Varga Judit egykori igazságügyi miniszter február 10-én lemondott a képviselői mandátumáról és a Fidesz EP-lista első helyéről is, miután ő ellenjegyezte a bicskei pedofilbotrányban érintett K. Endre köztársasági elnöki kegyelmét. Ezt, azzal kiegészítve, hogy visszavonul a közélettől, a hivatalos, politikusi Facebook-oldalán jelentette be. Ez a maga 185 ezer követőjével az egyik legnagyobb és legértékesebb magyar politikusi közösségi médiás oldal.
Egy ideig ez volt az utolsó bejegyzés az oldalon, ami logikusnak is tűnhet: az oldal linkjében látható, hogy egy MP (azaz member of parliament – parlamenti képviselő) oldala, az információ menüpont alatt az áll, hogy politikus, és az oldalhoz tartozó link is a Kormany.hu-ra mutat. A korábbi bejegyzései jellemzően politikai/szakmai tartalmúak, az utóbbi időben ritka (bár előfordul) a személyesebb hangvételű poszt. Azt is lehet tudni az oldalról, hogy hat ember kezeli adminisztrátorként.
Épp ezért volt meglepő, amikor egy hónappal a közélettől való visszavonulás után új poszt jelent meg a politikusi profilon: Varga megosztott egy kapcsolati erőszakról szóló kisfilmet, „mindig van kiút” megjegyzéssel. Aznap nem sokkal korábban az exférje, Magyar Péter arról írt a saját oldalán, hogy „Rogán Antal és a suttogó propaganda azt terjeszti róla, hogy többször megverte gyerekei anyját”.
Miután a Magyar nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin Vargával beszélget a Schadl–Völner-ügyről, Varga új bejegyzést osztott meg hivatalos oldalán, amit azzal kezdett, hogy „Döbbenet, Magyar Péter tényleg megtette. Ezzel zsarol több mint egy éve” – utalva a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalára. A bejegyzésben hosszan ír arról, hogy Magyar bántalmazta és manipulálta a házasságuk alatt. Kedden egy újabb bejegyzésben szintén narcisztikus bántalmazóként ír volt férjéről. Mindezt a hivatalos, 185 ezer követőjű, politikusi Facebook-oldalán – ami felvet egy csomó érdekes kérdést.
Kié ez az oldal?
Felmerül például a kérdés, hogy ha visszavonult, akkor miért ezt az oldalt használja. Úgy tűnhet, hogy kormányzati, tehát állami tulajdonban van, hozzáférhetnek állami szereplők, így az lenne a logikus, ha nem használná tovább, és a magánemberként írt posztjait privát profilra tenné ki. De a helyzet nem ennyire egyszerű.
„A hivatalos Facebook-oldalt Varga Judit 2018-ban hozta létre, így az az ő oldala, nem a kormányé, minisztériumé vagy a Fideszé”
– mondta a Telexnek Varga korábbi sajtófőnöke.
Volt egy időszak, amikor 10 adminisztrátora is volt az oldalnak, akiknek csak egy része volt az akkori miniszter sajtós stábja. A volt sajtófőnök azt mondta, hogy Vargának van egy privát facebookos fiókja, amin keresztül a családjával tartja a kapcsolatot, valamint egy pótfiók vészesetre, ha az elsőt valamiért törölnék, felfüggesztenék vagy ellopnák.
A volt miniszteri munkatárs szerint ez a két felhasználó biztosan adminisztrátor most is Varga hivatalos oldalán. Hogy a többi négy ki lehet, arról nincs információnk. Hozzátette, hogy amikor együtt dolgoztak, minden sajtós kapott adminisztrátori hozzáférést az oldalhoz, de azóta ő már nem szerepel az adminok között. Szerinte a volt kollégái sem, inkább Vargához közeli magánemberek kaphattak ilyen hozzáférést.
Azt állította, hogy amikor adminok voltak, Varga ötletei, és a sajátjaik mentén dolgoztak, nem kaptak soha utasítást a pártközponttól vagy más kormánytagtól. Az új posztok stílusa miatt nem gondolja, hogy Varga új, nagy vihart kavart bejegyzéseit ne a volt miniszter írta volna.
Hogy egy politikus hivatalos közösségi médiás felülete kinek a tulajdonában áll, és lemondás vagy visszavonulás után kire száll, abszolút szabályozatlan terület ma Magyarországon. De nemzetközi példák azért vannak ezen a területen.
Lemondás után kire száll?
Az Egyesült Államokban Barack Obama volt az első elnök, akinek saját Twitter-fiókja volt (az USA-ban a Twitter számít a legfontosabb közéleti-politikai online felületnek, nem a Facebook). Amikor 2016-ban Donald Trump megnyerte a választást, akkor az elnöki közösségi profilok átszálltak rá, Obama tweetjeit pedig a @POTUS44 nevű fiókon archiválták, így a mai napig elérhetőek.
Trump már elnöksége előtt is híres/hírhedt tweetelő volt, és a Fehér Házban is aktív maradt. Bár az akkori, korábban egyszer lejátszott hagyomány az volt, hogy a korábbi elnök átadja a közösségi profiljait utódjának, Trump után ennek nem volt sok értelme, ugyanis a 45. elnök a hivatalos helyett szinte kizárólag a saját profilján írogatott. Ezt aztán le is tiltotta a Twitter, a @POTUS pedig nem volt kifejezetten aktív. Ennek ellenére minden tweetjét archiválták, Joe Biden pedig megkapta az elnöki Facebook-, Snapchat- és YouTube-fiókot, de egy vadonatúj Twitter-felhasználóval indult, 0 követővel. @PresElectBiden-ként indult, beiktatása óta viszont már Biden is @POTUS-ként tweetel.
Felmerül a kérdés, hogy itthon mi a menete a közösségi médiás oldalaknál annak, ha egy miniszter lemond. Mivel ezek az oldalak nagyon nagy nyilvánosságot érnek el, és sok esetben rengeteg hirdetéssel fújták fel őket, elég értékesnek számítanak, így abszolút nem elméleti a kérdés.
Az egyszerű válasz az, hogy erre nincs hivatalos szabály, főleg azért, mert a politikusok és kormánytagok Vargához hasonlóan saját maguknak hozzák létre a saját Facebook-oldalaikat. Ezért van az, hogy például Kásler Miklós volt emberierőforrás-miniszter a mai napig azon az oldalon posztol a Facebookon, amin a minisztersége alatt. Vagy ott van például Stummer János, aki most momentumosként politizál a hivatalos Facebook-oldalán, pedig amikor még jobbikos volt, a pártja 3 millió forintért hirdetett az oldalán.
De nem arról van szó, hogy kipécéznénk Vargát, Káslert vagy Stummert, hiszen úgy tűnik, az a hazai szokásjog, hogy bármennyit belefektethet a mögöttük álló politikai erő, a politikusok tulajdonában vannak a saját oldalaik. Ez a befektetés és felfuttatás nem is csak azt jelentheti, hogy egy-egy párt mennyit költött reklámokra ezeken az oldalakon. Schiffer András például LMP-sként posztolt, amíg ki nem lépett a pártból, és azok, akik addig követték, mentek vele tovább a megmondóemberi karrierje során is. Ugyanez igaz a pártváltókra is, például Dúró Dórára, aki éveken át jobbikosként posztolt, váltáskor pedig vitte magával a követőit is a Mi Hazánkba, akik így azonnal az új párt üzeneteit kapták Facebookon.
Tehát ugyan a Fidesz 2019 és 2022 áprilisa között 25,5 millió forintot költött arra, hogy Varga Judit hivatalos, de végső soron magánoldalát hirdesse – ami semmiképp sem ártott az oldal felfutásának –, ez nem egy kormányzati tulajdonban levő fiók, mint az USA-ban az elnöki Twitter. Nincs semmilyen jogi megkötés arra vonatkozóan, hogy ezt a fiókot tovább kéne adnia utódjának, vagy le kéne mondania róla, hogy archiválják annak tartalmát.
Így a fideszes pénzen és fideszes hátszéllel felfuttatott, több mint 180 ezres követőjű politikusi oldal, és az elmúlt nagyjából hat év alatt összeszedett elérés – ami gyakorlatilag a netes tőke – a magánember Varga Judité (és négy ismeretlen adminisztrátoráé) maradt. Varga korábban többször is nyert Lájkbajnokságot, amit többek között annak köszönhet, hogy követői továbbosztották a posztjait. Minél több követője van valakinek, annál több olyat ér el, aki nem is feltétlenül ismeri. Tehát ha Varga holnapután mondjuk kriptovalutás evangélistának állna, vagy saját bútorasztalos vállalkozást indítana, már ott lenne több százezer potenciális vásárló, aki azonnal megtudja, ha posztol valamit. Az így megerősített oldalon ír most a volt férjével való konfliktusairól.
De nem mindegyik, kormányhoz köthető oldal működik így. Úgy tudjuk, hogy Varga idején a sajtós csapat felelt az Igazságügyi Minisztérium Facebook-oldaláért is, de amikor Varga lemondott a miniszteri pozícióról, hogy EP-listavezető legyen, ezt átadták az utódnak: felvették adminnak Tuzson Bence új igazságügyi miniszter sajtós csapatát, majd törölték magukat az adminisztrátorok közül. Tehát léteznek olyan, valóban kormányzati magyar Facebook-oldalak, amik hasonlóan működnek, mint az amerikai elnöké(nek kellett volna), de ezek nem az egyéni profilok, hanem a minisztériumi oldalak.
