Tarr Zoltán: Akik most az országot és az egyházat vezetik, mind a szocializmusban nőttek fel, megőrizve az akkor tanult reflexeket

„Nem vagyok naiv, tudom, hogy pusztán lelkesedéssel nem lehet megváltoztatni a rendszert, kellenek szakemberek, anyagi források, viszont lelkesedés nélkül el sem lehet indulni” – mondta Tarr Zoltán a Hvg360-nak adott interjújában, amiben beszélt a református egyházhoz fűződő kapcsolatáról, és arról is, hogyan került egy EP-listára Magyar Péterrel.

Tarr Zoltán, az egykori református lelkész, volt zsinati tanácsos azután lett országosan is ismert, hogy felszólalt Magyar Péter április 6-i tüntetésén a Kossuth téren. Ott arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja Balog Zoltán református püspök cselekedetét, és a kegyelmi botrány kirobbanása óta tanúsított viselkedését.

Pár nappal a tüntetés után Tarrt kirúgták a munkahelyéről, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Neumann János Nonprofit Kft.-től. Szerinte az elbocsátása egyértelműen politikai indíttatású volt. Ezt Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója sem cáfolta, Facebook-bejegyzésében azt írta: „Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!”. Magyar Péter ezután felkérte Tarr Zoltánt, hogy szerepeljen a Tisza Párt európai uniós listáján, amit Tarr pár nap gondolkodási idő után el is fogadott, így ő a harmadik név a párt listáján.

Tarr a Hvg360-nak adott interjújában elmondta, hogy a rendszerváltás környékén még nem igazán érdekelte a politika. 1990-ben sokakkal együtt ő is az MDF-re szavazott, de aztán hamar kiábrándult a pártból. „Nem tetszett, hogy idős urak cserkésznadrágot húznak, és ott akarják folytatni, ahol 40 éve abbahagyták. A zsidók pusztában vándorlása azért tartott egy generációnyit, hogy a megtisztuljanak azoktól a bűnöktől, amiket Egyiptomban elkövettek. Nálunk ez a megtisztulás nem történt meg.

Akik most az országot és az egyházat vezetik, mind a szocializmusban nőttek fel, megőrizve az akkor tanult reflexeket”

– mondta. Azt is megjegyezte, hogy a Fideszt akkoriban még túl liberálisnak tartotta.

2015-ig a református egyház aktív tagja volt, elmondása szerint egyebek mellett azon dolgoztak, hogy az egyház minél függetlenebb legyen az államtól. „Egyesítettük a Kárpát-medence magyar református egyházait. Szellemi egyesülésre törekedtünk, inkluzivitásra. Nagyszerű idők voltak. Amint megérkezett az új egyházi vezetés, közölték, hogy a nemzetközi és az állammal való kapcsolattartásban nagy változások lesznek, amiben nekem más szerepet szánnak. Hátrébb léphettem volna, de tudtam, ha az állami elvárásoknak való megfelelési kényszer hatásait tapasztalom, nem tudok majd csendben maradni, amivel ártok az egyháznak. Ezért inkább távoztam. Kimentem a piacra, egy techcégnél lettem projektvezető” – tette hozzá.

Ezt követően technológiai fejlesztéseken dolgozott, volt egy tanácsadó cége is, ahol civil szervezetnek adott szervezetépítési és kommunikációs tanácsokat, mellette pedig ételfutár is volt egy ideig. „Majd elmentem a gazdasági minisztérium egyik háttérintézményéhez, ahol később vállalkozások versenyképesség-, és digitalizációs fejlesztésén dolgoztam volna, ami nagyon motivált” – mondta.

Tarr szerint a kegyelmi botrány óta „hitvallási helyzet van” a református egyházban, olyan megrázó dolog történt Balog püspök cselekedetével, amiről nem lehet hallgatni.

„Nem lehet hagyni, hogy kataton módon belesüppedjen a társadalom a közönybe.”

„Én, aki részben kívül vagyok az egyházszervezeten, könnyebben megtehetem, hogy szót emelek. Szabad vagyok, legalábbis lelkileg. Szabadabb, mint azok, akiknek ezt a helyzetet meg kellene oldaniuk. Vesztenivalóm persze nekem is van, elvesztettem az állásomat, amivel a családomat eltartottam, de nincs értelme úgy az életnek, ha csak a napi betevőért élünk, és este magunkra húzzuk a takarót” – mondta.

Elmondta, hogy Magyar Péterrel az egyik közös ismerőse hozta össze, ő nem kereste a lehetőséget, hogy felszólaljon a tüntetésén. Arra a kérdésre, hogy mit gondol Magyar Péterről, aki pár hónapja még a NER-ből élt, és valószínűleg rosszul bánt a feleségével, Tarr azt válaszolta: „Mindenkit lehet kritikával illetni, őt is, engem is. A mi életünk egy ponton találkozott, amikor azt éreztük, hogy szólni kell. Nem tudtuk, merre fog menni ez a mozgalom, hogyan fog változást elérni, hiszen nem gondosan megtervezett vállalkozásról van szó, hanem olyan, mint egy startup.”