Hogy képet kapjunk arról, kik képviselik a nőket a magyar Országgyűlésben, és milyen értékrendet követnek, ugyanazt a hat kérdést küldtük ki az összes, azaz a 28 parlamenti képviselőnőnek. Válaszokat végül csak a nem kormánypárti képviselőktől kaptunk, a Fidesz–KDNP frakció többszöri megkeresésünkre sem „kívánt élni ezzel a lehetőséggel”. A visszajelzések alapján pedig egy olyan ország képe bontakozik ki, ahol a szexizmus a politikában is mindennapos, Orbán Viktor elhíresült mondása, a „nőügyekkel nem foglalkozom” csak a jéghegy csúcsa, de híven tükrözi a nők helyzetét a közéletben. Mit gondolnak az első női köztársasági elnök jelentőségéről? Min változtatnának, ha tehetnék? Íme, a válaszok a kvótától a szexista közéleten át a saját élményekig.
Amiben szinte teljesen megegyezik a válaszadó képviselőnők álláspontja:
- A jelenleg hatályos abortusztörvényen 14 képviselőből 13 nem változtatna.
- A női parlamenti képviselők jelenlegi 14 százalékos aránya alacsony, ebben nagy az egyetértés, de nem mindenki kvótapárti.
- A magyar közélet szexista, szinte minden képviselőnőnek volt ezzel kapcsolatban egy története.
De megoszlik a véleményük arról,
- hogy mi a jelentősége Novák Katalin köztársasági elnökségének; és
- hogy mit tennének a magyar nők helyzetének javítása érdekében.
Ahány női képviselő, annyi szexista beszólás
„Egyáltalán nem lepett meg, hogy más pártok politikai szereplőit támogató kommentelők rendszeresen és durván támadnak a súlyom miatt.”
„2013-ban Kövér László kitiltotta az akkori babavigyázómat a parlamentből egy tiltakozó akciónk miatt, így kénytelen voltam a még szoptatott kisfiamat az ülésterembe is bevinni magammal.”
„Az a kormány, amely azt mondja, hogy majd ő a törvény erejével megmondja, milyen élethelyzetben mit cselekedjen, hogyan döntsön egy nő, az bármilyen más galádságra is képes.”
„Azt mondta nekem egy ülésen pár évvel ezelőtt, hogy »Mit pofázol bele, kisanyám?«.”
És hogy kitől származnak a történetek? Kiderül az alábbi válaszokból, amelyeket a képviselők nevének sorrendjében adunk közre, két részben.
Bakos Bernadett (LMP)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Nem hiszem, hogy önmagában az arányok javítása elhozná a gyökeres változást, de ténykérdés, hogy a politikában is sokkal több nőre lenne szükség, hiszen vannak olyan fontos kérdéskörök, amelyeket természetszerűen mi tudunk hitelesen képviselni (legyen szó akár a szülészetek gyakorlatairól, azok állapotáról, a menstruációs szegénységről). A magyar társadalom architektúrájának gyökeres változtatására lenne szükség.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Az LMP és az én álláspontom is az, hogy a jelenleg Magyarországon hatályos abortusztörvény megfelelő. Fontos azonban, hogy az ingyenes és hozzáférhető abortuszhoz való jogot minden magyar állampolgár számára biztosítani kell.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Sajnos a régi berögződések a mai napig jelen vannak az Országgyűlés munkájában, gondoljunk csak Illés Zoltán Szél Bernadetthez intézett szavaira vagy Lázár János szexista kijelentéseire.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Nap mint nap szembesülök azzal, hogy mennyivel hamarabb váltanak ellenséges hangnemre a munkánkat kritizálók. Sok esetben elképesztő hangnemben írnak nekem kommenteket, és sokszor kifejezetten az életkorom vagy a nemem miatt, vagy annak ürügyén támadnak. Mivel fiatal nő vagyok, a legtöbben azt feltételezik, hogy buta, tanulatlan, élhetetlen valaki vagyok, illetve sokszor megelőlegezik azt is, hogy kivel milyen viszonyt kellett ápolnom ahhoz, hogy eljussak ebbe a pozícióba. Egyáltalán nem veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek, milyen szakmai vagy politikai hátterem van. Ráadásul
kifejezetten férfiasnak tartott szakmából jövök, az építőiparból, ahol egyébként a feltételezések ellenére sokkal kevesebb atrocitás ért, mint az utóbbi hónapokban a nyilvánosságban.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Évek óta foglalkozom a menstruációs szegénység kérdésével, mindenképp csökkenteném a menstruációs eszközök áfatartalmát, illetve az is nagyon fontos, hogy az iskolákban és a szociális ellátókon keresztül ezek ingyen elérhetők legyenek a rászorulók számára is. Továbbá a fogamzásgátló eszközök áfáját is csökkenteni kellene, és több forrást és energiát fektetni a felvilágosításba. Az államtól átvállalt feladatot, az otthonápolást főleg nők végzik, valódi megbecsülést biztosítanék számukra, amelyet egy azonnali bérrendezéssel kezdenék. A gyerekek 39 százaléka házasságon kívül születik, át kell alakítani a családtámogatási rendszert úgy, hogy az egyszülős családok is részesülhessenek a családtámogatási kedvezményekből. Deutsch Tamás mondta korábban, hogy a Fidesz nem akar senki hálószobájában kutakodni, ám a tetteik ennek pont az ellenkezőjét mutatják. Egy gyerek sem lehet kevesebb azért, mert a szüleik nem élnek házasságban.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Novák Katalin köztársasági elnökké választása nagyban visszavetette az egyenjogúságért folytatott harcot. Egy olyan ember került az állam élére, aki korábban maga is hitt abban, hogy minden nőnek saját választása az, hogy gyereket szül vagy karriert épít, vagy teszi mindkettőt párhuzamosan. Mára azonban a saját karrieríve miatt korábbi önmagának szöges ellentéte lett. Ahelyett, hogy harcolna a nők esélyegyenlőségéért és valódi megbecsüléséért, egy valóságtól teljesen elrugaszkodott társadalmi családmodell szószólójává vált.
Dúró Dóra (Mi Hazánk)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben?
Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Önmagában annak, hogy a parlamenti képviselők közt milyen arányban vannak nők, nincs nagy jelentősége, össztársadalmilag kellene javítani a helyzeten, tehát nők millióinak életét könnyebbé tenni, a lehetőségeiket bővíteni, nem pedig néhány tucat emberét. Így nem szeretnék azon parlamenti képviselők sorába beállni, akik magukat sajnáltatják. A kvótát nem tartom jó eszköznek, sőt károsnak tartom: egyedül az érdem lehet szempont, ráadásul a férfiak kevésbé tekintenék egyenrangú partnernek az olyan nőket, akik a kvóta alapján kerültek pozícióba, így könnyebben elintézhetnék a tőlük származó felvetéseket. Hiába lenne ennek kapcsán több nő, szerintem kisebb lenne az érdekérvényesítő képességük.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Igen, ugyanis úgy gondolom, hogy a fogantatás pillanatában jön létre az új élet, és azt valóban mindenki mással egyenrangú védelem kell, hogy illesse, az abortusz pedig nem a fogamzásgátlás eszköze. A javaslatom, az úgynevezett szívhangtörvény, arról szól, hogy az abortusz előtt tudatosítsuk az édesanyákban, hogy egy élő magzatgyermekről van szó, azzal, hogy a szívhangjukat meghallgatják, hiszen sokan egyfajta sejtcsomóként tekintenek csak arra, aki viszont él, akinek dobog a szíve. Ez nem jelentene szigorítást a jelenleg hatályos szabályozásban, csak tájékoztatás lenne.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Természetesen van, de úgy gondolom, hogy nekem személy szerint a Mi Hazánkban remek dolgom van, Toroczkai László és bármelyik vezetőnk, képviselőnk maximális tisztelettel viseltetik irántam és a nők iránt, így szerencsésnek érzem magam.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
A nőiségből fakadó hátrányokat sokkal kevésbé érzékelem, és szerintem össztársadalmi szinten is nagyobb kihívást jelent az anyaság és a munka összeegyeztetése, hiszen a nők karrierjének az építése is akkor torpan meg, amikor a gyermekvállalás mellett döntenek. Ez egy tragédia, amin mindenképpen változtatni kell, és e tekintetben ez a kormány nem igazán tud felmutatni érdemi intézkedéseket.
Anyaságom miatti hátrányom volt például, amikor 2013-ban Kövér László kitiltotta az akkori babavigyázómat a Parlamentből egy tiltakozó akciónk miatt, így kénytelen voltam a még szoptatott kisfiamat az ülésterembe is bevinni magammal.
De hátránynak tekinthetjük azt is, hogy ma éjjel fél háromig a földön aludtam a kisfiam ágya mellett, és így kell ugyanolyan teljesítményt nyújtanom a munkahelyemen, mint a gyermektelen nőknek vagy férfiaknak.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
A munka és a család összeegyeztetésének a segítése például egy pótnagyiprogram bevezetésével. Ezt az önkormányzatok szerveznék ellenőrzött módon természetesen, és a magányos, de még jó szellemi-fizikai állapotban lévő időseket hoznánk össze a családokkal, hogy segítsenek a logisztikában, illetve régi, hagyományos szokások elsajátításában. De ugyanerre rímel az óvodai-bölcsődei férőhelyek számának növelése is, csak ez nem intézményi, hanem családiasabb keretek között valósulna meg. Az állami dolgozók helyzetét a nők szempontjából is kiemelten kellene kezelni: az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra döntő többségében nők dolgoznak, akiknek rendkívül alacsony a fizetésük, így az állam mint munkáltató is sokat tehetne a nők helyzetének javításáért.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Novák Katalin pártemberként került ebbe a székbe, a Fidesz alelnöke volt, így nyilván ez meghatározza, hogy mennyiben képes a nemzet egységét megtestesíteni. Ugyanakkor ha a pártpolitikai különbségektől eltekintünk, mindenképpen van üzenetértéke, és nemcsak a politikában, hanem az élet más területein is, ha vezető pozícióba kerülnek nők, nagycsaládos édesanyák. És ez nem csak Novák Katalin személyére vonatkozik.
Dr. Gurmai Zita (MSZP)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Természetesen elégedetlen vagyok, hiszen a 14 százalék sereghajtó arány Európában, és messze nem mutatja a magyar társadalom valóságát. Igen, a kvóta átmeneti megoldásként segítheti a nőket. Úgy kell azonban törvénybe foglalni, hogy a megfogalmazás később a férfiakat is védhesse. Például: „az országos pártlistán egyik nem aránya sem csökkenhet 40 százalék alá”.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Sajnos folyamatosak a szexista beszólások a parlamentben, a Facebookon, mindenhol. Ebben tapasztalatom szerint a fideszes és KDNP-s politikusok és propagandisták élen járnak. Az alaphangot mindig a kormányoldal adja meg. Sajnálom, hogy nem érzik ennek a súlyát.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Ma Magyarországon tombol a nők és gyermekek elleni erőszak. A Fidesz–KDNP – teljesen alaptalanul – ideológiai hisztit csinált az isztambuli egyezményből, aminek a bántalmazott nők és gyermekek isszák meg a levét, mert nem kapnak sem védelmet, sem igazságot, sem segítséget. Véget vetnék ennek az őrületnek: fognám az isztambuli egyezmény tartalmát, s az összes párttal, az érintettekkel, a civilekkel és a jogászszakmával egyeztetve egy magyar, hazai gyártmányú törvénycsomag keretében átvenném a nőket és gyerekeket bizonyítottan védő jó gyakorlatokat, s végre is hajtanám azokat.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Akármit gondolunk Novák Katalin pártpolitikai tevékenységéről, az, hogy minden kislány láthatja, hogy akár köztársasági elnök is lehet belőle, jó dolog.
Gy. Németh Erzsébet (DK)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Nem vagyok elégedett, sőt! Az ideális az lenne, ha 1-2 cikluson belül elérhetnénk a 30 százalékos arányt. Ez kellene ahhoz, hogy érdemben megjelenhessen a női gondolkodásmód, az empátia, a konfliktusok békés(ebb) kezelése, a nyugodt, higgadt hangnem. És ha ehhez kell a kvóta – szerintem kell –, akkor legyen kvóta. Mint ahogy néhány ellenzéki pártban, így a Demokratikus Koalícióban van. Ez kellene a köztestületek, az Országgyűlés, az önkormányzati testületek, a cégek vezetésében is.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Semmiképp nem szigorítanék! Ehhez is szorosan kapcsolódva már rég el kellett volna ismernie az Országgyűlésnek az isztambuli egyezményt.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Sajnos visszafelé haladunk, régebben (és én elég régóta vagyok politikus) ilyen nyíltan nem kérdőjelezték meg egy nő alkalmasságát, ha kisgyereke(i) van(nak), de ez most sokszor felmerül. Egy férfi politikustól soha nem kérdezik meg, hogy tudja összeegyeztetni a kisgyerek–család–politikai pozíció kihívásait, míg egy nő ezt sokszor megkapja.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Azonos munkáért azonos bérezést a köz- és a magánszférában is!
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Erre még nincs válasz. Lehetne jelentős lépés is, a kérdés az, hogy kilép-e a Fidesz/Orbán macsó világából, vagy ugyanolyan pártos, báb-köztársaságielnök lesz, mint Áder János vagy Schmitt Pál. Ma ez utóbbit valószínűsítem.
Hegedűs Andrea (DK)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
A nők aránya a magyar parlamentben nagyon alacsony a nemzetközi mezőnyhöz viszonyítva is. Magasabb női közéleti jelenlétre és aktivitásra van szüksége a társadalomnak. A férfi-női kvóta kialakításában a 30 százalékos női arány a minimum. A mai politikusi palettán az emóciómentes, morózus férfi dominancia mellett kuriózum és frissítő lehetne az egyre több női személyiség megjelenése.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem változtatnék az abortusztörvényen. A döntés mindenképpen a nőé legyen.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
A magyar közéletben kevés nő vállal vezető szerepet, aki mégis, az szexista megjegyzések céltáblája. A nyugati világban a társadalom ezt már rég nem tűri. Bunkódominanciának nevezik napjainkban az ilyen aljas férfi magatartást.
A fideszes képviselők körében volt több megalázó precedens, sőt része a kommunikációjuknak. Mélységesen elítélem. Több kisebb verbális sérelem ért már, de élményleírásként súlytalannak tartom, mert mindig a helyükön kezeltem az eseteket.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Több mint 20 évvel ezelőtt történt egy kisebb atrocitás. Első önkormányzati képviselői ciklusom kezdetén egy férfi megjegyzést tett rám: „Törékeny, túl fiatal és még nő is, nem fog tudni teljesíteni! A termetes férfi elődöm nem volt képes bizonyos súlypontos lakossági ügyeket 4 év alatt megoldani, akkor maga mire lesz képes?! Ez a kemény férfiak világa!” A munka 3 hónap alatt elkészült.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Egy döntés kevés, hogy a mai nők életét harmonikusabbá tegyük. A történelem során elszenvedett hátrányunkat, megalázásunkat nehéz „ledolgozni”. Óriási probléma az „üvegplafon-jelenség”, amely csak a középvezetői posztok elérését engedi meg a magyar nőknek. Sokan feladják a plafonáttörést, mert ugyan a magasabb pozíció létezik, de nagyon nehezen érhető el a hölgyeknek. Céltudatosnak, határozottnak kell ma lennie egy nőnek, hogy az erősen elférfiasodott politikai „terepen” egyenjogú félként talpon maradjon.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Nincs jelentősége, ő egy újabb fideszes báb. Ha valóban nőként, a nőtársai érdekében dolgozna, akkor a két elnőiesedett – egészségügy és oktatás – pályán dolgozó hölgyeket nem nézte volna le kijelentésével („Én hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből”). Nem fogadta volna el a pedagógusok normakontroll nélküli sztrájkjogának törvényi korlátozását.
Kálmán Olga (DK)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy igen, azokban az országokban, ahol a politikai pályán háttérbe szorultak a nők, ott a kötelező kvótával tudtak ezen az arányon javítani. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció álláspontja az, hogy minimum 30 százalékos női kvótát kellene alkalmazni az önkormányzatoknál, az Országgyűlés összetételénél. A globális átlaghoz képest is botrányosak a magyar számok. És ne gondoljuk, hogy a női politikaiszerep-vállalás támogatása az valami divat, nyugati trend kérdése! Eltelt már annyi évtized a fejlett demokráciák működésének vizsgálatából, hogy számokkal is alátámasztható legyen: szociális, gazdasági, esélyegyenlőségi, társadalmi, politikai konfliktuskezelésben igenis élen járnak a nők a férfi politikusokkal szemben. De mondom úgy, hogy a századokkal ezelőtti női szerepekhez ragaszkodó fideszes politikusok is értsék: egy nőnek, családanyának oroszlánrésze van a családon belüli nézeteltérések, konfliktusok elsimításában, a harmonikus családi béke megteremtésében. Higgyék el, ezt a képességünket társadalmi szinten is tudjuk kamatoztatni!
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Ebben a kérdésben semmiféle szigorítást nem tudok elfogadni. Az a kormány, amely azt mondja, hogy majd ő a törvény erejével megmondja, milyen élethelyzetben mit cselekedjen, hogyan döntsön egy nő, az bármilyen más galádságra is képes. A krízisben lévő embereket segíteni, támogatni kell, ez alap. De helyette dönteni nem jelent mást, mint uralkodni felette.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Televíziós újságíró éveimben is „haraptam” erre a témára. Döbbenten álltam azok előtt a szexista kijelentések előtt, amelyek a parlament épületében hangzottak el, és ezeknek rendszerint nyilvánosságot is teremtettem. Finomkodhatunk, mondhatjuk, hogy más értékrend, meg konzervatív felfogás stb., de ez nem az, és ezzel csak legalizáljuk az „urak” tettét, és szemet hunyunk a valóság felett. Márpedig a valóság az, és mondjuk ki végre bátran, hogy amit tesznek, nettó bunkóság. És nagyon határozottan tegyünk különbséget az udvarias bókok, valamint a durva, megalázó, szexista megjegyzések között!
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Nem titok, hiszen már korábban is beszéltem erről, hogy sok-sok évvel ezelőtt volt olyan főszerkesztőm, aki konkrétan közölte, egy férfi műsorvezetőtől jobban elfogadják a nézők a híreket, egy nő szájából az hiteltelen.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
A szabadság minden feltételének megteremtése. Nem érhet hátrány egy nőt, egy családot, ha például úgy döntenek, az anyuka hamar menne vissza dolgozni, vagy ha azt határozzák el, hogy otthon marad a kicsivel. Ez nem lehet egzisztenciális kérdés. És nem lehet egy állás elnyerésének feltétele az sem, hogy az illető nő egyedülálló, házas, gyermektelen, vagy van gyermeke.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Sajnos semmi. Eddig összesen annyit bizonyított, hogy gyorsabban ír alá bármit, amit az orra alá dugnak, mint a férfi elődje.
Kunhalmi Ágnes (MSZP)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Nem vagyok elégedett, ez az arány is elfogadhatatlanul alacsony. Legalább 30 százalékos női részvételi arány lenne kívánatos már ma is, hosszabb távon pedig oda kell eljutni, hogy nők is olyan számban induljanak el ezen a pályán, vegyenek részt a közéletben, pártok működésében, hogy az Országgyűlésben és a közpolitika színterein nagyjából fele-fele arányban vegyenek részt a nemek képviselői, ahogy a társadalomban is. Ezért támogatom a női kvóta bevezetését is, mert segíti ezt a folyamatot, hozzájárul a nem is mindig tudatos szokásalapú korlátok, az üvegplafon áttöréséhez. A kvótákat akkor lehet majd megszüntetni, ha a nők jelentős politikaiszerep-vállalását már elértük, és szerepvállalásuk folyamatos már kvóta nélkül is, vagyis a folyamat már nem fordul vissza, vagy nem fordítható (!) vissza. Nem véletlen, hogy az MSZP-ben van női és ifjúsági kvóta is.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem. Az amerikai legfelsőbb bíróság mostani döntése nyomán várható, hogy felerősödnek hazánkban is a szigorítást követelő hangok, ezeknek nem szabad semmilyen módon engedni. Sajnos a történelmi tapasztalat pontosan megmutatja, hogy az abortusz korlátozása nem az élet védelméhez járul hozzá, épp ellenkezőleg: rosszabb helyzetben lévő, szegényebb nőket terel illegális, borzasztó eljárások felé. Az abortuszok száma csak papíron csökken, kevésbé látható lesz, ugyanakkor veszélyezteti ezeket az életeket, így az abortusztilalom valójában életellenes intézkedés.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Bár a rendszerváltás óta történtek hol erősebb, hogy kevésbé erőteljes lépések annak érdekében, hogy csökkenjen, de a magyar társadalomban még mindig erősen jelen vannak a szexista sztereotípiák. Például „Addig ne politizáljon, amíg nem szült gyereket”, „A politika nem a nőnek való, kedves”, vagy „A politika férfimunka, az is volt, az is marad”.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
A választási kampányban többször találkoztam azzal a megjegyzéssel: volt, hogy odakiabálták kitelepülésen a pultunkhoz, hogy a politika nem a nőknek való, inkább gyermeket szüljenek, az hasznosabb, mint hogy közélettel, politikával foglalkoznak.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Országosan bevezetném az országgyűlési és önkormányzati testületekben a női kvótát, előírnám a női kvótát mind az állami, mind a magáncégek igazgatótanácsaiban és felügyelőbizottságaiban. Nullaszázalékossá tenném a női higiéniai termékek áfáját. Alapvető gyermeknevelési termékek áfáját is nulla kulcsban állapítanám meg, valamint törvényben szabályoznám az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítését.
A következő részben Orosz Anna, Sebők Éva, Szabó Hajnalka, Szabó Rebeka, Szabó Tímea, dr. Vadai Ágnes és Végh Noémi válaszait olvashatják.
