Titkosszolgálati jelentés: A vajdasági embercsempészek közvetlen kapcsolatban állnak a tálib kormánnyal
2023. november 2. – 13:11
Nyilvánosságra hozták a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló októberi nemzetbiztonsági jelentést. A titkosítás feloldását Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte, a beadványát hétfőn fogadta el a nemzetbiztonsági bizottság, és a jelentés csütörtökön fel is került a parlament oldalára.
A jelentés a szerb–magyar határ térségében tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeit részletezi, és arra a megállapításra jut, hogy:
- a térségben növekszik a visszafordítottak száma;
- a magyar jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítők, az Ideiglenes Biztonsági Határzár (IBH) is növekvő nyomásnak van kitéve;
- a Szerbiában működő, afganisztáni hátterű embercsempész bandák között fokozódik a konkurenciaharc és az erőszakkészség is;
- a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempész csoportok tevékenységének irányításait;
- az Izrael és Hamász közötti háború hatásaként megnőtt a terrorkockázat, a nyugat-balkáni migrációs útvonalat viszont felhasználhatják a terrorista hálózatok.
Többen érkeznek, erőszakosabbak a csempészek
A szerbiai befogadóközpontokba naponta 30-50 migráns érkezik Bulgária és Észak-Macedónia felől, de a jelentés szerint sokkal többen lehetnek azok, akik nem regisztrálnak, hanem egyenesen a magyar vagy a boszniai határ felé veszik az irányt.
A szerb–magyar határon éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést detektálnak.
Augusztusban olyan is előfordult, hogy egy órán belül, egy ponton 293 átjutót észleltek. A megakadályozott tiltott határátlépések száma konstans, 2500-3000 fő között mozog egy héten.
A jelentés szerint mivel a 2015-ben felállított kerítést folyamatosan rongálják, az IBH rendszere támadhatóvá vált. De nem csak a kerítésen keresztül nőtt meg az illegális határátlépések száma, a Tiszán, csónakkal átkelők száma is megnövekedett. A megnövekedett migrációs mozgás a jelentés szerint annak is köszönhető, hogy sokan a tél beállta előtt szeretnének a célországba jutni.
A Vajdaság különböző területeit több, egymással is rivalizáló bűnbanda tartja az ellenőrzése alatt, az embercsempészek közötti harcok pedig egyre gyakrabban vezetnek fegyveres konfliktushoz – ezt a fokozott szerb rendőrségi ellenőrzések és razziák sem tudják visszaszorítani. A rendőrségi akciók miatt viszont tarifát emeltek a csempészek: egy átkelésért (szállítás nélkül) már ezer eurót is elkérhetnek.
Mivel a csempész üzletág egyre jövedelmezőbb, egyre erősebb a rivalizálás is a csempészcsoportok között, és több radikális bűnbanda is megjelent a térségben. A nemzetbiztonsági jelentés szerint a Vajdaságban működő egyik legjelentősebb afganisztáni bűnbanda a 40-059, az „ügyféltoborzó” TikTok-videóik az Iszlám Állam (ISIS) és az al-Kaida terrorista csoportok korábbi reklámjainak stílusában készülnek.
A hírszerzési jelentés szerint az elmúlt időszak fegyveres összetűzései Észak-Szerbiában a 40-059 és egy másik afgán bűnbanda, a 313 közötti területharc következményei voltak. Az utaztatók az elmúlt időszakban szerb rendőrökre, és magyar határvadászokra is lőttek, de személyi sérülés egyik esetben sem történt.
A déli határon tapasztalható, egyre súlyosabb helyzettel a Telex is foglalkozott: a szerb határ közelében élő helyiek kezdetben saját maguk szervezte csoportokban járőröztek a kerítésnél, de most, hogy a bevándorlók és az embercsempészek többen vannak, már nem érzik biztonságosnak a környéket. Egy másik riportunkban pedig bemutattuk a domaszéki tanyavilágot, ahol szinte mindenki találkozott már a határvadászok és a rendőrök elől menekülő hátizsákos idegenekkel.
Tálib kontroll
A nemzetbiztonsági jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy a tálibok nemcsak finanszírozási, hanem operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet, kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Ezzel az lehet a céljuk, hogy lezárják a különböző afgán hátterű csoportok közötti vitákat, és teljes egészében átvegyék a pénzügyi források küldésének ellenőrzését.
A tálib kormányzat ugyanis „az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet a saját bevételeként használja, és akár terrorfinanszírozásra is fordíthatja”.
A jelentés hozzáteszi, hogy egyes csempész csoportok vezetői és tagjai rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak egyik frakciójaként működő és terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-csoport tagjaival is.
A jelentésben az áll, hogy olyan információk is keletkeztek, miszerint egyes közel-keleti terrorszervezetek részéről is felmerült az igény teljes embercsempész-hálózatok megvételére a balkáni régióban.
Fokozott terrorveszély
A Hamász vezetőjének október 10-i, terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az ISIS és az al-Kaida is csatlakozott, azóta egyre több, lehetséges európai célpontokkal (is) kapcsolatos terrortámadásra utaló információ keletkezik – áll a jelentésben.
A jelentés szerint Magyarország „tranzitjellege” egyelőre nem változott, mert „az ország nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült, nagyobb lélekszámú diaszpórával” – mint például a nyugat-balkáni útvonal végállomása, Németország.
Mivel a jelentés szerint a terrorkockázat az arab/palesztin diaszpóra méretével arányos, Magyarországon egyelőre nem emelkedett a fenyegetettség, az viszont érinti, hogy a nyugat-balkáni útvonalat a terrorszervezetek is felhasználhatják.
Az afganisztáni–tádzsikisztáni határon a csempésztevékenység gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, a tádzsik nemzetiségű afganisztániak pedig könnyen juthatnak hozzá tádzsik útlevélhez is. Ezzel – kihasználva, hogy a FÁK-térségen belül külön engedély nélkül utazhatnak – vízummentesen Moszkvába moszkvai átszállással vízummentesen Belgrádba utazhatnak. Ezzel a módszerrel az ISIS, az al-Kaida és más szélsőséges tálib szervezetek tagjai szinte észrevétlenül – pár nap alatt – juthatnak be az EU területére a jelentés szerint.
A nemzetbiztonsági jelentés szerint „a nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat” is kihasználják a csempészek, az EU „jelenlegi migrációs paktuma” pedig „alapjaiban változtatná meg a kialakult [itt pár szó ki van takarva] magyar védekezési gyakorlatot”.
Az uniós menekültügyi csomagról ebben a cikkben írtunk korábban részletesen. Lényege, hogy a tagállamok a migráció által leginkább sújtott országokból évente harmincezer embert telepítenének át más tagországokba, aki pedig ezt nem akarja, az kiválthatja ezt pénzzel vagy például a menekültügy kezelését segítő személyzet küldésével.
A hazai kormányzati propaganda állításával szemben tehát nem az áthelyezést, hanem a szolidaritást tennék kötelezővé. A csomag több szigorítást is bevezetne, a szabálytalankodók és valószínűleg megalapozatlanul próbálkozók kiszűrésére például létrehoznának egy gyorsított rendszert, amely azokra vonatkozna, akiket például irreguláris határátlépésnél kapnak el vagy a tengerből mentenek ki. A csomagról még mindig nem született végleges döntés, az alku végső formáját az EP mellett az Európai Tanácsnak is meg kell majd szavaznia.