Schadl irodavezetője Völnerről: Pillanatra láttam az irodában, felismertem, mert a tévéből ismertem

Legfontosabb

2024. április 4. – 12:33

Schadl irodavezetője Völnerről: Pillanatra láttam az irodában, felismertem, mert a tévéből ismertem
Schadl György 2024. április 4-én a bíróságon – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Az ügyész észleli, hogy P. Máté a birtokában lévő mobiltelefonjával telefonál, és a hívott felet arról tájékoztatja, hogy a Schadl és Társa Végrehajtó Irodában házkutatás zajlik. P. Máté a telefonos kapcsolatot csak többszöri ügyészi felszólítást követően fejezi be.”

2021. november 5-én a nyomozók nemcsak Schadl Györgyöt és feleségét kapcsolták le Ferihegyen Dubajba menet, hanem ezzel egy időben házkutatásokat is tartottak, például a végrehajtói kar akkori elnökének lakásában és budaörsi irodájában. Schadl pedig helyettesét és irodavezetőjét, P. Mátét bízta meg azzal, hogy ezt az irodában levezényelje – erről szól a fenti ügyészségi iratokból kivett idézet.

Ő volt az, aki a kódot ismerve kinyitotta a páncélszekrényt a nyomozóknak, benne a teljesség igénye nélkül ezekkel:

  • egy 45 centis fonott aranylánc;
  • egy 45 centis rizsszemű fonott aranylánc;
  • egy 20 centis fonott arany karkötő;
  • több női fülbevaló, gyűrű és vékony lánc;
  • egy Longines márkájú arany női karóra;
  • csomó készpénz, például dollár, török líra, lengyel złoty, orosz rubel, thai bát, jamaicai dollár és cseh korona;
  • kulcsok, pendrive-ok, szerződések.

A csütörtökön tanúként meghallgatott P. Máté nem is akarta elhinni, ami történik, kellett egy kis idő neki, hogy ezt felfogja. „Egy átlagos pénteki nap volt. Valószínűleg be volt Schadl naptárába írva ez a dubaji út. Tudtam, hogy utazik, de azt nem tudtam pontosan... Megjelent az ügyészség, felhívtam a Vivient, és ezt mondtam neki. Nem hittem el, hogy ott tényleg az ügyészek állnak. Tudom, hogy van ügyészség, de sosem volt dolgom ügyészekkel” – mondta a bíróságon a mai, április 4-i tárgyalási napon.

A férfi 2012-től a 2021-es letartóztatásáig dolgozott Schadl Györgynek. Előbb ügyviteli alkalmazott volt, és helyszínekre járt hatósági tanúként. Majd 2014-ben végrehajtójelölt, 2016-ban pedig egy szakvizsga után végrehajtó-helyettes lett belőle Schadl alatt, meg irodavezető, aki intézte a napi ügyeket. És neki is hozzáférése volt a perben kiemelt szerepet kapó páncélszekrényhez, a Schadl budaörsi irodájában lévő széfhez.

A vád szerint ebben elég nagy volt a pénzmozgás, innen mentek a kenőpénzek, köztük a fideszes exállamtitkárnak és igazságügyi miniszterhelyettesnek, Völner Pálnak állítólagosan csurgatott milliók is. Ezeket az ügyleteket pedig a „Házipénztár” és az „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentálták – főleg F. Vivien, Schadl egyik bizalmi embere, aki mivel már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, szintén csak tanú a perben, nem vádlott. De a könyveléshez alkalomadtán P. Máté is hozzáfért.

A férfi szerint amikor ő pénzt vett ki a széfből, azt be is vezette az Excel-táblázatba, mellé pedig megjelölte, hogy mi volt azzal az összeggel a célja – például hogy kellett pénz a céges autó gumicseréjére. F. Vivien egyébként korábban úgy vallott, hogy a táblázatban valóban rövidítésekkel dolgoztak – például amikor ő vp-t jegyzett be pár millió forint mellé, akkor ott Völner Pálra gondolt. Szerinte ebbe a páncélszekrénybe kerültek azok az összegek is, amiket a végrehajtók az osztalékaikból kifizettek Schadlnak, a házipénztárt pedig „idézőjelesen kell érteni, az ebben a táblázatban jelölt és a páncélszekrényben elhelyezett összegek Schadl úr magánvagyonának számítottak”.

P. Máté a széfben található pénzekről az ügyészségen még úgy vallott. „Azt nem tudom, hogy ide milyen forrásból kerültek be pénzek, azokat mindig Vivien vagy Viktor (a szintén vádlottak padján ülő sofőr) hozta. (...) Bár én ezt nem követtem feltétlenül, de azt tudom, hogy ebben a széfben nagyobb összegek voltak általában, akár 10 millió forintos összeg is. Illetve azt is tudom, hogy különböző pénznemekben voltak itt pénzek, így dollárban, euróban”.

Völner Pálról azt mondta, vele kétszer találkozott – vagyis jobban mondva „kétszer látta”, amikor az exállamtitkár bement Schadlhoz a budaörsi irodába. Azt nem tudja, Völner pontosan mikor vagy miért járt a végrehajtói kar elnökének irodájában. „Pillanatra láttam az irodában, felismertem, mert a tévéből ismertem. Szerintem negyed órát – húsz percet volt az irodában” – mondta. Annyit tudott a miniszterhelyettesről, hogy a végrehajtási területtel foglalkozott. Ha pedig a szintén vádlott R. Róbert jelent meg az irodában – ez történt szerinte gyakrabban –, akkor P. Máté azt hallotta, így köszöntik egymást: „Jó napot, édes gazdám”.

A tanú egyike volt azoknak, akik Schadl naptárját vezették, így volt, hogy ő figyelmeztette a végrehajtói kar volt elnökét arra sms-ben vagy mms-ben, hogy programja van. Látta is Völner nevét Schadl naptárában, de az is lehet, hogy volt olyan alkalom, amikor ő írta azt be. De „nem tudok arról, hogy nekik szakmán kívül… de ezt csak gondolom, feltételezem”.

A meghallgatásán szóba kerültek a kölcsönök – Schadl magyarázata szerint ugyanis ő nem azért kapott pénzt a végrehajtóktól, mert őket pozícióba segítette, ahogy az a vádban áll, hanem csak az általa adott kölcsönöket kapta vissza. P. Máté sokat erről nem tudott mondani, csak ennyit tett hozzá: ha olyan helyzet állt volna elő, akkor „én biztos, hogy tőle kértem volna kölcsön, mert voltunk olyan viszonyba, hogy tőle kérjek kölcsön, ne egy pénzintézettől”.

P. Máté röviden beszélt néhány végrehajtóról, akik bejártak a budaörsi irodába megnézni azt, hogy egyáltalán egy ilyen végrehajtói iroda hogy működik. Néhányan több napot is töltöttek ott, hogy tanuljanak, egyfajta mentorprogramban.

Korábban, az ügyészségi kihallgatásán erről így fogalmazott: „Nekem semmilyen tudomásom nem volt arról, hogy ők hogy kerültek kinevezésre. Nekem Schadl György mondta, hogy fognak jönni, és segítsem a betanulásukat. Mi annyit láttunk ebből az egészből, hogy vannak olyan végrehajtók, akik a kinevezésüket megelőzően egyáltalán nem dolgoztak ilyen területen, majd a végrehajtói kar elnökének az irodájába jönnek betanulni. Én ezzel azonban nem igazán foglalkoztam. Soha nem néztem meg azt sem, hogy milyen követelményei vannak egy végrehajtói kinevezésnek, hiszen nekem nincsen jogi diplomám. Nekem az volt a benyomásom az alapján, amit az irodában láttam, hogy ezek a végrehajtók jó kapcsolatban voltak Schadl Györggyel”.

Schadl György és Völner Pál 2024. április 4-én a bíróságon – Fotó: Presinszky Judit / Telex
Schadl György és Völner Pál 2024. április 4-én a bíróságon – Fotó: Presinszky Judit / Telex

A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.

Amiről nincs szó ebben a perben

Március végén újra forró téma lett a Schadl–Völner-ügy, miután Völner Pál egykori főnöke, a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit egy hangfelvételen azt állította akkori férjének, Magyar Péternek, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyben keletkezett ügyészségi iratokba, és kihúzatták a számukra kedvezőtlen részleteket. Varga arra is utalt, hogy nem tudtak mindent kihúzatni az aktákból, ami szerinte azért történhetett meg, mert Polt Péter főügyész „az ügyészségen belül nem ura a helyzetnek”.

Varga emellett azt is állította, hogy Völner Pálnak még jóval a meggyanúsítása előtt szóltak, hogy zajlik a nyomozás, és „hagyja abba. Nem hagyta abba”. Arról a Telex is értesült, hogy Völner Pálnak még a meggyanúsítása előtt jelezhették, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen.

És bár Rogán Antal tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, sőt, azt állítja, korábban nem is találkozott Schadllal, annyi azért kiderült, hogy az ügyészség tudja, ki az iratokban felbukkanó Tóni, Barbara és Ádám – Rogán Antal, felesége, Rogán Barbara, valamint kabinetfőnöke, Nagy Ádám. A rendőrség pedig még mindig nyomoz az ügyben, amibe átkerült a róluk szóló beszélgetés, így az kikerült a most is zajló korrupciós ügy nyomozati anyagából.

Azt egyébként a főügyész is mondta, hogy menet közben sok ügy le lett különítve erről az eljárásról, és több újabb nyomozást is elindítottak az új tények alapján, bár azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyit. Közben pedig már Magyar Péter állításai nyomán is nyomoznak, korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával, ebben pedig már a volt igazságügyi minisztert, Varga Juditot is meghallgatták tanúként.

Schadl Györgyöt a tárgyalásra érkezve Rogán Antalról is megkérdeztük, de ebben nem volt sok köszönet:

A Telex a kezdetektől követi a Schadl–Völner-ügyet, a témában írt összes cikkünket ide kattintva találja.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!