Azt gondolná az ember, hogy a fővárosi fizetős parkolási zónák területén szabályosan, közúton parkoló autók után parkolási díjat vagy helyiként legalább éves lakossági hozzájárulást kell fizetni. Csakhogy ez nem így van. A II. kerület példáján mutatjuk be, hogy a fizetős zónákon belül vannak kis szigetek, mondhatni parkolási paradicsomok, amiket a parkolóőr elkerül. Méghozzá nem is kevés ilyen szürke zónás parkolóhely van.
Mikroszint: a Ganz utca
A vízivárosi Ganz utcában 40 kijelölt fizetős parkolóhely van a II. kerületi önkormányzat adatai szerint. Az utóbbi egy hónapban rendszeresen számoltuk, 47–48 kocsi szokott parkolni az utcán, méghozzá úgy, hogy a parkolóőr nem tud mit kezdeni a többletautókkal. Hogy lehet ez? A válasz röviden: a közútból elbirtokolt, szokásjog alapján kialakult szürke vagy szabálytalan, fekete parkolással. Kikértük az önkormányzattól a hivatalos, utcaszintű parkolóadatokat, és kiderült: több környező utcában is hasonló a helyzet.
Gyakran járok az utcában gyalogosan, autóval és kerékpárral is. Egy idő után feltűnt, hogy a Medve utca–Ganz utca sarok kanyarulatában, a Ganz Öntödei Múzeum gépkocsikijárata előtt egyre gyakrabban parkol egy autó a padka mellett. Gyanúsan nem kijelölt parkolóhelyen, de mégsem biztosan szabálytalanul, hiszen bár erősen belógott a közútra, bőven el lehetett férni mellette a kis forgalmú utcán. Aztán más kocsik is odaszoktak, sőt, valamiért a legnépszerűbb parkolóhellyé vált az utcában: szinte sosem áll üresen, míg a többi parkolóhely azért néha-néha felszabadul.
Egyszer az utcán beszélgetve kiderült a titok: mivel lényegében nem tiltja tábla, oda lehet állni, viszont mivel nem számoltak vele a fizetős parkolók kialakításakor, nem is kell fizetni annak, aki odaáll. A mondást le is csekkoltam egy lakossági parkolási engedéllyel nem rendelkező autóval. Reggeltől délutánig ott parkoltam, és láss csodát: nem büntetett meg az egyébként ott járőröző parkolóőr.
Ezután már valóban meg kellett kérdeznem tőle, miért nem büntet ezen a helyen, és bebizonyosodott: mert ez nem fizetős parkolóhely. Ha pedig szabálytalanul áll ott valaki, az nem az ő dolga. Még búcsúzóul megsúgta, hogy több ilyen hely is van az utcában, de nem mutatta meg, hol. Erre már tényleg kíváncsi lettem, és megpróbáltam kikérni a parkolási rendeletet alkotó fővárosi önkormányzattól azt a mellékletet, ami a fizető parkolóhelyeket tartja nyilván.
Mivel ilyen nyilvántartás a parkolási rendelethez kapcsolódóan nincs a fővárosnál, ezért a II. kerületnél folytattam, ahonnan hosszas várakozás után megkaptam az adott várakozási övezet utcaszintű adatait. Ezekből derült ki, hogy az utcában összesen 40 hivatalos fizető parkolóhely van. A papírral a kezemben a helyszínen napközben elvégeztem az ellenőrzést: az utcában 50 parkoló autó állt. Ebből le kellett vonnom egy elektromos autóknak fenntartott helyet, egy mozgássérülteknek felfestett parkolót, valamint azt a két autót, amik nyilvánvalóan rossz helyen álltak az egyik lakóépület garázskijáratai előtt, és ezeken kívül azt, amelyik az egyértelműen tilos (sárga padkás) helyen várakozott.
Ebből kiderült, hogy az állandóan használt, fizetősnek tűnő parkolóhelyekből még további négy van a korábban kiszúrt egy mellett, ami szürke zónás parkoló. Azaz se nem igazán szabálytalan, se nem fizetős. Csak tippelni tudok, hogy hol vannak, mert az utcaszintű fizetősparkoló-nyilvántartás nem térkép-, hanem listaalapú. De a négyből kettő valószínűleg az a kettő lesz, ami a Medve Corner irodaház előtt van a sövény mellett, hiszen olyan parkolót nem jelölnek ki a józan ész szabályai szerint, amelyiknek az utasoldalán nem lehet kiszállni a sövény miatt. További egy-egy állandóan kihasznált szürke hely található a Ganz utca 13. udvari behajtója melletti kis ficakban, valamint az utca Király fürdő felőli végén, középen.
Ahhoz, hogy megtudjam, valóban jól gondoltam-e, részletes, Google Utcakép-fotókkal megspékelt kérdéseket küldtem az önkormányzatnak.
A válasz szerint az első fotón látható sötétkék Citroen Xsara Picasso nem követ el szabálysértést, mert semmi sem tiltja azon a helyen a megállást, hiszen a jármű várakozása mindenben megfelel a KRESZ 40. § (1) bekezdésben foglaltaknak. A jármű az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén, az útszegéllyel párhuzamosan, egy sorban várakozik, közúti jelzés nem tiltja a megállást, várakozást. Mindazonáltal nem kell neki várakozási díjat fizetni, mert nem kijelölt várakozóhelyen várakozik. (Ellenben az ezen jármű előtt álló, fehér színű jármű szabálytalanul várakozik, megsérti a KRESZ 41. § (2) d) pontját, mert úgy várakozik, hogy akadályozza egy szabályosan várakozó másik jármű elindulását.)
A második képen a kérdezett jármű nem követ el szabálysértést, mert szintén az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén, az útszegéllyel párhuzamosan egy sorban várakozik, vagyis ennek a járműnek a várakozása is mindenben megfelel a KRESZ 40. § (1) bekezdésében foglaltakat, és közúti jelzés itt sem tiltja a megállást, várakozást. E jármű mögött még egy jármű várakozhatna, és az sem követne el szabálysértést. Egyik járműnek sem kell várakozási díjat fizetnie, mert nem kijelölt várakozóhelyen várakoznak.
A harmadik képen nem csak a sárga matricás jármű, hanem valamennyi jármű szabálysértő módon várakozik, mert nem az útszegéllyel párhuzamosan, hanem arra merőlegesen várakoznak, és erre közúti jelzés nem jogosítja fel őket, így várakozásukkal megsértik a KRESZ 40. § (1) bekezdésében foglaltakat. A sárga matricás jármű ezen kívül feltehetően megsérti a KRESZ 41. § (2) c) pontjában foglaltakat is, mert egy ingatlan bejáratában várakozik. Várakozása akkor nem sérti ezt a szabályt, ha a várakozásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárult.
A negyedik képen látható mindhárom jármű szabálysértést követ el. Ez a terület a Ganz utca zsákutca része, és mint minden zsákutca, kétirányú forgalmat bonyolít le. A két szélső jármű azért követ el szabálysértést, mert egyikük sem a menetirányuk szerinti jobb oldalon, hanem a bal oldalon várakozik. A középső jármű pedig azért követ el szabálysértést, mert nem az úttest szélén, hanem a közepén várakozik.
Tehát a számok alapján az utcában parkoló 47–48 autóból 3, azaz több mint hat százalék úgy parkol rendszeresen a Ganz utcában, hogy a kijelölt parkolóhelyeken felül foglalja a helyet (közterületet), méghozzá ingyen és szabályosan. Hozzá kell tenni, hogy az utcában négy lakossági garázs, egy lakossági parkolóudvar és három mélygarázs van (kettő az irodaházak, egy a szálloda alatt), valamint százméteres körzetben további kettő mélygarázs található (a Bem Center Irodaház és a Diákhitel Központ alatt), az utca pedig a lakók szerint ennek ellenére sokszor túlparkoltnak számít.
Kistérség: a környékbeli utcák
A kikért lista alapján összehasonlítottuk a hivatalos és a láthatóan rendszeresen használt parkolóhelyek számát a Ganz utca környékén is. Ha megnézzük a Ganz keresztutcáját, az állandóan majdnem fullra parkolt Kandó Kálmán utcát, ott az önkormányzati lista 28 hivatalos fizetős parkolóhelyére rendszeresen 33–34 parkoló autó jut. Itt a Kandó Kálmán utca és a Bem utca sarkán található két parkoló lehet a szürke zónában, valamint az utca fái között halszálkában parkoló autók közé éppen hogy becipőkanalazott plusz autók.
Kérdésünkre az önkormányzat ezt válaszolta: az, hogy a Kandó Kálmán utcában csak 28 kijelölt várakozó hely van, mégis 33–34 jármű várakozik ebben az utcában, nem feltétlenül jelent jogellenes állapotot, mert lehet, hogy eme utcában van 5–6 nem kijelölt – de a KRESZ-nek megfelelő – várakozóhely is.
A Gyorskocsi utca hivatalos 34 helyére 36 szabályosnak tűnő parkoló jut, a Nagy Imre térnél 103-ra 104. A Királyfürdő utcánál nincs különbség, mert 9 hivatalos helyre 9 parkoló jut, a Kacsa utcánál ugyanígy 85-re 85. Kakukktojás a Medve utca, ahol a hivatalos 93 parkolóhely se szürkén, se feketén nem férne el fizikailag a valós 82 helyén.
A számolást kissé megnehezítette, hogy a fizetős parkolóhelyek nincsenek pontosan (festéssel) lehatárolva, ezért próbáltam szellősen venni őket sok helyen. A parkolóhelyek számolásánál természetesen eltekintettem a szabálytalanul (járdán, tiltott helyen) álló tucatnyi autó hozzászámolásától.
Kerületi szint és a KRESZ
Hangozzon bár akármilyen furának is, az önkormányzat szerint a fizető zónákban
„a szabályos várakozó helyek száma mindig magasabb, mint a kijelölt várakozóhelyek száma”.
A magyarázat szerint minden olyan terület, amely biztosítja a KRESZ 40. § (1) bekezdése szerinti várakozást, szabályos várakozóhelynek minősül, míg a kijelölt várakozóhelyek csak azok, amelyek jelzőtáblával, útburkolati jellel vagy az úttesttől eltérő útburkolattal vannak kijelölve.
Az önkormányzat szerint valóban igaz, hogy azokkal a szabályos várakozóhelyeken várakozó járművekkel szemben, amelyek nem kijelölt várakozóhelyen várakoznak, a parkolóellenőrök nem tudnak intézkedni, aminek a tárgykört szabályozó 30/2010. (VI.4.) Főv. Kgy. rendelet 1.§ (1) bekezdése az oka: „A rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros közigazgatási területén található helyi közutakon, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási célú területekre, kivéve a taxiállomásokat, amelyeken történő várakozás feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.”
A rendelkezésből az önkormányzati gondolatmenet szerint az következik, hogy várakozási díjat csak azokon a várakozóhelyeken lehet szedni, amelyek kifejezetten várakozási célra lettek kialakítva, vagyis csak a kijelölt várakozóhelyeken. Márpedig a parkolóőrök feladata a várakozási díj megfizetésének ellenőrzése, így azokkal a járművekkel szemben, amelyek olyan várakozóhelyen várakoznak, ahol nem kell várakozási díjat fizetni, illetve amelyek várakozásukkal szabálysértést követnek el, a parkolóőrök nem intézkedhetnek.
Pető Attila, a Kreszprofesszor nem ért teljesen egyet ezzel az érveléssel. A parkolási zóna tábla a KRESZ szerint azt jelenti, hogy az egész övezetben a várakozás díjfizetéshez kötött – mondta. Mindegy, hol parkolsz, ha tilosban, akkor is. A KRESZ szerint a Várakozási övezet (zóna) tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett, vagy – a kiegészítő táblákon feltüntetett módon – a „Várakozási övezet (zóna) vége” (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött – azaz fizetni kell.
Szerinte a KRESZ nem rögzít olyat, hogy ez csak a kijelölt parkolóhelyekre érvényes, főleg hogy a szabály a megállás, várakozás alapértelmezett helyének az úttest jobb szélét határozza meg. Érdekes kérdés az is, hogy sokszor alig lehet észrevenni, hogy egy parkolóhely kijelölt vagy sem. Nem látszik például rendesen a tábla, vagy lekopott a festék. Sőt, rá is eshet a hó, és akkor eltűnik a jelölés, akkor sem kell fizetni? – teszi fel a kérdést Pető Attila.
Kik léphetnek fel, ha a parkolóőrök nem?
A fent leírt szürke zónában lényegében senki. A nem kijelölt várakozóhelyeken várakozó járművek ellenőrzése a rendőri szervek és a közterület-felügyelők feladata, de csak azzal a járművel szemben intézkedhetnek, amely szabálysértő, mármint a KRESZ szabályaiba ütköző módon várakozik. Ilyenek lehetnek a járdán vagy a sárgára festett útszegély mellett parkoló autók. De általában erre sincs elég ember: a városrendészeknek sok más fontos feladatuk van, a rendőröknek pedig még több.
A megoldás a fejlettebb városokban már működő, kamerarendszeres rendszám-azonosítás alapján végzett ellenőrzés-büntetés és a digitális parkolóhelykihasználtság-mutató és -foglaló alkalmazások lehetnek majd a jövőben.
Addig is, amíg ezt elérjük, a kirívóan szabálytalan parkolások megakadályozására a kerület tavasszal egy új módszer tesztelésébe kezd: 60 szenzort helyeznek el olyan helyekre, ahol az ilyen parkolás gyakori és balesetveszélyes. Ez egyelőre nyilván nem érinti a szürke zónás parkolóhelyeket, és a pontos parkoló-nyilvántartó rendszer felállítása is még hátravan, de a jövőben elterjedhet.
