengedték őket.

Na de miért ír valaki olyan ügyletről szerződést, amihez nincsen köze?

Erre is próbáltunk korábbi cikkeinkben magyarázatot adni, de igazán egyik forgatókönyvünk sem túl racionális, mi azt pedzegettük, hogy a papír célja lehet

• valami megtévesztés, mint a bevezető történetben említett Eiffel-torony-eladás vagy itthon az emlékezetes adóoptimalizáció, amikor Stadler József megvette papíron Az utolsó vacsora című festményt;
• lehet egy vevői szándékot tükröző, de eladói szándékkal egyelőre nem találkozó elképzelés;
• vagy valamilyen dealbrokering, amikor az ingatlantól független felek kitalálnak egy üzletet, és azt azelőtt kezdik előkészíteni, hogy az eladó vagy akár a vevő erről már tudna.

Ismert a megbízó az ingatlanpiacon?

Igen is, illetve nem is. Egy ekkora ingatlanprojektben komolyan olyan piaci szereplő tud gondolkodni, akit már ismernek ezen a piacon, volt már nagy dealje, sok ilyen hazai és nemzetközi játékos van Magyarországon, de a Northern Rock vagy tulajdonosai nem ilyenek.

Ugyanakkor a Berki család már korábban, 2010 előtt is felbukkant a szoci körök nagy ingatlanüzletei körül.

Ilyen volt Lesztinger Tamás hatalmas üzlete, a Kopaszi-gát és az Infopark egy részének eladása, és ebbe lépett be valamiképpen anno Berki József (Berki Zsolt testvére) és cége, a Noveco Invest (azóta ezt a céget is kényszertörölték.

Leisztinger élete üzletére készült, amikor a Noveco mindenféle jogi követelést támasztott a terület egy részére, feljelentéseket tett. Az Index itt írt erről.

Érdekes, hogy nemrégiben a 888.hu írt egy cikket Leisztinger Tamásról, amelyben felidézte az ügyletben Berki Zsolt és Berki József szerepét, akik e történetben sértettként szerepelnek, ám a városi legendák úgy tartják, hogy valójában a bonyolult ügyletsorozat, a feljelentésdömping és a fenyegetőzések végén inkább Leisztinger érezhette magát károsultnak.

2010 előtt volt még egy egészen elképesztő baloldali mutyikísérlet, az úgynevezett Estivo-ügy. A bonyolult ügyben baloldali politikusok és hozzájuk közeli üzletemberek a fővárosi cégek segítségével próbáltak egy olyan cserét megvalósítani, ami végül nem sikerült. Berki Zsolt, akinek szintén volt egy Ráday Center nevű cége, pozitív szerepet játszott, mert meggátolta a mutyit, amikor maga is ajánlatot tett az érintett Ráday utcai telkekre.

Hogy ezek a régi sztorik mennyire segítik ennek az ügynek a tisztázását? Talán semennyire, de valamiképpen úgy tűnik, mintha Berkiék mindig olyan üzletekbe lépnének be, ahol baloldali politikai és magánkörök szerződnének.

A Telex.hu szerkesztőségének tagjai tavaly július végén mondtak fel az Index.hu-nál, mert nem látták tovább biztosítva a lap politikától független működését. A Telex.hu a felmondásunk után olvasói támogatásokból jöhetett létre, és így tud igazán függetlenül, korrekten működni. Kattintson ide, támogassa ön is a független sajtót és a Telexet!