Orbán Viktor: Ma Magyarország az európai emberek hangja

„Ideje, hogy Nyugaton is megtanulják, hazugságban nem lehet élni, mert az ember belebetegszik, és utána belepusztul” – jelentette ki Orbán. Itt az idő szerinte, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a múlt század a szuverenitás elvesztéséről, a századvég a szuverenitás visszaszerzéséről, a mostani időszak pedig a szuverenitás megtartásáról szól.

A Századvég alapítójaként a beszéd végén megköszönte a Századvég Intézet munkáját, és úgy fogalmazott, továbbra is számítanak rájuk.

„Ha a magyar emberek többsége az elérhető álláspontok közül az egyik állásponttal inkább tud azonosulni, mint a másikkal, azt Magyarországon úgy hívják, hogy győzelem. Ha az egyik jobb, ügyesebb és szorgalmasabb, mint a másik, akkor nyer, ilyen a verseny” – folytatta Orbán.

Akik ezt nem tudják elfogadni, és liberális hegemóniát akarnak, azok valójában történeti értelemben kommunisták szerinte. „A liberálisok – akik a mi ellenfeleink – nem az emberekkel törődnek” – fogalmazott a miniszterelnök. A gondolati kiindulópontjuk nem a pozitív szabadság, az emberi közösség szerinte, hanem egy eszmény aktivistái. Nem az érdekli őket, hogy mit gondolnak az emberek, hanem az érdekli őket, hogy mit gondol egyes kérdésekről például Marx vagy Engels. Egy ideát követnek, és aki ettől eltér, azt Orbán szerint megbélyegzik, lenézik, és kiszorítják a politikai vitákból.

Az emberek többségi álláspontja világos, fogalmazott Orbán, ám úgy látja: az embereket a Nyugaton ezzel magukra hagyták. A miniszterelnök szerint nem hallatszik az emberek hangja. Magyarországnak azért van jelentősége és befolyása az európai világban, mert a magyar kormány úgy beszél, ahogyan az emberek gondolkodnak. „Ma Magyarország az európai emberek hangja. Ez adja a jelentőségét, ez adja a súlyát.”

A 2002-es választási vereség után azt a következtetést vonták le Orbánék, hogy a liberális hegemóniára törekvő politika helyett pluralizmusra van szükség, és ennek feltételeit meg kell teremteni.

„Ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolnunk azt, ami az ellenfélé. Az a kommunista-módi. Éppen ellenkezőleg. Mi azt akarjuk, hogy Magyarországon pluralizmus legyen.”

2010-ben olyan közeget teremtettek meg, ahol mindenkinek van helye. Ezért tud nyerni szerinte a Fidesz 2010 óta folyamatosan.

Úgy látja, ezt Nyugaton még nem értették meg, a nyugati gondolkodás nem képes kilépni a liberális keretekből. A nyugat-európai sajtóban például a jobb- és baloldal ugyanazt írja a legfontosabb kérdésekről, a paletta egyszínű, és a szerzők is egy brancsba tartoznak, „akárhogy is próbálják ezt tagadni.”

Ehhez képest Orbán szerint „Magyarországon a politikai paletta többszínű, plurális, ezért a magyar politikai világ mindennapi élete sokkal izgalmasabb, pezsgőbb és színesebb, mint a nyugati barátainké.”

„Azt kell mondanom, hogy innen nézve a magyar politikai rendszer jóval demokratikusabb, mint a nyugati”

– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarországon még lényegi viták vannak.

2002-ben, az elvesztett választás után egy fontos tudással gyarapodtak Orbán szerint. Rájöttek, hogy ezt a harcot nem lehet így megnyerni. Arról beszélt, sokat gondolkodott a vereség okairól, meg kellett találni, hol volt a hiba.

„Arra kellett rájönnük, hogy az alaptévedésünk az volt, (…) hogy azt gondoltuk, ha demokráciában élünk, akkor innentől kezdve semmi sem veszélyeztet bennünket.” Tévedés volt azt gondolni szerinte, hogy mindenki a nemzeti szuverenitást fogja szolgálni. Meg kellett tanulniuk 2002 után, hogy csak és kizárólag a magyarok érdeke, hogy Magyarország szuverén ország maradjon. A nemzetközi világ azt akarta Orbán szerint, hogy Magyarország elveszítse részlegesen vagy teljesen a szuverenitását.

„Mindig lesznek sötét erők, akik folyamatosan ostromolják a szuverenitás védvonalait”

– tette hozzá.

Arra jutottak, hogy Magyarország addig nem lesz szuverén, ameddig liberális hegemónia uralja a közgondolkodást. „Ha minden létező intézmény – újság, tévé, agytröszt – egy álláspontot képvisel, leginkább egyfajta liberális, a nyugati elit nézőpontját, akkor az ország nem lehet szuverén.” Rájöttek Orbán szerint, hogy csak balesetszerűen, jó szerencsével nyerhet választást a konzervatív oldal, ha liberális hegemónia van.

Ha akkor nem így álltak volna a dolgokhoz, nem lenne Fidesz, nem lenne szuverén Magyarország sem – mondta a nyolcvanas évek Századvég folyóiratáról Orbán.

Szerinte 1993-ban már mindenki számára világos volt, hogy van és lesz is Fidesz. A miniszterelnök szerint tudták, hogy hamarosan komolyabb dolgok várnak rájuk, amihez intellektuális hátországra is szükség lesz.

Arról beszélt Orbán, hogy kellett egy szélesebb tudás, hiszen a parlamenti többség megszerzésére készültek. Ráadásul intellektuálisan is komoly kihívás érte a Fideszt, amikor Orbán állítása szerint a kommunisták 1994-ben visszajöttek, „kiszabadultak a politikai karanténból, ahol addig elzárva tartottuk őket.”

A csavar az egészben az volt, folytatta Orbán, hogy „a szabadságpárti liberálisok nyitották ki azt az ajtót, amin keresztül kijöhettek a kordon mögül a volt kommunisták”

„A másik oldalon összenőtt, ami összetartozott, nekünk meg meg kellett erősödnünk”

– tette hozzá a miniszterelnök.

Ez ma már senkit nem lep meg szerinte, ma már mindenki tudja Nyugat-Európában, hogy a liberálisok az új kommunisták.

Azokat az embereket szeretik és tisztelik, akik hivatásnak tekintik a politikusi életpályát, még akkor is, ha vereséget szenvednek, mondta Orbán. Példaként Helmut Kohl egykori német kancellárt említette.

Soros Györgyre is kitért Orbán. Róla azt mondta, hogy „egy ideig egy malomban őröltek vele”, mert Soros sem akarta, hogy a kommunisták uralják Magyarországot, ezért támogatta az antikommunista kezdeményezéseket. Akkor még nem volt világos, hogy a kommunisták helyett Soros akarja uralni Közép-Európát.

A miniszterelnök elhozta a konferenciára a Századvég folyóirat első számát, hogy megmutassa, milyen amatőrök voltak a nyolcvanas években. Szegény Szabó Dezső fotója kétszer is szerepel az első számban – ez mutatja, milyen amatőrök voltak az induláskor Orbán szerint.

Stumpf István volt a kiadvány felelős kiadója, és Orbán nem győz hálát adni neki a mai napig. Benne volt a szerkesztőbizottságban Fellegi Tamás is, valamint Kövér László, Bóka István balatonfüredi polgármester és Orbán. Ők hárman benne maradtak a politikában.

„Mi, a szerkesztőbizottságban régi vágásúak maradtunk” – folytatta a miniszterelnök, és életpályának tekintették a politikát.

Hazugságban nem lehet élni, ez volt a generációjuk meghatározó élménye, mondta Orbán. Csodálta a szülei generációját, hogy mégis le tudták élni az életüket ebben a rendszerben. Az volt a kérdés, hogy ez az életérzés talál-e megfelelő kifejezési formát az egyetemi sörözéseken túl. Itt felsorolta, hogy kinek köszönhet sokat, többet között Kéri Lászlót, Stumpf Istvánt és Fellegi Tamást említette.

Ebből az életérzésből lett a Bibó Kollégium, amit Orbán a szabadság kis szigetének nevezett. Azt akarták, hogy a kommunisták bukjanak meg, a szovjetek meg húzzanak el. Úgy gondolták, hogy kezdésnek jó lesz egy folyóirat, mert a szabad élet a szabad beszéddel illetve a szabad írással kezdődik, ami szabad embereket szül. Ők voltak a legradikálisabbak az ellenzéki mozgalmak között akkoriban.

1985 környékén már abban reménykedtek Orbánék, hogy hamarosan elküldik az országból a kommunistákat, és olyan átalakulás lesz, ami lezár egy korszakot, és megnyit egy újat. Ezért is adták a Századvég nevet a folyóiratnak, majd később a kutatóintézetnek.

„Ma már azt tudjuk, hogy a helyzetértékelésben igazunk lett” – fogalmazott a miniszterelnök, és azt üzente a fiataloknak: „megéri radikálisnak lenni”.

Megköszönte Orbán Viktor, hogy meghívták a konferenciára, ami számára inkább író-olvasó találkozó. Azt ígérte, a szuverenitásról is fog beszélni, de előbb a Századvég Intézet 30 évéről, ami állítása szerint jobban érdekli őt.

„Az én órám másként működik, szerintem a Századvég lassan 40 éves” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte a Fidesz-közeli intézet fogantatása inkább a nyolcvanas évekre tehető, a születést a Századvég folyóirat megalakulására datálja.

Honnan van az intézet neve? – tette fel a kérdést a közönségnek Orbán. Először is, a 20. század végén alapították, és akkor valóban századvég volt.

Elismerte, hogy 2023-ban már idétlennek hathat a Századvég név a fiatalok szemében, de Orbán szerint 1985-ben elég amatőrök voltak kommunikációs kérdésekben. A tapasztalatlanság nem hiba volt, inkább hozzáadott érték. „Ha tapasztalt, vén rókák lettünk volna, bele se kezdtünk volna” – tette hozzá.

Varga Judit nyáron mondott le a miniszteri posztról, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy aFidesz-KDNP listavezetője legyen a 2024-es EP-választáson. A konferencia programja szerint a szuverenitás évéről fog beszélni előadásában. Navracsics Tibor területefejlesztési miniszter is a meghívottak között van, ő az Európai Unió jövőjéről beszél majd. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek lesz egy előadása, de a témát nem tüntették fel a leírásban.

A hivatalos leírás szerint a szuverenitásért folytatott küzdelemről szól a konferencia, ahol egyben az egyik legismertebb fideszes háttérintézmény, a Századvég 30. évfordulóját is megünneplik.

Érdekesség, hogy a konferencia házigazdája és moderátora Bohár Dániel, aki az első számú fideszes megmondóembernek számít, a megnyitóbeszédet is ő mondja majd.

A tervek szerint kedden nyújtja be a Fidesz parlamenti frakciója a szuvernitásvédelminek nevezett törvény tervezetét – mondta Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón.

Az elmúlt hetekben a Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly a tétje a Kocsis Máté által szeptemberben bejelentett szuverenitásvédelmi törvénycsomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá.

Gulyás a csütörtöki kormányinfón megerősítette a Hvg.hu információját, hogy egy szuverenitásvédelmi hatóság felállítása is felmerült. A legfontosabb szabályként ugyanakkor azt emelte ki, hogy a Büntető törvénykönyv módosítása után büntetik azokat a pártokat, amelyek külföldről kapnak pénzügyi támogatást.

A Telex nem kapott meghívott az eseményre, és egészen ma reggelig a kormányközeli sajtóban sem találtuk annak nyomát, hogy lesz ez a konferencia, de még az MTI Agendában sem szerepelt a hétfői események között.