A harmadik nőt áldozta be a Fidesz négy hónapon belül Szentkirályi visszalépésével
2024. június 7. – 14:08
„A politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való. Ezzel nem értek egyet. Ne hagyjuk magunkat! Kellenek a nők a közéletbe is, mert hitem szerint akkor idővel méltányosabb, békésebb és bizonyára tartalmasabb lesz ez a világ”
– Novák Katalin februári lemondásakor még így biztatta politikustársait, de úgy tűnik, hatástalan maradt az üzenete.
Az önkormányzati választások előtt két nappal, pénteken reggel 8 órakor jelentette be a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra, hogy visszalép a jelöltségtől. A 36 éves jogász-politikus Novák Katalin és Varga Judit után a harmadik jelentős női politikus, akit a kormánypárt elvesztett az évben – és még csak 2024 felén sem vagyunk túl. Bár nem is nagyon maradt miből veszíteni. Orbán Viktor és a nők viszonyát jól mutatja, hogy 2010 óta a NER-ben egyetlenegy nőnek sem sikerült tartósan fontos pozícióban maradnia.
Stanglit süt, suvickol
Magyarország első női köztársasági elnöke, Novák Katalin február végén mondott le tisztségéről a kegyelmi ügy kapcsán, 2022 és 2024 között töltötte be ezt a posztot.
Novák kapcsán sokszor felmerült az a kérdés, hogy változott-e egyáltalán a nők helyzete Magyarországon attól, hogy az országnak egy rövid ideig női köztársasági elnöke volt.
Novák beiktatásától kezdve egy új típusú, konzervatív, keresztény és nemzeti női szerepmodellt alakított ki: stanglit sütött, ablakot suvickolt, ami inkább csak PR-fogásnak tűnik, de erősítette azt a nap mint nap sulykolt üzenetet, hogy a nőnek azért mégiscsak a konyhában van a helye. Számtalan kritika érte például akkor is, amikor a koronavírus-járvánnyal indokolta, miért kell az Alaptörvénybe írni, hogy „az anya nő, az apa férfi”, vagy amikor arról beszélt, hogy a nőknek nem kell a férfiakkal versenyezniük. Novák mégis többször felszólalt nőellenes kijelentésekkel szemben. Hallgatott azonban a mélyszegénységről, a gyerekszegénységről, a gondoskodási válságról vagy a szívhangtörvényről.
Másrészt többen megkérdőjelezték, hogy valójában van-e bármilyen szabad döntési jogköre, valós hatalommal rendelkezik-e (lemondása egyik okaként egyébként azt jelölte meg, nem rendelkezne azzal a mozgástérrel, amely ahhoz kell, hogy szuverén államfőként jól teljesítse a feladatát).
Családi ügyek
Mivel igazságügyi miniszterként tavaly áprilisban Varga Judit írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését K. Endre ügyében, pár nappal Novák Katalin után ő is benyújtotta a lemondását, megszűnt a képviselői megbízatása. Az EP-választások előtt ez azért is volt nagy veszteség a Fidesznek, mert Varga a párt listavezető várományosa volt.
Varga ugyan azt mondta, visszavonul a közélettől, de ezt nem igazán tehette meg. Volt férje, Magyar Péter színre lépése az egész magyar politikai életet felforgatta. Magyar közzétett egy felvételt, melyben egy családi beszélgetés során Varga Judit arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl–Völner-iratokból.
Varga nem sokkal később a párkapcsolati erőszakról szóló filmet posztolt a Facebookon, majd Hajdú Péter műsorában azt állította, hogy Magyar fenyegette és verbálisan és fizikailag abuzálta. Kérdés, hogy Magyarnak mennyiben ártott az ügy, de az biztos, hogy Vargát többen újra számonkérték a családon belüli és kapcsolati erőszak ellen létrejött Isztambuli Egyezmény elutasítása miatt. Sőt, Varga Judit 2019 júliusában, röviddel miniszteri kinevezése előtt, de még európai ügyekért felelős államtitkárként az egyezmény ratifikálásának megtagadásáról azt nyilatkozta: „az Isztambuli Egyezmény politikai hiszti”.
Több nőjogi szervezet szintén tiltakozott az egyezmény elutasítása ellen, főként arra hivatkozva, hogy a kormány állításaival ellentétben korántsem fordít kellő figyelmet a nők védelmére. Magyarországon ma több mint 200 ezer nő él olyan olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozatává teszi a partnere.
Képes arra, amire egy férfi
„Államférfihoz méltó tett” – kommentálta a fideszes Wintermantel Zsolt Szentkirályi Alexandra visszalépését. Ha nő is, legalább tud úgy viselkedni, ahogy egy férfi. Erre Szentkirályi kampánya remekül ráerősített, a kötelező gyurcsányozás mellett természetesen szintén főzött, de azért villanykörtét is csavart be. A volt kormányszóvivő kampánya azonban kevésbé szólt arról, hogy Tarlós főpolgármestersége alatt, 2010-ben, 23 évesen a Fidesz fővárosi képviselője lett, aztán négy évvel később Tarlós főpolgármester-helyettese volt.
Szentkirályival ráadásul úgy csináltatták végig a kampányt, hogy egész végig tudnia kellett: bármikor visszaléptethetik, ha a közvélemény-kutatások azt hozzák ki, hogy ezzel Vitézy nyerni tud. Ezt a kampány alatt rendszeresen számon is kérték Szentkirályin, akinek ilyenkor terelnie kellett. Május elsején például amikor a Telex megkérdezte, hogy kategorikusan ki tudja-e jelenteni, hogy nem fog visszalépni, először szexizmussal vádolta Karácsonyt ennek felvetéséért, majd azt mondta: esze ágában sincs visszalépni.
A Fidesz ezzel párhuzamosan látványosan cserben hagyta Szentkirályi kampányát. A kormányból való távozását Orbán egy olyan videóval mutatta be, amelyen el sem hangzik, hogy milyen tisztségért indul. Később a miniszterelnök aláírt és kampányolt is neki, de inkább csak tessék-lássék módon, amit az is mutat, hogy Orbán Facebookra feltöltött legutóbbi száz képéből csak egyen szerepel Szentkirályi, az is egy, a Békemeneten készült kép, ahol a főpolgármester-jelölt a Fidesz-vezetéstől elkülönülten vonult fel.
A Fidesz sajtóosztálya a kampányidőszak eleje óta kilencven sajtóközleményt küldött ki a Telexnek, ebből kettőben szerepelt Szentkirályi neve: abban, amiben bejelentették, hogy ő lett a fővárosi jelöltjük, és amiben közölték, hogy összegyűjtötték neki az induláshoz szükséges számú aláírást.
Tarlós egyébként végig támogatta Szentkirályit, visszalépését az általa nyilvánosan kritizált Vitézy javára csak annyival kommentálta: „Nincs véleményem.”
Az persze a mostani visszaléptetés ellenére elképzelhető, hogy a választások után vagy később Szentkirályi kap még valamilyen fontos pozíciót – korábban például volt a kormányban családokért felelős tárca nélküli miniszter, most nincs –, de beszédes, hogy Szentkirályit ebben a helyzetben arra használták, hogy megágyazzon egy férfi jelöltségének.
Kéne néhány bátor nő
Orbán Viktor és a nők viszonyát jól mutatja, hogy 2010 óta a NER-ben egyetlenegy nőnek sem sikerült tartósan fontos pozícióban maradnia. Az egymást követő Orbán-kormányokban vannak olyan szereplők, akiknek sikerült ciklusokon keresztül bebetonozni a tisztségét (Pintér Sándor, Varga Mihály, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Szijjártó Péter), olyanok is vannak, akik kikerültek a kormányból, de később visszakerültek oda (Lázár János, Navracsics Tibor), nők azonban egyik listán sincsenek.
A 2010 utáni második Orbán-kormányban egy nő volt, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter azonban a 2014-es új ciklussal elvesztette pozícióját. A 2014-ben megalakuló harmadik Orbán-kormányban egy nő sem volt, a 2018-ban megalakult negyedik Orbán-kormányba három nő is bekerült – igaz, abból ketten tárca, vagyis minisztérium nélküli miniszterek voltak. Ebből a trióból Mager Andrea a ciklus végén, 2022-ben került ki a kormányból, Varga tavaly mondott le, majd Novákkal együtt idén februárban kerültek a villamos alá. A mostani, ötödik Orbán-kormánynak így tavaly óta megint nincs női minisztere.
De még az alacsonyabb szintekig is kevés nő jut el a kormánypártokban: a 2018 és 2022 közötti ciklusban a Fidesz–KDNP 133 képviselőjéből 12-en voltak nők, a jelenlegi, 2022 óta tartó ciklusban pedig 135 képviselőből 14-en nők, vagyis éppen megugrották a 10 százalékos arányt. Az előző ciklusban 100 államtitkárból 14 volt nő, a mostani ciklusban 57-ből 5.
A Fideszben politizáló nők hozzáállását jól illusztrálja, ahogy az egyébként kultúrantropológus végzettségű Csöbör Katalin országgyűlési képviselő idén márciusban a Nő a Siker Alapítvány nőnapi konferenciáján azt mondta: „Egy családban is nagyon fontos, hogy ott legyen a nő, az anya a másfajta gondolkodásával, ami érzelmi alapon működik, de azért
fontosak a férfiak is, akik racionálisan tudnak gondolkodni.
És nem azt mondjuk, hogy csak mi tudjuk meghozni a jó döntéseket, de azért mi is szeretnénk ott lenni a döntéseknél.”
Orbán még 2015-ben fejtegette hosszan, miért is nem enged nőket a politika csúcsára. A Lamperth Mónikát ért támadásokra hivatkozott, majd arról beszélt, hogy a magyar politika alapvetően a folyamatos karaktergyilkosságra épül, ami pedig brutális helyzeteket teremt, amit bírni kell, de a nők ezt nem bírják. Azért azt is hozzátette, hogy a nők és a férfiak ugyanazt a dolgot máshogy közelítik meg, mint a férfiak, ami hasznos. Amikor erre rákérdeztek, hogy talán épp emiatt kéne több nő a kormányba, Orbán azt válaszolta: „Dedede. Kéne néhány bátor nő.”
Arról, hogy általában mennyire szexista a magyar politika, 2022-ben kérdeztük a női képviselőket, minden párt minden képviselőnőjét megkerestük, a kérdésre egyedül a Fidesz–KDNP-frakció képviselői nem válaszoltak. A visszajelzések alapján pedig egy olyan ország képe bontakozik ki, ahol a szexizmus a politikában is mindennapos, Orbán Viktor elhíresült mondása, a „nőügyekkel nem foglalkozom” csak a jéghegy csúcsa, de híven tükrözi a nők helyzetét a közéletben.
