Gulyás Gergely szerint az emberi életről nem az embernek kell rendelkeznie

2023. november 9. – 13:06

frissítve

Gulyás Gergely szerint az emberi életről nem az embernek kell rendelkeznie
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. november 9-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A digitális állampolgárság bevezetéséről is tárgyalt a kormány. Elfogadták az előterjesztést, jövő héten be is nyújtják a parlamentnek, mondta Gulyás. A digitális állampolgársággal a jövőben telefonon is lehet majd igazolni a személyazonosságot.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról beszélt, hogy péntektől érkezik a nyugdíjkiegészítés, amit januárig visszamenőleg fizetnek ki a nyugdíjasoknak. A kiegészítés 3,5 százalékos lesz. Januárban újabb nyugdíjemelés jön, ami 6 százalékos lesz.

A titkosszolgálati jelentésről is tárgyaltak a kormányülésen: a miniszter szerint egyre több józan gondolat hangzik el az EU-s vezetőktől, de „Brüsszel továbbra is el szeretné lehetetleníteni a határvédelmet”, ezen változtatni szeretne a kormány.

Szó volt az idegenrendészeti törvényről is, aminek Gulyás szerint az a lényege, hogy amennyiben valaki nem magyar állampolgárként nem tartja be az ország szabályait, azt azonnal ki kell toloncolni az országból.

Magyar munkahelyen amíg van magyar munkaerő, addig azt nekik kell betölteni, ezért nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint ahány betöltetlen álláshely van.

Szabályozzák majd az itt tartózkodási időt is, és a családegyesítésre is csak speciális esetekben lesz lehetőség.

A kormály álláspontja szerint a folyamatban lévő uniós csatlakozási tárgyalásokat kell befejezni. Gulyás Gergely szerint Ukrajna nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, a háború előtt sem teljesítette, és azóta sem közeledett ehhez. A magyar kormány megkülönböztetett partnerséget ajánlana Ukrajnának, de mód és lehetőség nincs a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, mondta. Új Ukrajna-stratégiára van szüksége az EU-nak, mondta az Ukrajnának nyújtott támogatásokra utalva. A közös hitelfeltévelt továbbra sem támogatja a kormány, más megoldás kell.

A kormány ülésén foglalkozott a gazdasági helyzettel, amit az orosz–ukrán háború miatt az elmúlt időszakban többször is meg kellett tenniük, kezdett bele a tájékoztatóba Gulyás Gergely.

Gulyás szerint a legnagyobb ellenfél az infláció volt, de a kormány a legfontosabb döntéseket meghozta annak letörése érdekében. A kormány a gazdasági helyzetet áttekintve arra jutott, hogy tartani tudja az ígértét, az év végére egy számjegyű lesz az infláció.

A KSH adatai pénteken jelennek meg, Gulyás szerint elképzelhető, hogy már októberben elérték a célt, de novemberre biztosnak tartja. Decemberre 7 százalék körüli adatokat várnak.

Az Eurostat friss novemberi statisztikái szerint az eurozónában októberben 2,9 százalék volt az infláció éves mértéke.

A kormány adatai szerint augusztusban és szeptemberben a bérek emelkedése meghaladta az inflációt. Jövő év elejére jelentős minimálbér és bérminimum-emelésre számítanak, ami szintén meghaladhatja az inflációt. A miniszter szerint a jövő év a növekedés éve lesz Magyarországon.

Megérkezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Még mindig nem tudni pontosan, mit tartalmaz majd a Kocsis Máté által szeptemberben bejelentett szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. Már tavasszal a „médiaszuverenitást” féltő elemzést adott ki a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet, a Fidesz az abban szereplő megállapításokat felhasználva ment neki a független sajtónak.

A debreceniek nagy többsége ellenzi az akkumulátorgyár építését, ma már a fideszes szavazók negyede sem kér a kínai beruházásból – ez abból az októberben készült, reprezentatív felméréséből derült ki, amit a Momentum-közeli 21 Kutatóközpont készített. Az akkugyárellenes hangulat nem tett jót a Fidesz támogatottságának, a helyi választók kevesebb mint harmada szavazna csak a kormánypártokra.

Az elmúlt hetek egyik legfontosabb belpolitikai híre L. Simon László menesztése volt a Magyar Nemzeti Múzeum éléről. L. Simon vesztét a Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás egyik, homoszexualitást ábrázoló képe okozta. Csák János kulturális és innovációs miniszter arra hivatkozva rúgta ki, hogy nem tett eleget a gyermekvédelminek és homofóbnak is nevezett törvény betartatásáért, ami tiltja a homoszexualitás népszerűsítését fiataloknak. Az egész balhét Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa indította el azzal, hogy LMBTQ-propaganda terjesztésével vádolta meg a múzeumot és vizsgálatot követelt. L. Simon kirúgásának híre még a nemzetközi sajtót is bejárta.

A fideszes médiaholding prominens figuráit, többek között Bencsik Andrást, Gajdics Ottót és Szalai Vivient látták kijönni a Karmelitából pár napja, de sem Orbán Viktor sajtófőnöke, sem pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem adott arra választ, hogy mit csináltak ott.

A Direkt36 Telexen publikált oknyomozása lesújtó képet festett a kórházi fertőzések terjedéséről, a kormány a probléma megoldása helyett megpróbálja eltitkolni az egyre romló adatokat. Ez a cikksorozat után sem változott: a kormánypárti képviselők rögtön leszavazták a kórházak higiéniás állapotáról szóló beszámolót, Rétvári Bence pedig azzal söpörte le a kórházi fertőzések magas számát firtató ellenzéki kérdéseket, hogy minden kórházi ellátás valamilyen kockázattal jár.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!