A kormányinfón az M1, az Origo és a Magyar Nemzet a kedvenc

Legfontosabb

2022. január 13. – 07:32

A kormányinfón az M1, az Origo és a Magyar Nemzet a kedvenc
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Nézettségtől, népszerűségtől, olvasottságtól függetlenül a kormány előnyben részesíti a rendszeres kormányzati sajtótájékoztatókon a kormányközeli újságírókat és médiájukat, a kritikus médiumok, például a Telex, hátul kullognak a sorban. Ez derült ki, amikor alaposan végignéztük az összes 2021-es kormányinfót, és feljegyeztük, hogy az eseményt vezető politikusok milyen sorrendben szólították fel a jelen lévő újságírókat.

Magyarországon viszonylag nehéz helyzetben vannak azok a újságok, tévécsatornák és rádióadók, amelyek fontos, közérdekű kérdéseikre választ szeretnének kapni a kormányzattól, viszont nincs közük politikához, politikusokhoz, lapjuk, tévéjük nem valamelyik kormányközeli tulajdonosi körhöz, például a KESMA-hoz tartozik.

Alig maradt olyan lehetőség Magyarországon, ahol az újságírók szabadon és nyilvánosan bármit kérdezhetnek a kormánytagoktól. Az átlagban kétheti rendszerességgel megtartott kormányinfó viszont ilyen, a rendezvény csütörtökönként zajlik, 2021-ben harminckét alkalommal. Legtöbbször Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő vezényelte az eseményt.

Kíváncsiak lettünk, hogy

vajon van-e a kormánynak a médiumok közti preferenciasorrendje? Kiket szeretnek a többieknél hamarabb felszólítani a kormányzati sajtótájékoztatón?

Ezért alaposan végignéztük az összes 2021-es kormányinfót, és feljegyeztük mind a harminckét alkalommal a felszólítások sorrendjét.

Egy-egy kormányinfón azért van jelentősége a felszólítási sorrendnek, mert minden újságnak és tévének más értesülései vannak, amelyekre meghatározott módon (pl. alákérdezősen vagy kritikusan, sok szempontot felvetve) szeretnek rákérdezni.

Az alábbi grafikonokon látható, hogy tavaly átlagban milyen sorrendben kérdezhettek a médiumok a kormányinfókon. Azok az orgánumok szerepelnek az ábrán, amelyek a tavalyi 32 kormányinfó közül legalább tíz alkalommal ott voltak. Az M1, a pár tízezer embert érdeklő Magyar Nemzet és az Origo vezeti a sort, leghátul a Telex, a 444, a HVG, az Azonnali és a Magyar Hang.

Ez a rendezvény úgy zajlik, hogy a megjelent lapok újságírói több kérdést is feltehetnek, addig maradhat náluk a szó, amíg a kormányinfót vezető politikus azt engedi. 2021-ben a felszólítottak sorrendjében az első tíz helyen határozott többségben vannak a kormányközeli orgánumok.

Minden újságíró kérdezhet, aki elmegy és beengedik, nem szokott előfordulni olyan eset, hogy valakit nem szólítanak fel. Mondjuk, az is igaz, hogy vannak, akiket egyszerűen nem engednek be: 2021-ben többször is megtörtént, hogy a Magyar Hang polgári hetilap és portál munkatársai hiába regisztráltak, végül nem engedték be őket. Másrészt gyakran kapják az újságírók azt a választ, hogy az eseményt éppen tartó politikus közli, ő nem illetékes, és nem tud (vagy nem szeretne) válaszolni. Ami csak azért bajos, mert a nem kormányközeli médiumoknak ez az esemény az egyetlen, ahol szabadon kérdezhetnek. Ilyenkor, ha a kormányinfón nincs válasz, akkor marad az emailes vagy telefonos kérdezés a kormányzati, állami szerveknél, ezekre a megkeresésekre viszont igen rapszodikusan válaszol a kormány.

Egy érdekes telexes példáról már írtunk tavaly: a Telex létezésének első száz napja alatt összesen ötvenkét különböző megkeresést küldtünk magyar minisztériumoknak, és mindössze kilenc esetben kaptunk választ. A többi esetben válaszra sem méltattak.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet legfrissebb jelentése szerint politikai hatások miatt rendkívül megosztott a magyar médiatér, és Magyarországon az elmúlt évben tovább romlott a sajtószabadság helyzete. 2021-ben Magyarország a 92. helyen állt a világ országai között, legutóbb 89. volt. Az Európai Uniót nézve már csak Bulgáriában rosszabb a sajtó helyzete, miközben olyan európai országok is előttünk vannak a listán, mint Albánia, Moldova és Észak-Macedónia.

A cikkhez az adatgyűjtésben nagyon köszönjük a segítséget telexes gyakornokainknak: Aradi Hangának, Ferenci Árminnak, Halász Nikolettnek, Hevesi-Szabó Lujzának, Kaiser Orsolyának, Keresztes Bencének, Melegh Noémi Napsugárnak, Nagy Bálintnak, Török Virágnak és Weiler Vilmosnak.

A Telexben szeretnénk a mostoha hazai sajtóhelyzeten változtatni, szeretnénk tényszerű információkkal ellátni a magyar olvasókat. Olvasói támogatásokból működünk, ha fontosnak tartja a létezésünket és a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!